Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

470 Az országgyűlés képviselőházának c tekintetbe kell venni a természet, az időjárás rosszabb lehetőségeit, vagy többféle föld van, és akkor szükséges is, hogy több darabban vegyék ki. Akkor pedig, ha több darabban lesz ez kimutatva, ugyanolyan mértékben emelkedik a tagosítás költsége is. (Zaj.) Ezek- a költségek szinte megfizethetetlenek. Legyen szabad még felemlíteni egy esetet, amikor, úgy tudom, két darabban fogják kivenni Füzesabonyban. Ha két darabban veszik ki — ismétlem és aláhúzottan kijelentem, hogy sík és egyforma összetételű földről van szó — például 17 pengő 40 fillér az alapár katasztrális holdanként. Éhhez jön 50%-os egyéb költség, ezzel együtt 26 pengő 10 fillér az összeg. Kataszteri költség címén egy pengő 50 fillér jár, s így a végösszeg 27 pengő 60 fillér. Nálam a földmívelésügyi miniszter úr ő nagyméltósága ezerszer jobban tudja ezeket a dolgokat, de egy-két esetet mégis fel kívántam hozni, s egyúttal tisztelettel kérem méltóztassék ezt a kérdéses rendeletet felülvizsgálni. Legyen szabad ezzel kapcsolatosan a korábbi címnél Szabó Sándor és Szapáry Lajos t. képviselőtársaim által az elővásárlásra vonatkozólag elmondottakat felemlíteni. Ilyen értelemben szintén kérem a földmívelésügyi miniszter úr ő nagyméltóságát, hogy ezeket az óhajokat • a földhaszonbérletre nézve is érvényesíteni méltóztassék. Arra nézve, hogy ez mennyire szükséges, legyen szabad talán 1—2 dokumentummal kérésemet alátámasztani. Tudniillik reménykedő bizalommal nézünk az elkövetkezendő események elé, amennyiben az 1928 : XLI. te. 7. §-a alapján már nem az Ofb. jogkörébe tartozik az, hogy vitás esetekben a bérlettel kapcsolatban mi történjék. A földmívelésügyi minisztérium csak véleményezőként szerepelt, de most ez a dolog átutaltatott oda teljes egészében. Hogy mennyire helytelen volt ez a rendszer, és mennyire szükséges a kívánt értelemben gyakorolni, r arra nézve legyen szabad csak négy esetet vármegyém területéről felhozni. Egy tanyán 320 hold volt az erdőterület és 18—20 kisgazda kérte. A közigazgatási bizottság mezőgadasági albizottsága ítélkezett, az Ofb pedig jóváhagyta. 320 hold volt bérbeadandó, ketten kérték, Ungár Salamon, egy 80 évesnél is idősebb úriember és kérte 18—20 kisgazda. Az Ofb Ungár Salamon úrnak jutatta. 170 hold föld volt Domoszló községben. A fiatal Fleischmann Oszkár úrnak édesapja nagybirtokos, ő tehát nem . vehetett részt e kérdéses haszonbérlet tárgyalásánál, a fia, aki gépészmérnök, tett megfelelő ajánlatot. Ugyanolyan ajánlatot tettek a kisgazdák is, azt mondhatni, földéhség van a vidéken és mégis ez a fórum Fleischmann Oszkár úrnak adta ki bérbe a földet. Ugyancsak itt van egy másik eset is, ahol szintén kisgazdák kérték a földet és Braun Izsó úrnak juttattak 4000 holdat, ami nem kis dolog. Szintén fájdalmas dolog, amikor a község határában 4000 katasztrális holdat az Ofb azon a címen, hogy gazdasági oklevele van, képesített gazda, Zsolnay úrnak juttat. Zsolnay úr egy éven át gazdálkodott, megunta a dicsőséget ^ és átadta a 4000 hold bérletét albérletbe a községbeli gazdáknak, akik az eredeti szerződés megkötésénél is kérték, 36 vágón búza lelépés ellenében. (Mozgás a jobboldalon.) Kérdem, micsoda következménye lesz ezekben a szomorú időkben ennek a Tisza környékén, hiszen ez a tiszakörnyéki község hova fog jutni ennek a községnek lakossága, amely az itteni drága bér mellett évenként még 36 vágón búzát is kénytelen lesz 5. ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. fizetni annak az egyénnek, aki csak a tejfelét szedi le annak a verejtékes munkának. Amikor mind a bérletekre, mind az elővásárlási jogra, valamint a kérdéses tagosításra vonatkozólag mélységes tisztelettel kérem, a földmívelésügyi miniszter úr minden jóakaratát, •méltóztassék odahatni, hogy ezek a nem kívánatos állapotok megszüntessenek, áthidaltassanak, akkor legyen szabad szintén rövid szavakban megemlítenem még, hogy ugyancsak itt a harmadik tételnél érintve van a vadászat kérdése is. A vadászati törvény az 1883 : XX. te. idejét multa dolog, olyan igazságtalanságok vannak benne, amelyek igazán nagymértékben reparációt, a mostani kor szellemébe való átültetést várnak. A harmadik szakasz a 200 holdon felüli területet mentesíti a bérbeadás alól. Tehát a nagybirtokosnak megvan az az előnye, hogy a saját területén az ő passziójának vagy üzletének megfelelően vadászhasson. 200 holdon alul, amennyiben többeké az a birtok, vagy bárki legyen is a tulajdonos, köteles az a közbirtokosság kiadni. Az én községemben én, 20 holdas kisgazda, vagyok a legnagyobb birtokos és az a lehetőség, ami a nagyobb birtokosoknak megvan, nincs meg és sajnos, ilyen lehetőség az egész vármegyém területén is nagyon kevés van. Az 1883-ik évi XX. te. 3. §-a úgy rendelkezik, hogyha olyan kicsiny összegek jönnek be, amelyek szét nem oszthatók, ezek a község pénztárába fizetendők. Ez a második előny, amelyet a nagybirtokosok e téren élvezhetnek, mert tehermentesítést nyernek a községi közadők viselése alól. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez igaz!) A magam részéről erre való tekintettel újból és mélységes tisztelettel kérem a földmívelésügyi miniszter urat és az ő társminisztereit, a belügyminiszter urat és a pénzügyminiszter urat, méltóztassanak odahatni, hogy e célból új törvény hozassék, hogy úgy mondjam, radikálisabb, mint az eddigi. Mert az eddigi törvény keretein belül — nem apprehendáció akar ez lenni és nem vádaskodás, csupán annak megállapítása, hogy egyesek visszaélnek azzal a lehetőséggel, amit ez a törvény nyújt — olyan egyének, akiktől nagyon sokan vannak, függőségben, ha valamely községben vagy vidéken van vadászterület, megüzenik, hogy azt én akarom kivenni Ha pedig mégis van bátorsága annak a társaságnak, amely inkább bármiféle más szempontból, mint sportból akarja azt a vadászterületet bérbeveni, akkor jön a puskaelkobzás Es megint egy kirívó eset: amikor mindezek ellenére is kivették, jött a revolver: egy illetékes faktor, tényező meghagyta a főjegyző úrnak, hogy a szerződést be ne mutassa. Két évre előre kifizették a szerződésben biztosított bért, de elmúlt egy vadászati idény a nélkül, hogy a szerződést jóváhagyatták volna. Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy^ beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Krisztián Imre : Tudnék még hasonló dolgokat. Itt egyenlő elbánás elvét kell érvényesíteni, mert megtörtént például, hogy egy község határában 70 hold erdő van, amely a kisgazdák által bérelt vadászterülethez tartozik s a másik társaság azt levadászta, amikor jól tudta, hogy az nem az ő vadászterülete. Szeretném, ha a rövid idő múlva javaslatba hozandó törvénynél ezeket tekintetbe vennék. Ha én vétkeztem, én kapjak büntetést, de ha más vétkezett, arra ugyanabban a mértékben méressék ki a büntetés. Ezeket voltam bátor tisztelettel felvetni ab-