Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

Az országgyűlés képviselőházának 3C5 ban a reményben, hogy igénytelen szavaimat a miniszter úr ő nagyméltósága meg fogja hallgatni és adandó alkalommal kívánságomat majd teljesíteni is fogja. Magát a címet elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Szabó Sándor! Szabó Sándor: T. Képviselőház! Ennek a címnek rovatai közt szerepel a mezőgazdasági termelés támogatására felvett összeg kimutatása. A magam részéről örömmel láttam, hogy a túloldalról Wolff Károly képviselőtársam, aki elsősorban fővárosi politikus, de akiben van képesség nagy perspektívájú kérdéseket meglátni és velük foglalkozni, felhozta a hizlalás! hitel kérdését. Eddig még nem hallottam, hogy a miniszter úr erre valamilyen formában reflektált volna. Mindenesetre nagyon érdekes tünetnek találom, hogy a mezőgazdasági érdekek szolgálata a falu határán már túlgyűrűzött s már felismerték, hogy ez már nem egyedül és kizárólag falusi kérdés és a földmíves nép kérdése, hanem a fogyasztók érdekével is kapcsolatos és általában az egész ország közgazdaságának jelentős, sőt nagyfontosságú kérdése. Azt hallottam, hogy nagy vásárcsarnok, hűtőház és egyéb intézmények fognak szolgálni a fogyasztás tökéletesebb ellátására. A hízlalási hitel szintén olyan akciója voit a földmivelésügyi kormánynak, amely a válságba jutott mezőgazdaság megsegítését célozta, f de egyse zrsm ind a zavartalan ellátást is kívánta biztosítani. Emlékezzünk vissza, hogy amikor a múlt esztendő katasztrofális kukoricatermését láttuk, egyszerre feljajdult fogyasztó és termelő egyaránt: mi lesz a hizlalással, — és akkor a kormány alkalmas módon sietett a hizlalás elősegítésére. Csak köszönettel tudom nyugtázni, hogy a főváros is hízlalási hiteleket adott a maga tárcája terhére. Nagy disszonanciának tartom azonban, hogy Wolff Károly t. képviselőtársam azt mondotta, hogy a gazdák ezeket az összegeket takarékba tették. Igazán mondom, én a magam részéről meg kívánom bélyegezni azt, aki így visszaélt ezzel a nagyszerű intézménnyel, fÚgy van!) amely a fogyasztó és a termelő érdekét egyformán szolgálta, de nem szeretném, ha ezt általánosságban mondanák, nem szeretném, ha azt gondolnák, hogy az a nyomorult gazda, akinek tele van a telekkönyve a ládafia helyett, aki küzd az adóssággal s akinek táljából a legízesebb falatokat veszi már el az adósság kamat címén, beteszi takarékba ezeket a hizlalás céljaira adott hiteleket. A magam rtészéről szeretném tisztázni ezt a kérdést és igazán azt képzelem, hogy az ilyen embertől nemcsak meg kell vonni a hitelt, hanem a gazdatársadalomnak is olyannak kell tekintenie, mint aki az ő presztizsét és jó hitelét al a ássa. Nagyon hálás lennék, ha a miniszter űr ő excellenciája erre a kérdésre vonatkozólag felvilágosítással szolgálna, hiszen mindenki várja, hogy ebben a kérdésben végre tisztán lásson. Egyébkéht a címet elfogadom. Elnök: Kíván még valaki szólni? r (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A földmívelésügyi miniszter úr kíván nyilatkozni. Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Ház ! Pintér László t. képviselőtársunk a 12. címnél a műtrágyahitelek meghosszabbítását kérte. A műtrágyahitelek tekintetében hasonló kéréssel már többen fordultak hozzám, ezt akérrést azonban nagyon nehéz teljesíteni, annál is inkább, mert azok a visszafolyó pénzek egy ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. 471 újabb műtrágyahitelakció céljára fordíttatnak. Ha tehát mi a műtrágyahitelt meghosszabbítjuk, akkor az új szezonra nem tudunk újabb műtrágyahitelt kiutalni. Egyébként is augusztus 31-ére, amikora a műtrágyahitel esedékes, abból a plusszból, amelyet a műtrágya használata következtében produkál az a gazda, viszszafizetheti a tartozását; különben is augusztus 31-ére már módjában van új termését is értékesíteni abból a célból, hogy ezt az adósságát letörlessze. Pintér László képviselőtársunk ezenkívül az európai búzaringről és az európai poolról beszélt a mostani tőzsdei viszonyokkal kapcsolatban. Mindaz, amit elmondott, nagyon szépen hangzik és nagyon szépen van elgondolva. (Rothenstein Mór: Csak nagyon magas!) Az agrárállamoknak agrárszövetségbe való vonása terén az utóbbi években több kísérlet folyt és lelkes emberek magánúton akarták gazdasági téren létrehozni az agrárállamok között azt a szövetséget, amelynek hivatása lett volna az, hogy azokkal az államokkal szemben, amelyek iparral foglalkoznak és bevitelre vannak szorulva, az agrárérdekeket megvédjék. Mindezek a kísérletek azonban kárbavesztek és hiábavaló fáradozások voltak, mert hiszen a politikai ellentétek még annyira mélyek az összes európai országok között, hogy ilyen barátságos megegyezés vagy szövetség — bármennyire is kívánnák azt az érdekek — létrehozása nem^ volt. Ugyanez áll mindazokra, amiket Pintér László t. képviselőtársam itt elmondott. Ahogy ő elgondolta, a védekezésnek ez na gyón szép és nagyon helyes módja lenne, ezidőszerint azonban megvalósíthatatlan. Mi Ameri kának függvényei vagyunk e tekintetben és kénytelenek vagyunk követni a búza árának jegyzésében azt, amit e téren Csikágóban eszközölnek. Ha azonban ezek a meglepetések gyakran érnek benünket, akkor egész Európában gondolkodóba kell esnie nemcsak az agrárállamoknak, hanem mindenkinek abban a tekintetben, vájjon nem kell-e gondoskodni olyan módokról, amelyekkel ezek ellen a meglepetések ellen védekezni tudunk. Ma azonban a tőzsde javult, a nagy árzuhanások kezdenek ismét a normális mederbe viszafolyni és most már nem olyan sötét a helyzet, mint volt az utóbbi napokban. Krisztián Imre képviselőtársam a tagosítás ügyét tette szóvá, és azt a tagosítási tarifát, amelyet a tagosító mérnökök részére a felmérési felügyelőség szankcionált, túl magasnak tartja. Ami a tagosítás kérdését illeti, bár mindenki úgy érzi, hogy a tagosítással kapcsolatban földről lévén szó, így az a földmívelésügyi tárcához tartozik, voltaképpen a helyzet mégsem így van, mert ez a kérdés az igazságügyi tárcához tartozik. Az egész^ tagosítási eljárás bírói eljárással kapcsolatos és most fennálló törvényeink értelmében az első megengedhetési eljárás tartozik csupán a földmívelésügyi kormányzat hatáskörébe; a lebonyolítás többi része azonban teljesen az igazságügyminisztériumhoz tartozván, az idevonatkozó rendeleteket szintén, bár velem egyetértésben, az igazságügyminisztérium adja ki; a tagosítási alapot az igazságügyminisztérium kezeli, tehát ezekben a kérdésekben én nem teljes hatáskörrel tudok dönteni. Ezeket a panaszokat, amelyeket Krisztián Imre t. képviselőtársam felsorolt, már evidenciába vettem és utána fogok nézni. Tény az, hogy a mérnöki kamara kívánságára a felmérési felügyelőség külön javaslatot tett a tekintetben, hogy az a tarifa, amely mel69*