Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

Az országgyűlés képviselőházának 305. ott két szerencsétlen község, — a nevüket nem is akarom megemlíteni, mert nem akarómba lapok útján kipellengérezmi a nyomorultakat, — amelyekben a lakosság 33%-^a golyvás és a gyermekek tekintélyes százaléka kretén. Ennek oka, hogy a teljesen elposványosodott vidéken a lakosság olyan fertőzött vizet iszik, mely a vegyelemzés szerint tele van baeillusokkal. Ezen az utóbbi bajon talán a népjóléti miniszter úr egy mélykút fúrásával^ fog segíteni, azonban azon az elposványosodáson, amelyet ez a folyó okozott, csak a földmívelésügyi miniszter úr tud segíteni, ha a partbiztosítási munkálatokat sürgősen folyamatba teszi s keres és talál anyagi eszközöket arra, hogy több pénz jusson ennek a szerencsétlen vidéknek megmentésére. Mert valóban nagyon szerencsétlen a helyzet odalent a Mura és Dráva mentén. Eddig csak a Muráról beszéltem, die ha a Drávát nézzük, a helyzet majdnem szórói-szóra ugyanaz. Ez a helyzet az általános gazdasági érdekeikkel is szoros összefüggésben van, ezzel azonban most itt részletesen foglalkozni nem óhajtok, hanem csak azt vagyok bátor a t. miniszter úr szíves figyelmébe ajánlani, hogy minden garas, amelyet partbiztosítási munkálatokra kiad, egyszersmind inségsegéily, inségmunka is, mert a népnek nincs abszolúte semmi munkaalkalma, és a munkaalkalom hiánya mellett még az ingatlan-, a vagyonmegoszlás is roppant szerencsétlen. En tehát azt a tiszteletteljes kérést intézem, nem először, de remélem, utoljára a t. földmívelésügyi miniszter úrhoz, hogy legyen kegyes támogatásban részesíteni ezt a szerencsétlen, elhagyott vidéfeet s legyen kegyes azokat a partvédelmi munkálatokat, amelyek már megindultak, fokozott mértékben tovább folytatni, hogy végre az a nagy veszedelem, amely ezt a szerencsétlen vidéket állandóan fenyegeti, megszűnjék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik! Fitz Arthur jegykő: Hódossy Gedeon! Hódossy Gedeon: T. Képviselőház! A vízi beruházásokról és egyéb vízügyi intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával már voltam bátor a földmívelésügyi miniszter úr figyeiLmét felhívni a gyöngyösi Mérges-patak szabályozására. A legnagyobb sajnálattal kellett megállapítanom, hogy a földmívelésügyi tárca előirányzott költségvetésében nem látom az ennek a kérdésnek rendezésére szükséges költség beállítását. Ez a kér dés már nagyon régi keletű, igazán vajúdó kérdés, és ezt ne méltóztassék semmiféle más vízi rendszabállyal párhuzamba vonni, vagy azzal összehasonlítani, hiszen ennek a kérdésnek' megoldási lehetőségét már egy régi törvény biztosítja, tudniillik már az 1918. évi XXII. tcikkel felhatalmazást nyert a földmívelésügyi miniszter úr arra, hogy az 1914. évi XXXVIII. tcikk 2. §-ában kijelölt fedezet terhére a Belső-Mérges-patak megszüntetésének és a Külső-Mérges-patakba való átvezetésének, valamint a Nagypataknak új mederbe való átvezetésének költségeit viselhesse. Mellesleg megjegyzem, hogy ennek a törvénynek van egy érdekessége is, tudniillik tudomásom szerint ez volt az utolsó törvény, amelyet boldogult Károly királyunk aláírásával szentesített. Az említett törvény ezen intézkedése alapján a miskolci magy. kir. kultúrmérnöki hivatal a földmívelésügyi tárca terhére már foganatosítatott is bizonyos intézkedéseket és a Belső-Mérges-pataknak a KülsŐ-Mérges-paülése 1929 június 6-án, csütörtökön. 451 takba való átvezetését mái* perfektuálta is bizonyos mértékben s ennek megfelelően a Külső-Mérges-patak medrét is bizonyos szakaszon megszélesítette, nem történt azonban semmiféle intézkedés a Nagypataknak új mederbe való áthelyezése ügyében, pedig tulajdonképpen Gyöngyös város szabályozási tervének főtengelye a Nagypatak szabályozása. A városszabályozási terv szerint a városon keresztül vezető Nagypataknak több mint fele hosszúságában a kisajátítások már megtörténtek, az építkezések is megkezdődtek, de természetesen, miután a mai Nagypatak keresztülfolyik a rendezési területen, ott az utcákat sem rendesen kövezni, sem burkolni nem lehet. A mostani régi patak hidai nincsenek egyszinten az utcák szintjével, úgyhogy ott teljesen megakad minden további intézkedés és építkezés. Főképpen a legégetőbb' szükség volna arra, hogy az új Nagypatak medre szabáiyoztassék, illetőleg a tervbe vett mederbe tereltessék, mert ennek az új pataknak két oldalán kell majd kiépíteni a vízvezetéki és csatornázási rendszert, amelyet így belekapcsolni természetesen nem lehet. De a Nagypatak medrének rendezése nemcsak városrendezési, hanem közegészségügyi szempontból is igen fontos, mert a Nagypatak most annyira elvadultan és elfajultan folyik a városon keresztül, hogy 8—15 méter szélességben folyik. Természetesen rendes, normális körülmények között, amikor a víz sekélyebb benne, ez a sekély víz nem tudja az öblítést rendesen elvégezni, mindenütt maradnak fel nem száradt pocsolyarészek és az egész környék levegőjét ezek a poshadt vizek megfertőzik. Ezektől eltekintve közgazdasági szempontból is igen fontos kérdés ennek a kérdésnek megoldása, amennyiben az elfajultan folyó patak áradásának alkalmával szakítja a partjait, a hidak pilléreit is alámossa és rongálja. A helyzet ugyanis ott olyan, hogy a városon keresztül folyó patak elég erősen lejt, úgyhogy különösen hóvízolvadás idején vagy pedig nagyobb záporok után rohamosan folyó patakká duzzad, szakítja a partokat, magával sodor partrészleteket, köveket, kavicsokat és elhordja magával egészen a város alsó részére, ahol a patak lejtése sokkal csekélyebb, azt itt lerakja,, eltörni, a víz útját, a belefolyó mellékpatakok torkolatát is feliszapolja, ú^vhogy itt ennek következtében áradások keletkeznek. De ez a patak nemcsak a várost hozza az ilyen áradásokkal kellemetlen helyzetbe, hanem a vízfolyás irányában lefelé lévő falvak. így Gyöngyössomorja, Atkár és Vámosgyörk községek területein is több száz holdnyi területet gyakran elönt és a szőlőkben is nagy károkat okoz. A Nagypataknak új mederbe való áthelyezése tehát, mint^ említettem, úgy városrendezési, mint közegészségügyi, árvízvédelmi és közgazdasági szempontból tényleg már nagyon sürgős és szükséges, annál is inkább, mert ha ez most szünetel, akkor a tizenegy év óta, folyó munkálatok, amelyeket a város, a város közönsége nagy^ költséggel végzett, úgyszólván illuzóriussá válnak és csak félértéküekké lesznek, mert a munkálatokat természetesen nem tudják befejezni. ' , . ' Én tehát úgy Gyöngyös város érdekeire, mint a Nagy patak kiáradó vize által érintett környékre való tekintettel, tisztelettel arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy az államkincstárnak Gyöngyös városával szemben a Nagypatak rendezésére vonatkozólag vállalt és törvényileg biztosított kötelezettsége,teljesítésének kérdését most már mielőbb a megváló-