Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.
Ülésnapok - 1927-305
442 Àz országgyűlés képviselőházának i földmívelésügyi miniszter urat, hogy a gazdasági felügyelők megfelelő státuszrendezését mielőbb konszideráció tárgyává tenni és azt keresztülvinni méltóztassék. A 3. cím, 2. rovat, 2. alrovatában egyéb «Dologi kiadások» címe alatt 28.080 pengő van felvéve, amely összeg a gazdasági egyesületek segélyezésére, szaklapok előfizetésére és szakmunkák beszerzésére vétetett fel a költségvetésben. Aki a gazdasági egyesületek működését ismeri és tudja, hogy egy-egy gazdasági egyesület mit jelent a gazdaközönségnek, annak el kell szomorodnia, lia látja, hogy az ország az összes gazdasági egyesületeink segélyezésére ilyen csekély összeg van felvéve. (Ügy van! a baloldalon.) Nagyon kérem az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, hogy a jövőben erre a célra nagyobb összeget felvenni, és a gazdasági egyesületeket hathatósabban támogatni méltóztassék. Ezeknek a működése a gazdaközönségre nézve végtelenül fontos és üdvös. E cím 5. rovatában az állattenyésztés fejlesztésére 210.000 pengő van felvéve, vagyis 58.870 pengővel több, mint a múlt évben, amit örömmel üdvözlök ugyan, de még mindig nem tartok elegendőnek. Az indokolás szerint (olvassa): «az 1928 : XLII. tc.-ben megállapított beruházások között küöségeknek tenyészállatok beszerzésére nyújtandó kölcsönökre számításba vett 800.000 pengőből 676.000 pengő tenyészapaállatök kiosztásának céljait szolgáló fofrgótőke biztosítására engedélyeztetett, s az ezen összeg terhére beszerzett apaállatok árkedvezménye, biztosítási díja, kezelési költsége és egy évi kamata fejében» irányozták elő ezt a többletet. De ennek a 210.000 pengős összegnek terhére történik gondoskodás a haszonállatkiállítáisok, vásárok, díjazások, aukciók stb. támogatásáról, a törzskönyvezés, továbbá az állattenyésztő egyesületek és szövetkezetek költségeiről, apaállatok jutalmazásáról, stb. is. A t köztenyésztés javítására pedig szerény véleményem szerint az egyedüli hatékony eszköz, mellyel a köztenyésztést a leggyorsabban lehet magas nívóra emelni, a kiváló apaállatoknak állami kedvezménnyel és pedig lehetőleg minél nagyobb állami kedvezménnyel való kiosztása. Ez az egyedüli eszköz, amellyel a községeket rá lehet venni, hogy csakis elsőrangú apaállatokat és pedig olyanokat szerezzenek be, amelyek az ő viszonyaiknak legjobban megfelelnek, amelyek hivatva lesznek azokat a tulajdonságokat átörökíteni, amelyekre az illető község állatállománya szempontjából a legnagyobb szükség van. Megfelelő vármegyei szabályrendeletek alkotása okvetlenül szükséges, de ez nem olyan hatékony eszköz, mintha a gazdasági felügyelő magas állami kedvezmény nyújtásával, 25—30%-os kedvezmény nyújtásával rá tudja kényszeríteni a községeket, hogy minden tekintetben megfelelő apaállatot vásároljon. Ez az állattenyésztés érdekében szerény véleményem szerint a legjobb befektetés, amelyet az állam tehet, mert ezzel eléri azt, hogy a legrövidebb idő alatt értékes és minden tekintetben megfelelő állatállományunk lesz. Áll ez különösen ott, ahol máris nagyon szép állatállomány van, ahol főleg a tejelés fokozására kell a fősúlyt helyezni. Ebből az előirányzott összegből pedig bizony nem juthat sok egy-egy felügyelőségre, miért is tisztelettel javaslom, hogy méltóztassék e célra nagyobb összeget előirányozni. (Helyeslés a baloldalon.) Örömmel üdvözlöm a rendkívüli kiadások 2. rovatán «baromfitenyésztési fejlesztése» címén az idén először irányzott 250.000 pengőt, mert a baromfitenyésztés fejlesztését igen fon5. ülése 192Ô június 6-án, csütörtökön. tosnak tartom és különösen azt remélem, hogy megfelelő irányítás mellett sikerülni fog a baromfitenyésztést olyan irányba terelni, hogy megfelelő elsőrangú tojások előállításával tojásexportunk nagyarányban megindulhat, ami különösen a kisemberek megélhetését fogja megkönnyíteni, az ő jövedelmüket fogja fokozni és e mellett külkereskedelmi mérlegünket nagy mértékben megjavítani. A címet elfogadom. (Helyeslés a baloldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Gubicza Ferenc! Gubicza Ferenc: T. Ház! Nem volt szándékom ehhez a címhez hozzászólni, de Reischl Richárd és Melczer László képviselőtársaim foglalkoztak a gazdasági felügyelői jelentésekkel. Nem azért szólalok fel, mintha a gazdasági felügyelőket védelmembe akarnám venni, hanem azért, hogy kifejtsem azt a nézetemet, hogy nem tisztán a gazdasági felügyelők az okai annak, ha ilyen téves jelentéseket adnak be. Én, mint egyszerű falusi kisgazda, már 34 év óta gazdasági tudósítója vagyok a földmívelésügyi minisztériumnak. Ügy hiszem tapasztalatimnál fogva, hogy itt talán hibát követnek el a gazdasági tudósítók is, akik odahaza talán csak fejből, hasból csinálják meg a jelentéseket, nem a kellő módon. Egy-egy gazdasági tudósítónak körzetébe 7—8 község van beosztva. Ahelyett, hogy talán havonként megjárná azokat a községeket az illető és meggyőződnék róla, hogy milyen termés mutatkozik, fejből csinálja meg a jelentést. Azért fordulhat elő, mint most három éve is előfordult, hogy a gazdasági felügyelők jelentései bejöttek a földmívelésügyi minisztériumba és amikor aratás után a Statisztikai Hivatal kiadta jelentését, bámultam azon, hogy olyan horribilis összeget hozott ki. Akkor a Statisztikai Hivatal jelentése után rögtön leesett a gabona ára és pengőben számítva októberben, decemberben, januárban a rozsot 14 és 12 pengőért adtuk el. Akkor volt ez, amikor talán visszaméltóztatnak rá, emlékezni, hogy a rákövetkező májusban már olyan nagy kereslet volt rozsban, hogy elérte a 'búzának árát és 28—29, sőt 30 pengőért adtuk el a rozsot. Itt megmutatta a statisztika, hogy papíron meg volt a termés, de a természetben másként volt. (Gyömörey Sándor: Úgy mint a börzén!) Nem tisztán a gazdasági felügyelők az okai tehát ezeknek, hanem a gazdasági tudósítók is, pedig a földmívelésügyi miniszter úr mindig nagyon szigorúan kiadja rendeletbe, hogy mindenki pontosan, saját lelkiismerete szerint adja be a jelentést, (Krisztián Imre: Szigorúan nem tartják be!) Melçzer László képviselőtársam említette a tenyészállatok kedvezményes vásárlását. Itt is nagyon kérem a miniszter urat, hogyha most nem is all módjában, a jövő költségvetésben erre a célra sokkal magasabb összeget fordítson, mert ismerek olyan községet, ahol egy év alatt három tenyészállatot kellett változtatni és a tenyészállatok mindegyikére 700 pengőt rá kellett fizetni. Most egy év alatt a közbirtokosságnak ott körülbelül 2000 pengő deficitje mutatkozik számadásaiban és nem tudja sehonnan pótolni. Nagyon kérem tehát a miniszter urat, hogyha most nem áll módjában, jövőre legyen szíves erre a célra nagyobb összeget fordítani, amint azt Melczer László képviselőtársam is kérte. A címet elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Forster Elek.
