Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

434 Az országgyűlés képviselőházának 305. ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. lofajta apaállatokat, ha itt nem történik kiválasztódás, szelekció a törzskönyvezés útján és a jobban tejelő teheneket hagyjuk ki és pótoljuk további állattenyésztés céljából, így az átlagos tejhozam emelkedése gyorsabban érhető el, és hamarabb fogjuk elérni azt a célt, hogy az olcsóbb termelés révén versenyképesek leszünk a külfölddel. Lehetetlen ugyanis az, hogy mi, az agrárállam egymillió pengőt adunk ki még most is vajért, 1-6 millió pengőt adunk ki sajtért és túróért. (Fárkasfalvi Farkas Géza: Úgy van! Abszurdum!) Ezt az importot ki kell küszöbölnünk, sőt termelésünket exportképesebbé kell formálnunk. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha a törzskönyvezés és a tejszövetkezetek támogatására mindent elkövetünk, ami elkövethető. Ami a tejtermelést illeti, ezen a téren az átlaghozam a következőkben alakul. A törzskönyvezés által a tejellenőrző egyesületekben 1921-ben 4*77 kilogramm volt a napi hozam, 1922-ben 5*13, 1923-ban 5-6, 1925-ben 6-90, 1926-ban 7-59, 1927-ben 8-22 kilogramm volt az átlaghozam. Amint tehát méltóztatnak ebből látni, a törzskönyvezés által igen eredményesen tudjuk szolgálni a többtermelés érdekét és emeljük jük az átlaghozamot. Ami mármost a tej szövetkezeti központot illeti, ez a felállított tejtermelési programm ala^ián a következőképpen fejlődik: 1923-ban 22 községben volt tejszövetkezet, amely egy és félmillió liter tejet termelt, 1924-ben 36 község 1'75 millió, 1925-ben 70 község 7'5 millió, 1926-ban 138 község 13'75 millió, 1927-ben 185 község 26 millió, 1928-ban 230 község 36*75 millió liter tejet produkált, 1929-ben pedig a mai hozam számításbavétele és a kalkuláció alapján 246 község 60 millió liter tejet fog produkálni. (Elénk helyeslés.) Mint méltóztatnak látni^ a tej termelési programmunk is céltudatosan és fokozatosan fejlődik és halad előre. Ennek a termelési ágnak kifejlesztésével akarjuk az egész országot szövetkezetekkel behálózni és lehetővé tenni azt, hosry a nagyobb átlaghozam következtében versenyképességünk biztosítva legyen és ne csak exportra ne szoruljunk, hanera nagyobb tételű kivitel is legyen ebből a termelési águnkból. Ugyancsak törzskönyvet kívánok felfektetni a lóállományról, a kancaállományról. Ezen a téren az érdekeltséggel az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel és a gazdaközönséggel lef olvtattam a tárgyalásokat és a munkát ennek alapján meg is fogjuk kezdeni. A folyó évben 280 fedeztetési állomást állíttattam fel, (Helyeslés.) amivej tulajdonképpen már elértük a békebeli létszámot. Lóállományunk tulajdonképpen számbelileg fejlődött, mert hiszen a háború előtt 903.000 volt a Csonka-Magyarországra eső területen a létszám, ma pedig 917.000 vagyis 14.000-rel több a létszám, tehát lóállományunk növekedett. Sajnos az előző évhez képest a kivitelünk sem számban, sem értékben nem fejlődött. Most azonban a külföld figyelme újra a magyar lóra terelődött és jelenleg is nagyobb mérvben folynak külföldi vásárlások (Farkasfalvi Farkas Géza: A közvetítőket kell kiküszöbölni.) Ugyancsak állattenyésztésünk fejlődését van hivatva szolgálni az az akció, amelyet a közlegelők megjavítása terén megkezdtem. (Helyeslés.) Itt azt tapasztaltam, hogy ahol közös legelőknél a legelőmesteri tanfolyamot elvégzett kisgazdák veszik kezükbe a legelőj avítás kérdését, ahol ősszel erősen és mélyen megfogasolják, a mohától megtisztítják, azután megfelelő fűmaggal, műtrágyával beszórják a legelőket, a tüskét tisztítják és tüskeboronával megboronálják, ott azoknak a kopár legelőknek gazdasági használhatósága 50%-kai emelkedik. A befektetett összeg gazdasági szempontból itt is dúsan megtérül és ezért ennek az akciónak folytatását szintén tervbe vettem. Ami állategészségügyi viszonyainkat illeti, jelenthetem a t. Háznak, hogy állategészségügyi rendszabályaink szigorú betartása következtében, a ragadós állatbetegségek ma már úgyszólván a minimumra csökkentek, örömmel jelenthetem a t. Háznak, hogy a takonykórt az országból úgyszólván teljesen kiirtottuk. A veszettség elleni ojtószérum elterjesztésével az állatorvosi főiskola bakteriológiai intézetét megbíztam. Az ojtókísérletek nagy sikerrel folyamatban vannak. A Calmette-féle tüdőgümőkór elleni ojtókísérletek folyamatban vannak. Most fogom megnyitni az országos állategészségügyi intézetet. Ezzel egy új és hézagpótló intéménnyel gyarapodtak tudományos kutatóintéeteink, amelyek állategésségügyünk fejlesztését lesznek hivatva szolgálni. Itt kerülnek ellenőrzés és vizsgálat alá a ragadós állatbetegségek elleni védekezés terén használatra ajánlott ojtóanyagok és szérumok. Tudományos kutatómunka folyik továbbá az intézetben új módszerek feltalálása és a minőség előnyösebbététele céljából. Ami állategészségügyi törvényünket illeti, a végrehajtási utasítást most állítjuk össze s ennek az évnek végén fogom életbeléptetni a törvényt. A végrehajtási utasításnak összeállítása azért yesz sok időt igénybe, mert az összes külföldi államok állategészségügyi törvényeit, rendelkezéseit és szabályait mind ismernünk kell. Ezeket be kell szerezni mindazokból az államokból, amelyekkel állatforgalmi szempontból a legcsekélyebb összeköttetésünk is van, mert állategészségügyi törvényeinket és szabályainkat összhangba kell velük hoznunk. Ezeknek az öszszes adatoknak beszerzése hosszabb időt igényel, ezért késik a végrehajtási utasítás és a törvénynek életbeléptetése. {Farkasfalvi Farkas Géza: Az oltóanyagok kérdését is meg kell oldani.) Az ojtóanyagok kérdése már meg van oldva és a földmívelésügyi kormány teljes fölhatalmazást kapott, hogy az ellenőrzést gyakorolja és az árakat a termelési költségeknek megfelelően saját maga állapítsa meg. (Helyeslés a jobboldalon.) Az Alföld fásítása tekintetében folytatni kívánom azt az akciót, amelyet a múlt évben megkezdettünk. Sajnos, ezévben az előző egymillió pengő helyett csak 400.000 pengő áll rendelkezésre, már pedig ezt az akciót, azt hiszem, inkább sürgetni kellene, mint lassítani. 3600 katasztrális hold új erdőterületet létesítettünk, (Helyeslés.) és 3200 katasztrális hold kopár, vízmosásos és futóhomokos területet fásítottunk be egy év alatt. (Helyeslés.)^ Ennek a törvénynek keretében kívánom a kopár, vízmosásos és futóhomokos területek fásítását évi 3400 katasztrális hold területtel folytatni. (Helyeslés.) Ugyancsak ennek az akciónak keretében kívánom olcsó kamatozású kölcsönnel támogatni azokat a birtokosokat, akik saját elhatározásukból nagyobb fásítási és erdősítési akciót indítanak és nagyobb befektetést végeznek. A vízügyi szolgálat terén folytatni kívánom azt az akciót, hogy a vizitársulatokat megfelelő hitellel lássuk el. Az 1925/26. költségvetési évben megkezdett ez irányú akció keretében 52,848.000 pengő hitelt folyósítottunk a vizitársulatok részére. (Láng; János: Több segély kellene!) Folytatni kívánom továbbá az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételei ellen való védekezés terén azt az akciót,