Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-303

364 Az országgyűlés képviselőházának lek. Ezenfelül az igényelt mennyiséget nem kapták meg abban a mértékben, amint azt igényelték így például Bihar vármegyében az igényelt tengerivetőmagnak csak a felét kapták meg, hasonlókép a kölesből csak a felét kapták meg annak, amit kértek, a zabból pedig olyan szállítmánv is érkezett a mi vidékünkre, amelyet rögtön a vasútnál ki kellett rostálni, amelyet nem is mertek a faluba bevinni, hogy ne lássa a lakosság, hanem a pályaudvaron intézkedett a gazdasági felügyelő és ott rostálták ki. Hibáztatom ennél az akciónál azt, hogy azt kívánta a földmívelésügyi miniszter úr, hogy a községi képviselőtestület mint olyan, mint egész, anyagi garanciát vállajon minden egyes gazdáért, aki vetőmagot vett igénybe. Ezt a miniszteri rendeletet kétféleképpen hajtották végre. Nálam volt olyan község, például Berettyóújfalu, ahol ezt nagyon szigorúan értelmezték és a községi képviselőtestület elutasított olyan igénylőket, «ütik nagyon is rászorultak és nagyon megérdemelték volna a vetőmagsegítséget; viszont volt — és ez volt a többség — gavallér képviselőtestület, ahol gavallér volt a bíró, az elöljáróság, a jegyző és gavallérosan állották jót minden igénylőért. Én azt hiszem, mind a két eljárás, mint két szélsőség hibás volt, s végeredményben ősszel mind a kettőnek meglesz a maga káros következményié. Egészen bizonyos, hogy őszszel, amikor majd a fizetés határideje elérkezik, október 31-én a gazdák nem fogják tudni a vetőmag árát visszafizetni és beálll^ a községi képviselőtestületek anyagi felelőssége. Nem tudom, miként gondolkozik az igen t. földmívelésügyi miniszter úr: érvényesíteni akarja-e a községi képviselőtestületekkel szemben az anyiagi felelősséget, ha azok gavallérosan és jóindullatulag olyanoknak is adtaik, akik nem tudjak megfizetni? Kérein az igen ^t. földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék teljesen és tökéletesen letenni arról, hogy ennek a vetőmagnak árát• be lehet hajtani és'• méltóztassék ezt a vetőmag-kölosönt átalakítani vetőmag-segéllyé. (Helyeslés.) Mondja ki a minisztertanács utólag azt, hogy ez a vetőmag, amelyet szétosztatott, segély volt a fagykár által sújtott gazdáknak és ne méltóztassék ezt továhb kölcsönnek tekinteni. Visszaélés ki van zárva, mert utólag teszem ezt szóvá; ma már senki nem élhet vissza azzal, hogy a parlamentben ilyen felszólalás törtéint. Utólag ezt meg lehet tenni; egy minisztertanácsi határozat és megvan oldva a kérdés. Ha ezt nem méltóztatik megtenni, legyen elkészülve az igen t. földmívelésügyi miniszter úr. hogy a Tiszántúl minden egyes községben zavar lesz. Említettem már április havában, hogy a kenyérkrízis most fog elsősorban jelentkezni, június havában. Amint említettem, nálunk az aratási szerződéseknek alfája és ómegája az, hogy az aratómunkásnak ennivalója legyen a nyári munkaidő alatt. Ebből kifolyólag minden aratási szerződésnek legkardináilisabb pontja az, hogy a munkás munkábalépése napján félmétermázsa búzát kap kézhez és ezzel a kenyérrevalója rendben van. Ez a félmétermázsa most nálunk elmarad, ebből kifolyólag nyáron nálunk a munkásoknak kenyérrevalójuk nincs. Kértem tehát, hogy a közmunkákat méltóztassék megindítani. Minden egyes tárcánál szóváteszem ezt. Belevontam a népjóléti tárca vitájába éppenúgy, mint a kereskedelemügyi tárcáéba. Minden tárcánál szóvá fogom tenni, hogy segítséget nyújtsak az igen r t. földmívelésügyi miniszter úrnak : az aratási 303. ülése 1929 június 4-én, kedden. szerződések helyett közmunka kell. Olyan közmunkát, amely esetleg felesleges is, vagy amelyet jövőre tervezett a kormány, mind most azonnal júniusban kell megindítani, mert. különben éhinség lesz, kenyérkrízis lesz

% Hozzájárul ehhez, hogy a mi vidékünkön eddig, ha baj volt, az uradalmak segítettek. A mi vidékünkön olyan uradalmak és olyan munkaadók vannak, akik mindig kellő szociális érzékkel rendelkeztek és ha baj volt, segítségére siettek a munkásoknak. Az idén ez nincs így. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Most is így van!) Sajnos, az idén az uradalmak és a munkaadók nincsenek abban a helyzetben, hogy pótolni tudják azt, ami elveszett. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Egyetlen aratási szerződést sem semmisítettek meg!) Egyedül a kormány van abban a helyzetben, hogy segítsen. Küszöbön van a gond, hogy mi lesz ősszel. Nálunk, a mi vidékünkön vetőmagbúza nem lesz, mert azt nem vetették el utólag sem, tehát az nem lesz. Nekünk tehát mármost kell gondoskodást látnunk és gondoskodásról hallanunk. Ebben a tekintetben már nem lesz a kormánynak mentsége, hogy rövid volt a határidő, későn jutott tudomására a fagykár mérve és nem lehetett kitolni a jelentkezési határidőt, stb. Most van bőségesen elegendő ideje a kormánynak arra, hogy az őszről gondoskodni szíveskedjék. Itt említem meg, hogy a mi vidékünkön tisztelik, becsülik az úgynevezett nemesített búzát, ellenben fel is hatalmaztak saját választópolgáraim, hogy mondjam meg itt a Ház üléstermében, hogy a mi vidékünk egyszerű gazdái nem kérnek az úgynevezett nemesített vetőmagból semmit, hanem^ egyszerűen az úgynevezett pirosfejű tiszavidéki búzát kérik. Azt kérik, hogy erről méltóztassék gondoskodni őszre. Itt van a kezemben egy levél: Méltóztassék megakadályozni, hogy onnan, ahol termett ilyen pirosfejű búza, az elszállíttassák. (Csizmadia András: Pirosszemű, de nem pirosfejű!) A mi vidékünkön így hívják. Nem azt a kifejezést használom, amely az újságokban vagy a hivatalos jelentésekben van. A kívánság tehát az, hogy el ne vigyék ezt a fajta búzát onnan, ahol termett. Nem rekvirálásra gondolok, hanem egészen másféle eljárásra. Méltóztassék a megfelelő módozatot a földmívelésügyi minisztériumnak megtalálni, de semmiesetre se szállítsák el arról a vidékről a termett búzavetőmagot, hanem adják meg a községeknek a módot arra, hogy önmaguk gondoskodhassanak annak megvásárlásáról. Az én vidékemen tehát az az óhaj, hogy a községek szerezhessék be, a községek gondoskodhassanak a vetőmagbúzáról T. Képviselőház! A pénzügyminiszter úrnak jó tanácsai a mi vidékünkön nem használnak.. Hiába méltóztatnak tanácsolni a mi vidékünkön a gyümölcstermelést, hiába hangsúlyozzák annak fontosságát, hiába méltóztatik a gazdákat bíztatni, hogy gyümölcstermelésre térjenek át. A mi vidékünkön a föld legnagyobb részt alkalmatlan erre és ez hiábavaló prédikáció. Hasonlóképpen próbáltak már nálunk borsót termelni és ilyen módon változtatni a termelést. Próbáltak már krumplit termelni és ilyen módon próbáltak több pénzhez jutni. A mi vidékünkön csak búzával lehet operálni és ott hiábavaló minden más próbálkozás. Más vidékeken lehet ilyen javaslatokkal, eszmékkel és gondolatokkal jönni, a mi vidékünkön egy adottság, egy adott helyzet van; ott más nem lehetséges, ezzel számolni kell. Elnök: Kérem, képviselő úr, méltóztassék beszédét befejezni.