Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-302

Az országgyűlés képviselőházának 302. ülése 1929 június 3-án, hétfőn. 321 tokkal szembeszálljon és véleményt adjon, akkor legalább is arra kellene ügyelnie, hogy az általa leadott közlemény a való tényeknek megfeleljen. (Ángyán Béla: Megfelel a való tényeknek!) T. államtitkár úr, azt mondja például Zichy-Rubidó cikke, hogy a fegyencek többnyire a fegyház munkatelepein dolgoznak. A munkájukért fizetett bér megközelíti az országban fizetett átlagos munkabérek színvonalát. Azt hiszem, nem kell magyaráznom és az igen t. államtitkár úrnak megmondanom, hogy máris nem felel meg a tényeknek az, hogy a fegyencek annyi munkabért kapnának, mint az országban az átlagosan fizetett munkabér. (Ángyán Béla: Ez arra az időre vonatkozott, amikor ki lettek adva! — Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: A kiadott munkásokról van szó!) Még a továbbiakban azt is olvashatjuk, hogy a legritkább esetek közé tartozik, hogy magánvállalkozók számára dolgozzamak a fegyencek. Azt hiszem, azt sem kell nekem erősítenem, hogy <&% sem felel meg a való tényeknek. Ezziel kapcsolatosan Zichy-Rubido követ ezt mondja (olvassa): «Ezen esetben is az átlagos munkabéreket megközelítő fizetést kell kapnia munkájáért a vállalkozó által foglalkoztatott fegyencnek, így tehát nincs lehetőség arra, hogy a vállalkozók hasznot húzzanak egy éhbérrel fizetett fegyenc munkájából. (Farkas István: Ügy éljen a feje!) A fegyenceknek — mondja a továbbiakban Zichy-Rubido — joguk van fegyelmi elítéltetésük ellen az igazságügyminiszterhez fellebbezni». Nem tudom, honnan veszi a követ úr ezeket aa adatokat és még csomó adatra tudnék rámutatni, amelyekre mindent lehetne mondani, csak azt netm, hogy a való tényeknek megfelelnek. Ezek is csak azt igazolják tehát, hogy igenis szerintem elérkeztünk ahhoz, hogy a letartóztatási intézetek szabályzatát a korkövetelményeinek megfelelően meg kell változtatnunk. Ön, igen t. miniszter úr, azt látja, hogy ilyen intézkedések elodázására vagy végrehajtására hosszú időre van szükség, én azonban nem tudom megérteni, hogy ennek a szabályzatnak megalkotására másfél esztendőre volna szükség, hiszen imár bét éve, hogy tanulmányozzák. Miért szükséges tehát méf másfél év? De ha szükség is van bizonyos időre, akkor is lehetne segíteni azokon a bajokon, amelyek ma fennállanak és amelyeknek orvoslása nagyon sürgős. Méltóztassék tehát legalább időközi változtatásokkal is^ segíteni, mert a mai állapot ezekben a letartóztatási intézetekben nagy részben legalább is tűrhetetlen. Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni! Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Egészen röviden válaszolok t. képviselőtársam felszólalására. En nagyon csodálom, hogy a t. kénviselő úr a Manchester Guardian-nak hisz inkább, mint a m. kir. követ jelentésének, mert a m. kir. követ jelentése elejétől végig megfelel a valóságnak. Ismerem a jelentést, bár nem az én miniszterségem idejéből származik. Amint egy-két közbeszólásból méltóztatott hallani, t. képviselőtársam nem egészen precízen értette meg azokat a szövegeket, amelyeket felolvasott, mert pl. amikor a munkabérekről volt szó, akkor nem a belső rabmunkáról volt szó, hanem a kiadott munkások díjáról, amely intézmény ma már nincs is érvényben, abban az időben pedig az ilyen kiadott rabmunkásnak ugyanannyi volt a bére, mint * egyéb munkásoknak, nagyon csekély eltéréssel. (Kábák Lajos: Ma is vannak kiadva!) Hogy mennyire helyes a Manchester Guardian cikke, amelyre t. képviselőtársam utal, errenézve csak egy tételt említek meg. Ott pl. amiatt panaszkodnak, hogy Rákosi Mátyás a fogságban így meg úgy tönkrement és nem tudom hány kilót fogyott. Ezzel szemben az az igazság, hogy Rákosi Mátyás a fogságban több kilót hízott, és ennek ellenére egyesek a külföldön nem az igazság, hanem Magyarország ismételt megrágalmazása érdekében vádaskodnak. Egyébkait bejelenthetem a t. Háznak, hogy alig múlik el hét, hogy a különböző nemzetek részéről, a világ minden tájáról meg ne jelennének nálunk börtönügyi szakemberek, szaktudósok, büntetőjogászojt, sőt olyan társadalmi szerveknek képviselői, akik igazán nem jóindulattal viseltetnek velünk szemben, és ne kérnék a fogházak megtekintését. Ezt minden egyes esetben megkapják és eltávozásuk után az írások tömegével fejezik ki elismerésüket és azt az álláspontjukat, hogy ők látták a világnak nem tudom hány száz fogházát, börtönét, fegyházát, mindenféle letartóztatási intézetét, de a tisztességes, rendes, humánus bánásmódnak és az egészségügyi intézmények tökéletességének ezt a fokát sehol sem tapasztalták. (Kabók Lajos: Szóval szanatóriumok! — Rothénstein Mór: Egészen jó üdülőhelyek!) T. képviselőtársam bizonyára emlékszik még Hebielt Ede volt t. képviselőtársunkra. Az ő társaságában megjelent nálam nem régen Camille Drevet, a Ligue internationale des femmes pour la paix et la liberté-nek, egy párizsi nagy egyesületnek a tagja. Bizonyára nem jóindulatú elfogultsággal jelent meg nálunk, de egy percig sem mondom, hogy rosszindulatú elfogultsággal. Megtekintette a márianosztrai fegyházat és fogházat, amelyet a fogházszabályzat szerint egyedül nő tekinthet meg, tegnapelőtt hozzám érkezett levelében — amelyet szívesen megmutatok a képviselő úrnak, de a Házat nem óhajtom fárasztani a francia levéllel — kifejezést ad örömének, hogy megengedtem az intézet megtekintését. Olyan intézményt tekintett meg, — úgymond — amely példaképpen áll az egész világ előtt. Azt hiszem t. képviselőtársam, hogy ilyen körülmények között a Ház felment engem attól, hogy a kérdésre részletesebben válaszoljak. Kérem a cím elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom,* következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a IV. címet elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a IV. címet elfogadta. Következik az V. cím. Kérem annak felolvasását. Szabó Zoltán jegyző (olvassa az V., VI., VII. és VIII. címeket, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház az igazságügyi tárca költségvetését részleteiben is elfogadta. (Taps a jobboldalon.) Következik a külügyi tárca költségvetésének általános tárgyalása. Lakatos Gyula előadó urat illeti a szó. Lakatos Gyula előadó: T. Képviselőház! Azokban az országokban, amelyekben parlamenti kormányrendszer áll fenn, tradíció, hogy a költségvetés tárgyalásával kapcsolatban a Ház bizalmat szavaz a kormánynak nemcsak a pénzügyi gesztióért, hanem egyszersmint az általános ügyvitelért és azért a politikáért is, amelyet a kormány vagy az illető költségvetési tárca feje követ. Ezért akkor, midőn a t. Kép47,