Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-301

254 Az országgyűlés képviselőházának tem fel, ebiben élem ki az életeimet, veszekszem a munkásság jobb helyzetének megteremtéséért, tehát nem haragszom, ha sebeket kapok. De a harc itt nem egyenlő s ha ön innen harcot hirdet, azután majd ki fog menni a külállamokb'a és szociáldemokrata államférfilakkal fog tárgyalni, azoknak mondja el,

r hogy ön innen hirdeti, hogy az ön minisztériumának joga van más pártok ellen harcot folytatni. (Gr. Bethlen István miniszterelnök: Ezt itt sem mondtam!) Mondja el ezt nekik, hogy kellőképpen értékelhessék. Külföldi konzervatív politikusok megállapítják, hogy a revíziót békés eszközök kel csak úgy lehet elérni, ha az ország demokratizálódik, ön még sem helyezkedik erre az álláspontra; azt hiszi, hogy kis intrikákkal, bizonyos diplomáciai cselszövésekkel eredményt ér el. Pedig látjuk, hogy milyen eredménytelen a politikaija. A miniszterelnök úr nagyon fölényesen intézi el a sajtó ügyét is. A sajtószolgálat költsége 234.000 pengővél lesz, több, mint az előző költségvetésben. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a kormány összeköttetést tart fenn a sajtóirodai lapokkal s hogy a sajtóirodának más feladata nincs, holott tudjuk, hogy rátelefonálnak a lapokra, hogy bizonyos közleményeket nem szabad lehozni, s hogy ezt a miniszterelnökségi sajtóiroda csinálja, ezen keresztül terrorizálják a lapokat A sajtószabadságot elfojtják. Amikor a helyzet az, hogy a kormány kezében van a lapbetiltás joga, akkor a miniszterelnök úr ne in tézze el itt ilyen szép szólammal a dolgot, mert ezt az ön pártja helyeselheti, tapsokat is fog hozzá kapni, de a helyzet mégis az, hogy ebben az országban nincs sajtószabadság, mert minden sajtó a kormánytól függ, a kormány azt a lapot nyomja el, amelyiket akarja, amikor az ő pártpolitikai szempontjai ez megkívánják. Azt látjuk itt a költségvetésben is, hogy a nemzetiségi kérdésnél lényeges emelkedés van, a kisebbségi tételnél is a tavalyi 540.000 pengő helyett 850.00 pengő kiadás van, de ezt sem a kisebbségek kapják, hanem olyan nemzetiségi szervezetek, amelyek a kormánnyal kapcsolatokat tartanak fenn. A nemzetiségi kérdés tehát nem azon a reális praktikus módon van elintézve, ahogyan ezt az élet kívánja, hanem olyan szervekre van bízva, amelyek a kormánnyal szoros kapcsolatban vanank, amelyek tehát hozzá vannak fűzve a kormány politikájához. A Revíziós Ligával is úgy állunk, hogy ez is politikai szervvé nőtte ki magát, olyan politikai szervvé, amely egyoldalú, megint pártpolitikai szempontokra akar helyezkedni, mert ha a Liga nem ismeri fel azt, hogy békés úton a revíziót csak úgy lehet elérni, ha ennek meg vannak az előfeltételei, ezzel már eo ipso ráhelyezkedett bizonyos politikai álláspontra. A Liga nem mer a revizió kérdéséhez hozzányúlni, nem mer nagyobb akciókat csinálni, mert a Habsburg-kérdést nem meri elejteni, ehhez nem mer hozzányúlni. A miniszterelnök úr különböző nyilatkozatai sem oldották meg ezt a kérdést, nem intézték el, hanem még inkább kiélesítették, még inkább alkalmassá tették ara, hogy a miniszterelnök úrnak ezen a területen követett politikáját ne lássuk tisztán. Ilyen kis trükkökkel nem lehet az ország sorsát előbbre vinni. így nem lehet kérdéseket elintézni, nem lehet így kérdéseket megoldani. Ha a magyar kormány ezen az úton megy, ezen a csapáson halad, nem lesz eredmény, mert a dolognak a vége az, hogy itt van a lehető legnagyob nyomorúságban, szenvedésben, ipari pangásban, amely az egész magyar népet már összeomlással fenyegeti. Ebben a 301. ülése 1929. május 29-én, szerdán. helyzetben tehát nem látunk a kormány részéről eredményes politikát és olyan berendezkedéseket, amelyek iparkodnának ezt a helyzetet meg változtatni. En a címet nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Senki feliratkozva nincsen! Elnök: Senki feliratkozva nem lévén, kérdem, kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszterelnök úr óhajt nyilatkozni? Gróf Bethlen István miniszterelnök: Nem! Elnök: A miniszterelnök úr nem óhajt szólni, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a IX. fejezet 1. címét elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház elfogadta. Következik a 2. cím. Kérem annak felolvasását. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 2., 3. és 4, címet, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Most következik a miniszterelnökségi tárcával kapcsolatban a költségvetés XI. fejezetének tárgyalása. Kérema jegyző urat, hogy azt felolvasni szíveskedjék. Fitz Arthur jegyző (olvassa a költségvetés XI. fejezetét, melyet a Ház észrevétel nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a t. Ház a miniszterelnöki tárca költségvetését, vele kapcsolatban a költségvetés L, II., III., V., VI., VII., VIII. és XI. fejezetét részleteiben is letárgyalta. Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik az igazságügyi tárca költségvetésének általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Györki Imre: Népes gyülekezet ez!) Őrffy Imre előadó: T. Ház! Kialakult gyakorlat az, hogy a költségvetések ismertetésének szisztémája a bizottságokban más és más a Ház plénumában. A bizottságoknál az előadók rendszerint a financiális, a pénzügyi szempontokra fektetnek nagyobb súlyt, az egyes tárcákkal kapcsolatos intézmények működésének ismertetésére pedig kevesebbet. A plenáris tárgyalásnál ez az ismertetési mód megfordított arányban szokott történni s ha most mégis a plénumban kissé részletesebben térek ki a költségvetés pénzügyi részére, azt azzal bátorkodom megokolni, hogy az állam pénzügyi vitelének megnehezedett helyzete folytán az egész vonalon nagyobb súlyt kell fektetnünk ezekre a szempontokra, főként a takarékossági szempontokra, amely szempontokat csak akkor tudom az igen t. Ház előtt igazán plasztikusan feltárni, ha bizonyos összehasonlításokat teszek a költségvetés egyes tételeit illetően. Ezeket az összehasonlításokat több vonatkozásban leszek bátor megtenni. Három cezúrát veszek. Veszem először a háború előtti utolsó békeköltségvetés cezúráját, azután veszem a a mostan folyó költségvetési évet megelőző költségvetés tételei s mindakettőt összehasonlítom a jelenlegi költségvetés tételeivel. Az utolsó békeköltségvetésben Nagy-Magyarország költségvetésének igazságügyi tár-