Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.
Ülésnapok - 1927-301
"Az országgyűlés képviselőházának 301. ülésé 1929 május 29-én, szerdán. 255 cája, az 1913/14 évi költségvetés, átszámítva pengőre, 82*8 millió kiadási tétellel szerepel, amelylyel, ha összehasonlítjuk a jelenlegi 60:1 millió pengős kiadási tételt, elég jelentékeny összeget kapunk, amely mindössze csak 27'3%-os csökkenést mutat, ami azt jelenti, hogy az igazságügyi tárca dotálása a békeviszonyokkal szemben nem tekinthető kedvezőtlennek. Ha azonban a további összehasonlítást vesszük, vagyis ha a magyar költségvetés kiadási tételének emelkedő tendenciáját számszerűleg próbáljuk leszögezni, úgy megállapíthatjuk, hogy az 1928/29, vagyis a most folyó költségvetési évben az igazságügyi tárca kiadásainak tétele 58*7 millió volt, amivel szemben a 60-1 millió csak 2:3%-os emelkedést jelent, amit azért húzok alá, rnert^ voltam bátor csinálni egy statisztikát, az egész államháztartásnak, a költségvetés egész közigazgatási részének emelkedő grafikonját illetőleg s megállapítottam, hogy ott az emelkedés 6;09%, vagyis lényegesen magasabb az emelkedése az általános költségvetés átlagos kiadási tételeinek, mint az igazságügyi tárcának. Ebből mindjárt le is vonom azt a konzekvenciát, amit egyébként később azután tételekkel is igazolni leszek bátor, hogy az igazságügyi tárca költségvetésének összeállításánál a legnagyobb takarékosság elve jutott kifejezésre. (Ügy van! 3óbbról.) Ha a tárca egyes tételeinek legalább nagy vonásaiban való belső eltolódását nézem, és szembeállítom, — ami az utóbbi időben olyan nagyon szokásos és divatos lett az általános költségvetésnél — a személyi kiadásokat a többi kiadásokkal, akkor igen érdekes képet kapok. Megállapítom először is azt, hogy a tárca természeténél fogva lényegesen meghaladja személyi tekintetben a költségvetés átlagos százalékát, amennyiben méltóztatnak jól tudni, — a közvéleménybe is bele van dobva már ez a szám — hogy amíg az általános költségvetésben kereken 52% a személyi kiadás, addig itt 84-5, tehát egy igen lényegesen magasabb szám, ennek azonban nem szabad megtévesztenie valakit, mert ha megnézzük a békebeli relációkat ebben a tekintetben, ott is megállapíthatjuk % hogy majdnem 75% a békebeli igazságügyi tárcánál is a személyzeti kiadás. Ez a tárca természetével szoros összefüggésben van. Ezt azért is aláhúzom, mert a személyi kiadások között van egy tétel, a nyugdíjtétel, amely nemcsak az igazságügyi tárcának, hanem sajnos, az egész magyar költségvetésnek legfájóbb sebe és amely ennél a tárcánál különösen exorbitans magas arányszámot ad, a nyugdíjtétel arányszáma ugyanis az igazságügyi tárcánál 26*5%. Méltóztassék csak elképzelni, ez a tárca öszszes kiadásainak több, mint egynegyede. ^ Sajnos, nem tudtam — a békebeli költségvetésnek összeállítása ugyanis nem volt olyan, mint a háború utániaké h- a békebeli nyugdíjak arányszámát kiszámítani, bizonyos összehasonlítást azonban tudok tenni. Bizonyos^ hogy^ a békebeli nyugdíj teher az igazságügyi tárcánál nem volt egészen 11%, 10*8 volt. Méltóztassék figyelembe venni, hogy ez körülbelül két és félszeres emelkedés, éppen annál a tehernél, amely a legfájóbb és — ha meggondoljuk — a legkevésbbé produktív tétel. De hasonlítsuk össze ezt a tételt az általános költségvetés nyugdíjtételével. Ezt azért kell megtennünk, mert az utóbbi időben a nyugdíjak nem szerepelnek külön tárcaként. Békeidőben úgy volt, — költségvetéstechnikai okokból azonban eltérünk ettől — hogy az összes nyugdíjak külön tárcaként szerepeltek a kisebb tárcák között, és ott volt alkalom arra, hogy az egész államháztartást terhelő összes nyugdíjak minden kormányzati ágat illetőleg áttekinthető kimuatásban szerepeljenek. Most a fősommázatban van benne a nyugdíjaknak ez a kimutatása. Ennek alapján meg tudtam állapítani ezt a tételt is és örvendetesen jelentem, hogy míg tavaly a nyugdíj teher az összes kiadásoknak 14 9%-a volt. az idén már lement 14'%-ra, tehát félszázalékos csökkenés van. Ez a csökkenés, sajnos, csak relatív, mert abszolút számokban még mindig emelkedik a nyugdíj. A költségvetés össztételei is — százalékosan r- nagyobb arányokban növekednek a nyugdíjakénál, ami talán hajnalhasadása annak a költségvetési reménykedésünknek, hogy a magyar állam költségvetését kétségtelenül a legsúlyosabban érintő nyugdíjteher kezd a kulminációhoz érni és laslankint a természetes apadás, vagyis az elhalálozás folytán ez a teher, amely Trianon folytán nyomja a jelenlegi generációt, lényegesen csökkenni fog. Mármost, ha számot akarok adni ' arról, hogy mi az oka annak, hogy az igazságügyi tárca e kiadási tételei növekednek, akkor igen röviden el tudom sorolni azokat az okokat, amelyek a kiadási tételek növekedését eredményezik. Generális es pénzügyileg meglehetősen 3 e " lentős okot találunk a képesítési pótlék létesítésében. Bizonyos, hogy a bírói karnak ez régi kívánsága volt és ennek a kívánságnak teljesítésével a jelenlegi igazságügyminisztérium a bírói karral szemben olyan gesztust mutatott, amely kétségtelenül nagy hálára kötelezi a bírói kart, amely bírói kar ezzel abban a nehéz létküzdelemben, amelyet vív saját egyéni életében, talán mégis egy kis könnyítést nyer. (Györki Imre: Nagyon kicsit!) A budapesti kúriai bíráknakés ítélőtáblai bíráknak lakáspénzpótléka szintén ilyen legrégibb kívánalom, amely azonban pénzügyileg nem jelentős, inkább csak az illető bírák szempontjából jelent egy kis többletet r Azonkívül nem vettem figyelembe a statisztikánál — s ezt meg kell említenem — jogügyi igazgatóság átvételét. Ezt kivettem a statisztikából, mert hiszen külömben hamis képet kaptam volna, ha ezt költségtöbbletként számoltam volna el. Ennek a hivatalnak kiadási tételei majdnem fillérig ugyanolyan összegben szerepelnek, mint tavaly, csakhogy tavaly a pénzügyi tárcánál szerepeltek, az idén pedig az igazságügyi tárcánál. A személyi oldalon jelentkező e többlet folytán, amely kereken 1,351.000 pengőt tesz ki csaknem egymaga azt a többletet, amely az egész tárcánál jelentkezik. A személyi kiadástöbblettel szemben, kénytelen vagyok rámutatni a beruházási tételeknek egy igen jelentős csökkenésére, amennyiben ott 500.000 pengős csökkenés mutatkozik az előző évvel szemben. Ezt százalékban kifejezve nemcsak 62%-os csökkenést jelent beruházási vonatkozásban, ami abszolút számban is a legerősebb, s^ amely nyilvánvalólag csak átmenetileg lehetséges : ilyen erősebb mérvben, mert hiszen az igazságügyi tárca sem nélkülözheti a termékeny beruházási politikát. Ezek voltak azok a leglényegesebb pénzügyi momentumok, amelyeket a tárcával kapcsolatosan ismertetni szükségesnek véltem. Rátérve már most a tárcához tartozó egyes intézmények működésének ismertetésére, legyen szabad rámutatnom, hogy mindjárt az első pillanatra is szembe kell, hogy tűnjön mindenkinek^ akinek csak valamilyen vonatkozása van a királyi bíróságokkal, a királyi bíróságok munkaterhének állandó és megállani nem akaró növekedése. (Ügy van! jobbról.) Ez olyan két38*
