Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-300

Az országgyűlés képviselőházának 30\ engem a további fejtegetések alól felmentenek. Ezt csak eggyel akarom még megtoldani, azzal, hogy a nehéz feladat: az egész üzemnek a racionalizálása megtörtént. Minden megtörtént az ügy megvizsgálására, meg fogunk tenni minden intézkedést a racionális üzemre, a meglévő vállalatokkal való okszerű összeműködésre, mert teljesen megváltoztak a termelési és értékesítési viszonyok s azokhoz a meglévő vállalatokat hozzá kell igazítani és ez csak céltudatos, meggondolt, és tervszerű munkával lehetséges. (Malasitst Géza: Es pénzzel, ami a legkevesebb!) Es ha elérkezik a beruházások ideje, meg vagyok győződve róla, hogy ennek is meg fogjuk találni a módját. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és a XXII. fejezetet, miután az meg nem támadtatott, elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a t. Ház az állami üzemek költségvetésének a kereskedelemügyi tárcával kapcsolatban álló XX., XXI. és XXII. fejezetét is letárgyalta. (Elénk éljenzés és taps.) Következik a miniszterelnökségi tárca költségvetésének és ezzel kapcsolatban a költségvetés L, IL, III., V., VI., VII., VIII. és XI. fejezeteinek általános vitája. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előad'ó: T. Ház! A költségvetés általános vitája során alig hangzott el felszólalás, amely ne ajánlotta volna a kormány figyelmébe a takarékosság elvét a költségvetés összeállításával kapcsolatban. Es méltán, mert azt hiszem, ha valaki indokolt volt a takarékosság elvének figyelemre méltatása, akkor fokozott mértékben indokolt az ma, a mai nehéz gazdasági viszonyok között. Ez a takarékosság azt hiszem egyetlenegy tárca költségvetésének keretében sem vitetett keresztül olyan tökéletes mértékben, mint azoknak az úgynevezett kistárcáknak keretében, amelyeket itt előadni bátor leszek. A Takarékossági Bizottság által indítványozott tennivalók teljes mértékben vitettek keresztül és ismételem azt hiszem, egyetlen tárca körében sem olyan tökéletesen, mint éppen ezeknél a tárcáknál. Pedig e tárcák körében a takarékosság csak bizonyos határig érvényesíthető, hiszen e tárcák körébe a legfontosabb állami funkciók teljesítése tartozik, ha számszerűen kicsinyek is. összesen 23,300.000 pengőt tesz ki az összes kistárcák költségvetése, és ha ebből levonjuk a békeszerződési terheket, akkor 15 milliót. Éppen ezért, mondom, e tárcák körében a takarékosság alkalmazása annyiban megfontolandó, hogy a legfontosabb állami funkció teljesítéséről van szó, és ha korlátozzuk vagy megvonjuk a hitelkeretet a szükséges mértéken túl, ezeknek az elsődleges állami funkcióknak szükségszerű teljesítését veszélyeztetjük. Ha figyelemmel kísérjük a költségvetés tételeit és összehasonlítjuk a tavalyi költségvetés tételeivel, megállapíthatjuk azt, hogy a j költségvetés a tavalyival szemben általánosan ! 6% emelkedést mutat; ha viszont a kistárcák ta- ; valyi költségvetését összehasonlítjuk a mos- | tanival, megállapíthatjuk, hogy az emelkedés összesen 4'5%-ot tesz ki, nem is teliben 4'5%-ot, úgy hogy a kistárcák költségvetésében jelentkező emelkedés lényegesen kevesebb az átlag- és általános emelkedésnél. T. Ház! A tárgyalás alatt levő költségvetés | jelentős lépéssel halad a normál-költségvetés felé, ama költségvetés felé, amelyben a kiadási tételek meg vannak rögzítve, amelyek felett azután a Házban nem is igen szokott vita lenni és jelentős lépés a reális költségvetés felé, amelybe a tényleges kiadási tételeket állítják be, és az egyes tételek nem szorulnak póthitelre. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXI. K ülése 1929 május 28-án, kedden. 223 Részben ez a körülmény indokolja azt az emelkedést is, amely a költségvetési tételekben jelentkezik, mert a költségvetés^ összeállítói elkerülni óhajtották azt, hogy ismét póthitelekre legyen szükség az egyes költségvetési tételek keretén belül, amint megállapítható az eddigi költségvetéseknél és megállapítható az eddigi költségvetések tételeivel kapcsolatban a zárszámadásoknál. A kistárcák körében létszámemelkedés egyáltalában nem volt. Áttérve az egyes tárcákra, bátor vagyok előadni azt, hogy a kormányzó úr tiszteletdíja ebben a költségvetésben változást nem szenvedett. A kormányzóság költségvetésének kiadásai végeredményben emelkedtek még pedig 31.000 pengővel. A fő tétel az emelkedésnél a kormányzó rendelkezési alapjának emelkedése. Ez ugyanis 12.000 pengőről 62.000 pengőre emeltetett a tavalyival szemben. Indokolja az emelést az a körülmény, hogy a kormányzói rendelkezési alap kerete több évvel ezelőtt állapíttatott meg és a mai gazdasági viszonyok között a több évvel ezelőtt megállapított összeg azoknak a sokoldalú igények kielégítésére, amely sokoldalú igényekkel a kormányzósági rendelkezési alappal szemben felléptek, elegendő egyáltalában nem volt. A kormányzóság költségvetésében új kiadási tétel gyanánt jelentkezik a királyi palota műtárgyainak kiegészítésére előirányzott 5000 pengő. Miként méltóztatnak tudni, a békeidőben a király ő felsége saját tárcájából nagyobb öszszegeket irányzott elő és fordított a királyi palota műkincseinek kiegészítésére. Ez most megszűnt és éveken keresztül ezek a műkincsek kiegészítést nem kaptak. Ha ezen tétel ellen kifogást lehet emelni, akkor csak azt a kifogást lehet emelni, hogy ez az 5000 pengő erre a célra előirányozva túlságosan kevés. A személyi járandóságok a kormányzóság költségvetésében csekély 1800 pengővel emelkedtek, ez az 1800 pengős emelkedés azonban csak látszólagos, mert a dologi kiadás viszont körülbelül ugyanennyivel csökkent, úgyhogy e tekintetben a költségvetés keretében változás nem állt be. Lényeges csökkenés mutatkozik a nyugellátások tételében, amennyiben körülbelül 21.000 pengővel csökkent a nyugellátások öszszeg a tavalyi költségvetési tétellel szemben, ami a nyugellátottak számának csökkenésére vezethető vissza. A foudvarnagyi bíróság költségvetési tételei tulajdonképpen a tavalyival szemben változáson egyáltalában nem mentek keresztül, összesen 300 pengő a különbség, amennyivel a foudvarnagyi bíróság költségvetése a tavalyihoz képest emelkedett. A bíróságot a bizottságban, de a tavalyi költségvetési tárgyalások során is és a költségvetés általános vitája kapcsán is többrendbeli támadás érte. A bíróságot az 1909. évi XVI. te. állította fel és mindaddig, amíg a törvény érvényben, hatályban van, addig a bíróságot megszüntetni nem lehet. Egyébként is az a feladatkör, amelynek teljesítése céljából a törvény a foudvarnagyi bíróságot kreálta, részben még ma is fennáll, úgyhogy a foudvarnagyi bíróság megszüntetése, azt hiszem, szóba sem kerülhet. Az országgyűlés költségvetését az eddigi gyakorlathoz képest mindkét Ház önmaga és teljesen autonóm módon állapítja meg, úgyhogy az országgyűlés költségvetési tételei tulajdonképpen csak a teljesség okából vétettek fel és vétetnek fel a költségvetésbe. Ügy a felsőház, mint a képviselőház tudomásom szerint az idei 33