Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-300

2â4 Az országgyűlés képviselőházának költségvetési évre saját költségvetését már meg is állapította. Az előirányzat az országgyűlés költségvetésében 100.000 pengő emelkedést mutat, amiből 47.000 pengő esik személyi járandóságokra, mégpedig az alkalmazottak illetményeinek automatikus emelkedése következtében és 52.000 pengő esik a szükséges szervezeti változásokra és dologi kiadásokra. Ezek közt a legfőbb tétel a parlamenti múzeum felállításával, kiegészítésével és berendezésével járó költség. A békeszerződési terhek^ 1,150.000 pengős emelkedést mutatnak. Miként méltóztatnak tudni, az 1924. évi február 21-én keletkezett jóvátételi jegyzőkönyvben húsz évi fizetési kötelezettséget vállaltunk, amely fizetési kötelezettség évenkint fokozódó összegben és aranykoronában állapíttatott meg. Az 1929. költségvetési évre 6 millió aranykorona, az 1930. évre pedig 7 millió aranykorona vétetett alapul ezeknek âz összegeknek egybevetéséből és az ennek következtében előállott többletből keletkezik az az 1,150.000 pengő, amelyet a költségvetés ezen a címen feltüntet. A Legfőbb Állami Számvevőiszék költségvetésében tulajdonképpen emelkedés és változás nincs a tavalyihoz képest. Ez a fejezet ugyan 10.600 pengő emelkedést tüntet fel, ez azonban a személyi járandóságok automatikus emelkedése következtében állott elő. Körülbelül 3000 pengő emelkedést mutat továbbá a nyugellátások tétele, a nyugellátottak számának emelkedése következtében. A Közigazgatási Bíróság költségvetése 1,100.000 pengő emelkedést mutat, amiből a személyi járandóságok rovatára 38.000 pengő, a nyugellátások tételében pedig az emelkedés 17.970 pengőt mutat fel. A személyi járandósá gok emelkedése a bírák - részére az 1928/29. évi költségvetés tárgyalása során hozott országos határozatra vezethető vissza, amely a bírák részére képesítési pótlékot állapított meg s ez a képesítési pótlék teszi ki azt a többletet, amely e tétel alatt a költségvetésben jelentkezik. T. Ház! A költségvetés általános vitája során több szónok részéről hangzott el óhajtás gyanánt a Közigazgatási Bíróság munkájának, terheinek csökkentése és a középfokú közigazgatási bíróság felállítása. (Ügy van! a jobboldalon.) A magam részéről azt hiszem, hogy a középfokú Közigazgatási Bíróság felállítása rövid időn belül feltétlenül aktuális kell hogy legyen és hosszú időre el nem halasztható. A közjogi bíróságok kiépítése szerény megítélésem szerint épp olyan fontos, mint a magánjogi bíróságoké. Amikor tapasztaljuk, hogy a Közigazgatási Bíróságot apró, öt pengős kis adóügyekkel terhelik, viszont nagy közjogi kérdésekben középfokú közigazgatási hatóságok döntenek, akkor azt hiszem, teljesen indokolt az a kérelem, hogy a Közigazgatási Bíróságok ezektől az apróbb ügyektől mentesüljenek és csak nagy jelentőségű közjogi ügyekben hozhassanak ítéletet. Az országos Földbirtokrendező Bíróság költségvetése 119.780 pengő többletet tüntet fel. A rendszeres állandó illetmények alrovata tulajdonképpen nem ' szenvedett változást annak ellenére, hogy a bírák képesítési pótléka s az elnök és másodelnök küldési pótléka jelentékeny összegekkel emelkedett. Tekintettel azonban arra, hogy az 1928 : XLI. te. a földbirtokrendező bíróság számvevőségét áthozta az igazságügyminisztérium tárcájába, ezen a tételen változás nem következett be. Emelkedést mutat azonban,^ és pedig körülbelül 100.000 pengő emelkedést, a bírói kiküldetési költségek címén, ja bírák által a helyszínén foganatosított hiva300. ülésé 1929'májiis 28rán, kedden: talos vizsgálatok folytán. Tulajdonképpen ez az emelkedés meríti ki azt az összeget, amelyet a költségvetés mint pluszt feltüntet. A miniszterelnökség költségvetése 686.53fr pengő emelkedést mutat. Ebből a személyi járandóságok rovatára 10.900 pengő, a dologi kiadások rovatára 17.850 pengő esik. .Az informatív szolgálat és a sajtóosztály költségeinek rovata emelkedett 230.000 pengőveL T. Ház! Minden államnak van sajtószolgálata és megfelelő informatív szolgálatot telje-* sítő szerve és intézménye. Sajnos, nálunk kevés figyelmet fordítottak, különösen a békeidőben,, erre az informatív szervre, amelynek súlyos hátrányait és következményeit a háborúban és különösen á háború befejezése után súlyosan tapasztaltuk. Az emelkedés, amelyet a tétel feltüntet, arra vezethető vissza, hogy amíg békeidőben és körülbelül az utolsó három esztendőig a sajtóosztály tisztviselői benn voltak a rendes állami státusban, addig azóta a helyzet változott és ebben a sajtóosztályban alkalmazott tisztviselők fizetése is ebben a tételben nyer elszámolást. Emelkedést mutat továbbá a külföldi lapok előfizetésének rovata is, ami természetszerűen idővel állandó emelkedést kell, hogy^ mutasson. A hazai kisebbségek és idegenben élő magyar állampolgárok gondozásának rovatánál az emelkedés 306.000 pengőt tesz ki. Ez az emelkedés tulajdonképpen oda vezethető vissza, hogy az eddigi megállapított és rendelkezésre álló öszszeg mindenkor kevés volt az igények kielégítésére és rendesen póthitelek igénybevételére volt szükség, amit éppen azoknál az okoknál fogva, amelyeket beszédem elején voltam bátor röviden ismertetni, most elkerülni óhajtottunk. A hozzájárulás a Hírlapírók Nyugdíj intézetéhez, ez a cím 30.000 pengős emelkedést mutat. Amiként méltóztatnak tudni, a Hírlapírók Nyugdíjintézete — sajnos — vagyonát a háború alatt és a háború utáni devalváció következtében úgyszólván teljes egészében elveszítette s éppen ezért indokolt ennek a tételnek 30.000 pengővel való emelése, amellyel eddig is a miniszterelnökségi tárca a nyugdíjintézethez hozzájárult. A rendkívüli kiadások rovata körülbelül 100.000 pengős emelkedést mutat. Ez az összeg a miniszterelnökségi palota külső és belső berendezésénekjavítására, kiegészítésére és az épület renoválására fordíttatik. Az épület egyike Budapest legrégibb épületeinek, nemes anyagból épült, műremek jellegével bír, amiért is indokolt, hogy karbantartására a szükséges Összegek rendelkezésre álljanak. A vitézi rend széktartóságának tétele 40.000 pengős emelkedést mutat. Azok az összegek, amelyek eddig ezen a címen rendelkezésre állottak, kevésnek bizonyultak és ismét csak póthitelekre volt szükség, amit elkerülni óhajtottunk a tétel összegének felemelésével. A Központi Statisztikai Hivatal rovata 70 000 pengős emelkedésről számol be, A 70.000pengőből körülbelül 58.000 pengő a külső statisztikai felvételekkel járó szakmány-munkák fedezésére és csekély részben a szociográfiai intézet költségeinek fedezésére fordíttatik. T. Ház! Utolsó fejezet gyanánt bátor vagyok ismertetni a közgazdasági miniszter fejezetét. A kormány törekvése hosszú idő óta az, hogy az ország gazdasági viszonyait a változott viszonyokkal összhangba^ hozza. Nagy áldozatokat hozott a kormány és nagy áldozatokat hozott a magyar nemzet akkor, amikor az^ államháztartás egyensúlyának megteremtésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket meghozta-