Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.
Ülésnapok - 1927-300
Az országgyűlés képviselőházának 300. ülése 1929. évi május hó 28-án, kedden, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1929/30. évi állami költségvetés tárgyalása. A kereskedelemügyi tárca. Felszólaltak: Csák Károly, Maday Gyula, Szilágyi Lajos, Kontra Aladár, Madarász Elemér, Erödi-Harrach Tihamér, Éri Márton, Meskó Zoltáa, Czettler Jenő, Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter, Gál Jenő, Farkas István, Malasits Géza, Vértes Vilmos István, Bogya János, Buday Dezső, Kabób Lajos, Várnai Dániel, Vanczák János. — A miniszterelnökségi tárca. Felszólaltak : Rubinek István előadó, Malasits Géza. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs-könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak ; gróf Bethlen István, Herrmann Miksa, Bad János, Zsitvay Tibor. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 12 perckor.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovits György jegyző úr; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Fitz Arthur jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Pakots József jegyző úr. Jelentem a t. Háznak, hogy a pénzügyminiszter úr holnap a következő ülés napirendjének megállapítása után írásbeli választ fog adni Esztergályos János képviselő úrnak folyó évi február hó 27-én a pécsi adózók felesleges zaklatása tárgyában előterjesztett interpellációjára. Méltóztatnak a bejelentést tudomásul venni? (Igen!) A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirendünk szerint következik az 1929/1930. évi állami költségvetés (írom. 780) egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Soron van a kereskedielmi tárca költségvetésének és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetése XX., XXI. és XXII. fejezetének részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. címet felolvasni. Pakots József jegyző (olvassa-az 1. címet). — Szilágyi Lajos! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Szólásra következik? Pakots József jegyző: Bogya János! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Szólásra következik? Pakots József jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e valakinek az 1. címhez hozzászólni? (Senki sem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXI. miután az 1. cím meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. cím. Pakots József jegyző (olvassa a 2—5. címeket, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 6. címet). — Csák Károly! Csák Károly: T. Képviselőház! Bár az általános vitában elhangzottak után sok újat nem tudok hozni, mégis méltóztassanak megengedni, hogy ehhez a címhez nagyon röviden néhány megjegyzéssel én is hozzászólhassak. (Halljuk! Halljuk!) örömmel vette tudomásul a Képviselőház többsége és azt hiszem, az ország egész közvéleménye is, hogy az útépítési programúiban lényeges és mélyreható változás állott be, nevezetesen most már kilátás van arra, amire az elhagyatott vidékek már évek óta sóvárognak, hogy legelsősorban a bekötő utak problémáját oldják meg. (Helyeslés.) A kereskedelemügyi miniszter úr ezt kijelentette és a Ház nagy örömmel tudomásul is vette ezt a kijelentést, ennélfogva en ehhez a tárgyhoz nem kívánok többet hozzászólni; egyszerűen csak aláhúzom azt, hogy ezt • tartom a jövendő útépítési programmja egészséges irányának. (Helyeslés jobbfelől.) Azt hiszem felesleges vázolnom azt a helyzetet, amelyben ezek az elhagyatott községek vannak. Kétségtelen, hogy mulasztott a múlt is és gyónjuk meg magunk varmegyeiek is, hogy mulasztottak a vármegyék is. Ezeket a mulasztásokat azonban ma már ne retkrimináljuk, hanem örüljünk annak, hogy kilátás van arra, hogy falvainkat a sötétségből kiemelhessük, és ha tovább nem, legalább is egy járható, félig-meddig kész műútig ki tudjuk hozni. (Helyeslés jobbfelől. — Jánossy Gábor: Mindennél sürgősebb!) Én belátom és elismerem, hogy a kormány helyzete rettenetesen nehéz, mert az egyik oldalról örökké hangzik a sok panasz, kérés, kívánság, sürgetés, követelés, hogy a közterheket enyhítse, a másik oldalon pedig folytonosan újabb és újabb követeléseket támasztanak a kormányzattal és az állaimháztartással, az államkincstárral szemben. Nem is arról lehet 28
