Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-287

Az országgyűlés képviselőházának 28 azt kell mondanunk, hogy ezek azok az építkezések, amelyek elégtelen embereket nevelnek. Azok az emberek tudniillik, akik kimennek a perifériákra és ott építkeznek, természetes joguknak találják azt, hogy mindazokat a közlekedési, kultúr- és közműigényeket, amelyeket ők lakásaikhoz fűztek, a székesfővárosnak tartozó kötelessége várakozás nélkül és azonnal kielégíteni. Ez elsősorban a fővárosnak okoz nagy aggodalmakat. Ezzel szemben azt látjuk, hogy ott, ahol a fővárosnak minden néven neveezndő közműve teljes mértékben megvan, ott, ahol a közlekedés a legintenzívebb, ott a drága építőtelkek nincsenek egyáltalában kihasználva. Nagyon olcsó hatás volna példák felsorolásával illusztrálni ezt a kérdést, de nem akarom a mélyen t. Ház idejét ezzel elrabolni. Ellenben rámutatok arra a köztudomású tényre, hogy a Belváros legbelsőbb részében vannak a legelhanyagoltabb, ócska épületek; hogy a Belvárost körítő városrészeknek szintén a Körúton belül eső részeiben a mai higiénével és a mai kultúrával minden tekintetben ellentétes épületek vannak. Ez annyira köztudomású, hogy az ezeken való segítés gondolata már a fővárosnál is kísértett. A telekértékadó, amelyet annak idején mi eltöröltünk azért, mert éppen a perifériális kisembereket sújtotta feleslegesen, újból fel akar támadni a székesfővárosnál, de ugyanazon alapelv alapján, amely ennek a javaslatnak is az alapelve: a belterületen ki nem használt telkeknek ilyen adóval való sujtása formájában, azért, hogy ezzel kényszerítsük a belterületi ki nem használt épületek tulajdonosait, hogy igenis bontsák le ezeket az elavult, régi, rossz épületeket és építsenek helyettük a mai kornak megfelelő, helyesen kihasznált, higiénikusán épített és a telek értékével arányban álló épületeket. Mélyen t. Képviselőház! A fővárosnak minden nagyobb útvonalán 25 méter főpárkánymagasságban megengedték az építkezést, ami annyit jelent a mai építési rendszer szerint, hogy legalább öt emeletnyi magas r épületeket lehet építeni. Ez a 25 méter főpárkány-magasság nincs tíz százalékban sem kihasználva s látjuk azokat a fűrészfogszerűen húzott kétemeletes — egyemeletes — megint kétemeletes — egyemeletes házakat egymás mellett, amelyek a városkép szempontjából sem kívánatosak. Ma a székesfőváros közlekedési problémája azért van olyan rendkívül nehéz helyzetben, mert a kötött lakásforgalom miatt az emberek nem ott laknak, ahol a foglalkozásuk van, hanem legnagyobbrészt a perifériákon és nem vehetnek maguknak ott lakást, ahonnan ők nagyobb és hosszabb közlekedés nélkül a munkahelyükre mehetnének, hanem kénytelenek a munkahelyüktől messze, távol lakni. Ha vizsgáljuk, hogy a főváros mai közlekedési eszközei mekkorát fejlődtek a háború előtti időtől kezdve, ha vizsgáljuk, hogy ezek az eszközök mennyire ki vannak használva most, a mai napokban, ellentétben a háború előtti időkkel, annak ellenére, hogy a főváros lakossága számban a háború előtti időkkel szemben nem sokat fejlődött, akkor rá kell jönnünk arra, hogy tulajdonképpen az egész közlekedési mizériának fő oka az, hogy az embereknek nincs meg most a szabad költözködési joguk, hogy az emberek nem mehetnek oda lakni, ahová őket a foglalkozásuk köti. A háború előtti lakásviszonyoktól a foglalkozási ágak elhelyezkedése teljesen eltolódott, s ma Óbudáról Kőbányára, vagy megfordítva Kőbányáról Óbudára kénytelen utazni az, akit a foglalkozása ide- vagy odaköt és nem képesek lakásukat kicserélni. . ülése 1929 május 2-án, csütörtökön. 77 Ebből a szempontból is rendkívül fontos, hogyha nagyobb mennyiségű, a város belső területén létesítendő lakóház és lakás létesítésére módot nyújt a mélyen t. miniszter úr. Végtelenül helyeslem ennek a javaslatnak második alapgondolatát is, azt tudniillik, hogy kiköti a miniszter úr, — szó szerint idézem — hogy «a mai kor egészségügyi követelményeinek megfelelő» épületeket létesítsenek, mert e tekintetben is nemcsak a múltban voltak hibák, de a jelenben is vannak hibák, s én örömmel hallottam KÖlbig pénzügyi államtitkár úrnak azt a helyes megjegyzését, hogy a mai téruzsora ellen is küzdenie kell ennek a javaslatnak, mert nemcsak a múltban csináltak higiéné-ellenes épületeket akkor, amikor nem szerelték fel őket kellő higiénikus berendezkedésekkel, hanem ma is csinálnak, s én, mint építész, elsősorban ítélem el a téruzsorának azokat a jelenségeit, amelyek a mostani egészen modern építéseknél megnyilvánulnak. Mert ott, ahol a higiénia által előírt kellő légmennyiség nincs a szobákban, ahol a szobák az építkezési szabályzat által megengedett minimumok határán mozognak, ahol tíz négyzetméter alapterületű és 2 méter 80 centiméter magasságú szobák épülnek, amelyekben &-em a bútorokat nem lehet elhelyezni, sem gyermekeket nem lehet világrahozni, sem megfelelőképpen lakni nem lehet: ezek a modern építészetnek éppen olyan antihigiénikus kinövései, mint amilyen kinövéseknek lerombolását célozza ez a javaslat. Éppen azért helyeslem azt az alapgondolatot, hogy a lakástermelés terén közelednünk kell a békebeli viszonyokhoz, közelednünk kell a szobaméretek, az emeletek magassága megfelelő növeléséhez, mert nemcsak a fűtési kérdés, hanem a légzési kérdés is elsőrendű fontosságú, és ha szűk lakást modernül létesítünk, éppen olyan bűnt követünk el, mintha régi odúkba engedünk beköltözni. De szólanom kell még arról az úgynevezett könnyebb énítési módról is, amely szintén antihigiénikussá teszi a lakásokat. Mély tisztelettel bocsánatot kérek, én haladó ember vagyok, és a fejlődő technika minden vívmányát örömmel üdvözlöm, de a kétcentiméteres választófalakat és a 30 centiméteres emeletválasztó traktusokat nem tudom üdvözölni és a magam prakszisában soha, de soha nem alkalmazom. Ez szintén olyirányú visszaélés, amely ellen törvénvhozásilag kell védekezni. Ennek a javaslatnak harmadik alapgondolata, amelvet a magam részéről őszintén megvallva, bizonyos szkepszissel fogadok, a fűtőberendezések ilyenirányú előírása. En ugyanis tudom azt, hogyha ilyen épületekre az adómentességet megadják, a fűtőberendezést a hazai szén használhatásának megfelelően fogiák elkészíteni, ami alatt nem kell feltétlenül köznonti fűtést érteni, hanem kályhafűtés is lehet, hiszen a kályhához is használhatnak hazai szenet, és a központi fűtésnél is lehet hazai szenet használni. Azonban csak az első felülvizsgálatig marad meg ez a berendezkedés, és nem lesz állandó berendezése ennek az épületnek, mert a kokszfűtésre, vagy a poroszszén fűtésre a központi fűtőberendezést, vagy bármely kályhát öt perc alatt a rostély megváltoztatásával át lehet alakítani. Nem jelenti tehát az előírás azt, hogy az idők végtelenéig megmarad az eredeti berendezés. Lehet, hogy amíg az adókedvezményt az illető meerkapja, ilyen rostéllyal ellátott kályhát, illetőleg központi fűtést fog bevezetni. De méltóztassanak elhinni, hoery a magyar szénnel való tüzelés nem gazdaságos és gazdaságosság szempontjából a rostélyt át fogják alakítani, hogy abban a koksztüzelés legyen lehetővé, II*