Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.
Ülésnapok - 1927-295
Az országgyűlés képviselőházának 295. ülése 1929 május 17-én, pénteken. 437 nos kőburkolatra vonatkozói?" ilyen adatokat nem tudok, mert ez osak pár évvel ezelőtt került forgalomba. Ha már az utaknál tartok, kénytelen vagyok kitérni arra, hogy mivel a fenntartási költségekről beszélünlk, éppen azok a vármegyéik, amelyek iparkodtak útihálózataikat mentül jobban kifejleszteni, most e tekintetben egészen katasztrofális helyzet ©lőtt állanak. Több vármegyének az adatát nem ismerem, de ismerem eléggé jól Pest vármegye ide vonatkozó adatait. Előre kell bocsátanom, hogy Pest vármegye annak idején, évekkel ezelőtt a Speyerkölesönből felvett 8 millió pengönyi össszeget, amelyet 212 km-nyi útvonal megépítésére teljes egészében fel is használt. Ezzel együtt van Pest megyének 1750 km hosszú makadám útja, amelynek fenntartási költsége, ha azt csak öt esztendőnkint javítanák és helyeznék jó karba, — pedig ez egy nagyon hosszú intervallum, — belekerülne 4,969.000 pengőbe. Ezzel szemben ebben az esztendőben már csak 1.985.000 pengő áll rendelkezésre. Méltóztassék tehát tekinteni az itt előálló nehézségeket. Miután pedig az utak csak tizennégy évenkint hengerelhetők, ennélfogva a helyzet az, bogv ezek az utak a bár lassú, de annál biztosabb pusztulásnak vannak kitéve. Azt biszem. ho^v ez a megállapítás nemcsak Pest megyére, hanem az egész országra nézve áll. , Itt most egy másik dologra is — éppen Pest vármegyével kapcsolatban — kénytelen vagyok kitérni. 1922-ben alakult Pest vármegyében egy f úgynevezett «Pestvármegyei Kőbánya s Útépítő Részvénytársaság», amelynek az ( lett volna a célja, hogy az ezekhez az útépítésekhez szükséges követ szállítsa, a magánvállalkozók szállításánál olcsóbban, mert ha egy részvénytárasaság élvezi a közüzemeknek összes előnyeit, az ember megkövetelheti tőle azt, bogy a szerint is intézze a dolgait, mivel közüzemnek én szerintem csak egytlenegy létjogosultsága, van és pedig az, hogy annak árcsökkentő és árimérséklő hatása legyen (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.), mert máskülönben miért volna közüzem 1 ? Én nem is magánvállalattal akarom ennek árait összehasonlítani, hanem két^ állami bánya kőáraival. Mégpedig éppen azért állami bányák árait veszem, mert nem valószínű, hogy az az államilag adminisztrált bánya túlságosan olcsón lenne kezelve. A helyzetet még súlyosbítj íí ti Z, hogy ezek az állami bányák lényegesen jobb minőségű követ szállítanak, mint a Pestvármegyei Bánya. Az államnak Nagyb atony ban és Hosszúhetényben van bányája és ezek a bányák a henger-, fenntartási, valamint zúzalékkavicsot tíz; tonnánként 36-tól 42 pengőig, míg a vármegyei kőbánya az ennél lényegesen rosszabb minőségű követ 52—55 pengőért szállítja. (Zaj.) Pest vármegyében erről évek óta suttognak, beszélnek az emberek. Nem akarok több adatot felhozni, hiszen csak arra tértem ki, hogy ezek az árak nem indokolják a bánya közüzemi voltát. (Zaj és közbeszólások jobbfelöl.) Tessék megnézni, a kompaszban benne van! Arra vagyok kénytelen kérni a kereskedelemügyi miniszter urat, méltóztassék ennek a bányának üzemvitelét és egész kezelését viszszamenőleg is vizsgálat tárgyává tenni (Helyeslés jobbfelől.) és a vizsgálat eredményéhez képest szükséges intézkedéseket megtenni. (Helyeslés jobbfelől. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Méltóztassék lehetővé tenni, hogy a szónok is beszéljen. (Patacsi Dénes közbeszól.) Patacsi . képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Hoffer László: Minthogy a kormány mindent megtesz arra, hogy a magyar gazdatársadalmat, a magyar mezőgazdaságot mostani siralmas helyzetéből minden lehető és rendelkezésére álló eszközzel kivezesse^ ezért bizalommal a kormány iránt, a költségvetést elfogadom. (Helyeslés és éljenzés jobbfelől. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Tabódy Tibor! Tabódy Tibor: T. Képviselőház! Hoffer László előttem szólott t. képviselőtársam az utakról és a gyümölcsexportról beszélt. Minthogy ezek a gazdasági kérdések szorosan összefüggnek a szociális kérdésekkel, megállapíthatom, hogy általában az előttem szólott igen t. szónokok mindegyike szintén foglalkozott a szociális kérdésekkel. Ez bennem egy gondolatot támasztott fel, vagyis azt, hogy mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy amidőn a világháborúban az első ágyú eldördült, ez azt jelentette, hogy megindult Európának ós mondhatnám, az egész világnak szociális átalakulása, amelynek előszele a liberalizmus volt. Hogy ez a szociális átalakulás hol fog megállani, azt hiszem, nincsen ma ember, aki ezt meg tudná mondani, de mindenesetre attól függ. hogy ez a beteg emberiség mennyire tud az ég felé tekinteni és mennyire tud arra az útra ráhelyezkedni és azon az úton haladni, amelyet ezelőtt kétezer évvel Krisztus Urunk ennék a küzködő, nyomorgó emberiségnek megjelölt. Ha ezek között a nehéz gazdasági viszonyok és szenvedő államnak s ennek a szociális és kulturális kérdésnek megoldásával foglalkozó államnak költségvetését a kezünkbe vesszük, mindenesetre azt kell vizsgálnunk, hogy tesz-e valamit az a költségvetés aziránt, hogy ezek a nehéz gazdasági viszonyok valamiképpen megenyhüljenek; tesz-e valamit a költségvetés a magyar jövőért, a gyermekért és az ifjúságért; eleget tesz-e a költségvetés annak, hogy az ország belrendje, az ország védelme, honvédelme minden tekintetben biztisítva legyen 1 ? Ha sorra veszem a külügyminisztérium, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, a népjóléti minisztérium és a honvédelmi minisztérium költségvetését, azt kell megállapítanom, hogy ennek a négy tárcának dotációja alig haladja meg az összköltségvetésnek 50%-át. Méltóztassanak megengedni, én ezeknek a tárcáknak honorálására arányosítva ezt az összeget az összköltségvetéshez, kevésnek tartom. Egyenesen kevés az r a^ 74,830.350 pengő, amelyet a költségvetés a népjóléti tárca dotálására irányoz elő. Hiszen eigy ilyen nagy világégés után, a forradalmak után, ilyen nagy gazdasági bajok között annyi és annyi szociális kérdés vár megoldásra, (Ügy van! a balközépen.) rengeteg a rokkant, a hadiözvegy, a hadiárva, a tuberkulózisban, tüdővészben és még annyi mindenféle más bajban szenvedő, amely bajoknak orvoslását elsősorban a népjóléti tárcától fogják követelni. Ezzel szemben feltűnően soknak kell tartanom a pénzügyminisztérium költségvetését. Ez az összes tárcák között a legtöbbel van dotálva: 163,172-000 pengővel. Nem kívánok most ezzel a számmal részletesen foglalkozni, mert hiszen erre módom lehet az egyes tárcák részletes tárgyalásánál is, de ez a szám mindenesetre azt látszik^ jelentem, hogy túlontúl nagy az adminisztráció 63'
