Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-295

Az országgyűlés képviselőházának 2 korona deficittel ugyan, de — előirányozva látjuk. Az 1925/26. évi papírkoronás költségvetés 27-5 millió aranykorona bevételi többletet irányozott elő. Az 1926/27. évi pengőértékben készült költségvetés feleslege meghaladta a 600.000 pengőt. Az 1927/28. évi költségvetés 166.000 pengő feleslegével szeimben, az 1928/29. évi költségvetés feleslege 2-5 mUíió pengőt tüntetett fel, végül az 1929/30. évi költségvetés előirányozott feleslegéül 3-5 millió pengő mutatkozik. Megnyugvásunkra szolgálhat tehát t. Ház, hogy a deficit államháztartásunkból eltűnt, holott öt évvel ezelőtt Magyarország vezetett 99 millió pengős hiányával. Igaz, hogy a szanálás óta eltelt idő alatt a bevételi feleslegek 440 millió pengőt tettek ki, ez az összeg azonban a korona romlását megakadályozó törvényeink hatásaképpen, valamint az inflációs időkben hirtelen nekilendült gazdasági termelés és fogyasztás alakulásából keletkezett. Nagy része a beruházási programm tanúsága szerint ismét visszajutott a gazdasági életbe és élénkítőleg hatott a termelésre. Amióta az államháztartás egyensúlya biztosíttatott, a pénzügyi politika is jobhán igazodhatik a gazdasági élet követelményeihez s így a jelen költségvetésünk kiadási és bevételi keretei úgy látjuk, hogy most már akként vannak megszabva, hogy a jövőben minden valószínűség szerint^ sem póthitelek igénylésére, sem lényeges bevételi töfchletekre nem számíthatunk. A költségvetés egyes tételei között évrőlévre megvan már a kellő kontinuitás, ennélfogva elérkeztünk a normál-budgethez. a nélkül, hogy a törvényhozás kezét a jövendő budget-tételek egybeállítására nézve előre meg kellene kötni. Ez nemcsak gyöngeséjgre vallana a törvényhozással és a kormányzással szemben, hanem az államra, mint szuverénre, ilíúzórius is lenne, főleg oly rendkívüli esetekben, amelyekre mai izolált helyzetünkben sohasem tudni, mikor számíthatunk. A közigazgatási kiadások, az új költségvetési évre 920.800.400 pengővel, a bevételek pedig ennél 22 millió pengővel nagyobb összegben vannak előirányozva. Ez 53 milliós, azaz 6%-os emelkedést jelent az előző költségvetési éivvel szemben. Ha figyelembevesszük t. Ház, hegy az előző költségvetési évek előirányzatai évrőlévre következetesen 100 milliós, vagyis 15—20%-os emelkedéseket tüntettek fel, az érintett 53 milliós többletet a múlttal szemben mindenesetre haladásnak kell tekintenünk. A kiadások gyors emelkedésének megfékezésén kívül több adónem leszállításával, jlletve eltörlésével a pénzügyminiszter úr elejlét vette annak is. hogy az állami bevételek a folyó költségvetési év bevételeit számottevő összeggel meerhal adhassák. Azt már tudjuk, hogy a jelen költségvetési év feleslege körülbelül 50—60 millió pengő lesz, ha tehát a jövő évi költségvetés kiadásai ennek a feleslegnek, mint fedezetnek figyelembevételével állapíttattak meg, ennek eredménye az lesz. hogv a felesleg a költséa-vetésből eltűnik. Ezzel t. Ház, el fognnk érkezni a reális és alkotmán vos normál költségvetéshez, amelynél a bevételek és kiadások véereredménvben fedik egymást és így a kifogásolt bevételi feleslegek megszűntével e téren is helyre fog állni államháztartásunk eervensúlya. Agrára Hámban élvén t. Ház. mi is aggodalommal látjuk, a személyi kiadások robamos emelkedését, amelv^k az új költségvetésben már az 52%-ot is túlhaladják. Itt azonban igaKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XX. :

. ülése 1929 május 17-én, pénteken. 403 zat kell adnunk az igen t. pénzügyminiszter úrnak, amikor oda nyilatkozott, hogy ha intézményeket teremtettünk, akkor azokat valóban emberekkel és munkaerőkkel is el keli látnunk. Nagy teher rajtunk a bürokrácia ós a nyugdíjak. Ezt magam is, mint tisztviselő, tapasztalataimból mondhatom. Azonban hiába egyszerűsítünk, hiába vezetjük be a modern technika minden vívmányát, a kartotékot, az író- és számológépek ezreit, amelyek öt-tízszeres munkaerőt póltclhatnak, önkéntelenül felmerül a kérdés, mi lesz az iskolákból, az egyetemekről évenként kikerülő tanult emberek tömegéveH A magasabb állásokat nem szaporíthatjuk, ezzel az előmenetelt akaszthatjuk meg, holott mindannyian jól tudjuk, hogy a jelenlegi fizetések is nagyon az életnívó alatt vannak. Az iparban, a kereskedelemben való további átcsoportosítások is már céltalanok, a tudományos szabad pályák zsúfoltságát ne is említsük. (Halljuk! Halljuk!) Nagyon helyeslem, hogy a kormány több B. listát nem akar, valóban elég volt! (Eg a hang balodalon: Elég bizony!) A nyugdíjterterhek azért tovább emelkednek, mert az utódállamok kiüldözött katonai és polgári hivatalnoki kara nagyrészt itt van Csonka-Magyarországban, maguk is, gyermekeik is itt akarnak boldogulni, holott arra ez a kis ország nem elegendő. Igaza volt Wolff Károly igen t. képviselőtársamnak, amikor megállapította, hogy ez a kis ország valóban nekünk is kevés. Az utódállamok lekapcsolt területeinket értékes természeti kincseivel és kultúrájával nem azért kapták, hogy csak az aktívumot tartsák ínég, hanem a passzívumot is. A magyar köznép az intelligenciával együtt jár, vezetőit nem Csehországból és nem a regátból, vagy Ö-Szerbiából kell kapnia. Nekünk nincsenek gyarmataink a felesleges népelem levezetésére, a kormánynak tehát a kisebbség védelmének jogán oda kell hatnia, hogy a magyar intelligencia az utódállamokról többé necsak ki ne üldöz tessék, hanem az ottani nyugdíjasok terhei átvétessenek s a magyar iskolát végzettek uganott boldogulhassanak. így azután nyngdíjterheink itthoni csökkenésével, személyi kiadásaink nagyobb védelmét, fennmaradását remélhetjük. A költségvetéssel kapcsolatban legyen szabad az igen t. kormány figyelmét felhívnom a költségvetési év jelenlegi kezdő és végpontjára. (Halljuk! Halljuk!) A múltban tudvalevőleg ez az időpont összeesett a polgári évvel, és ennek megváltoztatását egyrészt a házszabályok hiányossága, másrészt az Ausztriával fennállott közösségünk folytán a delgációs tárgyalások és az obstrukciók következtében létrejött gyakori indemnitások tették szükségessé. Mindezek az akadályok azonban most már megszűntek, azonkívül a házszabályok is biztosítják az őszi időszakban a költségvetési törvénynek új évre való megszavazását. Ezért tehát tisztelettel felvetem azt a kérdést, vájjon nem lehetne-e visszatérni a költségvetési év megállapításánáii a polgári évre. Ezzel az intézkedéssel újból helyreállíttatnék az összhang a polgári gazdasági élet és az államháztartás időpontja között s a parlament nyugodtan használhatná fel a téli és tavaszi időszakát ; a további alkotó munkára. (Erdélyi Aladár: Csak vigyázzunk arra, hogy egy évben kétszer ne kelljen adót fizetni! — Derültség.) A múlt évi költségvetés tárgyalásánál a kereskedelmi tárca részleteinél a posta beruházásainak fedezete érdekében felhívtam az igen t. kormány nagybecsű figyelmét a posta59