Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-293

310 'Az országgyűlés képviselőházának oda?) De tovább megyek. Ha a költségvetésnek az egyes tárcáknak akármelyik tételét nézem, mindenütt a könnyelműség, a pénzpazarlás Osimborasszóját látom. Kérdezem, hogy ebben a csonkaországban,.. (Br. Podmaniczky Endre: Kigyulladt a lámpa! — Derültség.) Elnök: Csendet kérek! A képviselő urakat ismételten kérem, hogy még közbeszólásaikban is őrizzék meg a tárgyalás komolyságát. Esztergályos János: Méltóztassanak megengedni, hogy kimutassam, hogy a belügyi tárcánál a csendőrség, az államrendőrség tételeinél mennyivel túllépte a pénzügyminiszter úr ebben az esztendőben a tavalyi budgetet, ugyanakkor, amikor például a rendőrség, a csendőrség létszámainak szaporítását vagy költségének nagyobbítását... (Éri Márton: Sajnos, leszállították!) Azután megint vita tárgya lehet, hogy szükséges-e vagy nem szükséges. (Éri Márton: Ma már ez nem vita tárgya.) Szerintem nem szükséges. Annák, hogy ilyen óriási összegeket költenek az adózók filléreiből a rendőrségi és csendőirségi kiadásokra, egyedül és kizárólag az a rendszer az oka, amelyet az urak itt fenntartanak. (Zaj és ellenmondások jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek! Esztergályos János: Az a kérdés, szüksége van-e ennek a kis országnak annyi csendőrre és rendőrre, amennyi van. (Felkiáltások jobbfelől: Igen! — Éri Márton: Sőt többre! — Propner Sándor és Éri Márton többször közbeszólnak, — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, ne méltóztassanak heves párbeszédeket folytatni. Esztergályos János: Ha tehát azokat a tételeket, amelyek a költségvetésben elő vannak irányozva, revizió tárgyává teszik az urak, ha a t. pénzügyminiszter úr komolyan végre is akarja hajtani, amit mond, (Propner Sándor: Dehogy akarja komolyan! — Éri Márton: Nem lehet így beszélni, hogy nem akarja komolyan!) hogy minden olyan tételt töröljön, ami felesleges... (Zaj. — Propper Sándor: A diktatúrában csak egy hatalom van!) Elnök: Csendet kérek! Propper képviselő urat ismételten figyelmeztetem! Esztergályos János: Még egyet említek meg. Óriási létszámú a csendőrségünk és fegyveres erőnk, csendőrség, víziőrség s nem tudom, ínég mi más. Ennék ellenére ez a parlament megengedi magának azt, hogy 120.000 pengő költséggel külön Őrséget tartson. Kérdezem, igen t. uraim, nem volna ajánlatosabb és becsületesebb politika, ezt a 120.000 pengőt is megtakarítani? Nem volna helyesebb és becsületesebb, nem volna-e az ország pénzének nemesebb célokra való fordítása az^ ha ezt a 120.000 pengőt a rokkantak ellátására vagy a tanítók fizetésének emelésére fordítanák? (Zaj jobbfelől. — Éri Márton: Ezeknek nem kell élniök?) Miért van szükség ebben a Házban erre a luxuscikkre? Vagy azt gondolják az urak, hogy elkövetkezik még egyszer az az idő, hop"^ a szociáldemokraták kidobására szükség lesz? (Zaj.) Erre nem kell 120.000 pengőt kidobni az utcára a nép, a dolgozók adófilléreiből! El lehet ezt másképpen is intézni: csak mondják meg az urak, hogy kellemetlenek vagyunk, megyünk mi magunktól is. (Zaj.) Elnölk: Csendet kérek! (Propper Sándor: Annak örülnének! — Éri Márton: Dehogv Örülnénk.) Éri Márton képviselő urat is kérem, méltóztatassék csendben maradni. Esztergályos János: Befejeztem beszédemet. Sajnos a házszabályok nem engedik meg, hogy tovább is folytassam bírálatomat. Az el293, ülése 1929 május 15-én, szerdán. mondottak alapján természetes, hogy nem úgy | fogom befejezni felszólalásomat, mint ahogy a túlsó oldalon szokták, hogy a bajokat és sérelmeket felsorolják, de azért végeredményben ! bizalmat szavaznak a kormánynak. Én a költségvetést nem tartom alkalmasnak arra, hogy az ország nehéz helyzetén saz adózók, a nép nyomorán segítsen, éppen ezért nem viseltetem bizalommal a kormány iránt és a költségvetést általánosságban sem fogadom el, Elnök: Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet után.) {AJL elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Tóth Pál képviselő úr a házszabályok 145. • §-a alapján kíván szólani- A szót a képviselő i úrnak megadom. Tóth Pál: T. Képviselőház! Miután az én tegnap benyújtott határozati javaslatom lényegileg megegyezik SzaJbó Sándor képviselőtársamnak második számú határozati javaslatával, a magamét visszavonom! és csatlakozom Szabó Sándor kép visel őtársamnak második számú határozati javaslatához. (Helyeslés.) Elnök: A Ház a bejelentést tudomásul V0SZÍ. Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Láng János! Láng János: T. Képviselőház! (Halljuk! HaUfuk! a balközéven.) Most amikor a délelőtti vihar elmúlt, és egy kicsit derűsebb hangulatban jöttünk össze, tulajdonképpeni témámhoz nemi tudok hozzáfogni a nélkül, hogy bizonyos reflekszióval ne éljek Esztergályos t. képviselőtársam délelőtti megállapítására. (Tóth Pál: Most már csendesebb a hangulat!) Esztergályos János igen t. képviselőtársam tudniillik azt mondotta beszédében: ne számítsanak az urak a nyugat szimpátiájára . belső revizió nélkül. S a belső revizió mikéntjét úgy jelölte meg, hogy tanszabadságot, szólásszaJbadságot és gyülekezési jogot követelt. Erremézve csak azt vagyok bátor ajánlani Esztergályos igen t. képviselőtársamnak, hogy ami a tanszabadságot, a szólásszabadiságot és a gyülekezési jogot illeti, szíveskedjék elmenni a kisentente-államokba, — amelyek pedig bírják a művelt nyugat szimpátiáját — és ott ilyen hangon beszélni akár a parlamentben, akár a parlamenten kívül, meg fogia látni, hogyan fognak vele ott elhánmi. (Simon András: Azért nem megy oda!) Azt mondotta, hogy a nyugat szimpátiáját nem fogjuk bírni, ha nem lesz belső revizió. Ezzel szemben csa<k azt kívánom meig áll api tani, hogy nem a szimpátia szerint fogiák a revíziót keresztülvinni, (Ügy van! Ûav van! a Jobboldalon.) hanem: a belátás, a közgazdasági helyzet és egyéb érdekek, főleg azonban az igazság lesz az, ami a revíziót meghozza, mert jogunkbán van az igazság álláspontjára helyezkedni és akinek igaza van. azét lesz majd a győzelem pálmája. A szimpátia csak nagyon utolsósorban jöhet számításba annál is inkább, mert hiszen éppen az az állam, amely leginkább ellene van a reviziónak, különösen a magyar revíziónak. Franciaország, nagyon is keblére öleli például Jugoszláviát, ahol ma diktatúra yan. (Simon András: Azelőtt meg a cárizmust!) Elhatározását tehát nem a szerint mérlegeli, hogy milyenek az állam belső konstrukciói. Ezek után bátor vagyok áttérni felszólalásom tulajdonképpeni témáj A t. kormány