Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.
Ülésnapok - 1927-292
Az országgyűlés képviselőházának 292. ülése 1929. évi május hó 14-én, kedden. Almásy László és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A magyar állam költségvetése az 1929/30. számadási évre. Felszólaltak : Bródy Ernő, Homonnay Tivadar, Kállay Tibor, Griger Miklós, Fitz Arthur, Tóth Pál, gróf Hunyady Ferenc, Schandl Károly. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az interpellációs-könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Walko Lajos, gróf Klebelsberg Kunó. Mayer János, Wekerle Sándor, Zsituay Tibor, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 7 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Griger Miklós jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Esztergályos János jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Petrovics György jegyző úr. Jelentem a t. Háznak, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr holnap a következő ülés napirendjének megállapítása után írásbeli választ fog adni Reischl Richárd képviselő úrnak 1928. évi június hó 16-án a kartellek állásfoglalása tárgyában az állam által tervbevett közúti célra termelendő fedanyag megszerzésére nyitandó üzemek ügyében előterjesztett interpellációjára. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak a naplóbíráló bizottság elnök én ék átiratát, amellyel a házsza-. bályok 108. §-a értelmében a naplóbíráló bizottság által megállapított új ügyrendet tudomásvétel céljából a Képviselőháznak megküldi. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bemutatom végül a Corvin Mátyás Egyesület meghívóját, amelyben az 1929. évi május hó 18-án, szomibaton délután 3 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokálban tartandó és báró Monti Sándor ezredes és a parancsnoksága alatt az 1848/49. évi szabadságharcban résztvett olasz légió emlékére szentelt ünnepi ülésére s ezt követőleg Róma által a Monti-ünnepély alkalmából a Forum Romanumról a magyar nemzetnek ajándékozott oszlop felavatására a Ház t. tagjait meghívja. Az ünnepségen a Ház képviseletében Puky Endre alelnök úr fog részt venni. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirendün'ki szerint következik az 1929/30. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XX. évi állami költségvetés (írom. 780) általános vitájának folytatása. Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A kérdés az>, hogy maradhat-e így további (Esztergályos János: Nem! — Derültség a jobboldalon. — Fábián l Béla: Megnyugtathatlak, a kormánypárton is azt mondják, hogy nem maradhat így!) kérdés az, hogy az elzárkózásnak] az a politikája, amely ennek a kormányzási rendszernek privilégiuma, maradhat-e így tovább. Mert elzárkózás van minden téren, jogi téren és gazdasági téren. A jogi téren, mihelyt jogokról van szó, rögtön megkezdődik a differenciálódás, rögtön megkezdődik a megkülönböztetés, a kiválogatás, az osztályozás, az első és a másodosztályú állampolgárok megkülönböztetése. Igen t. Ház! Azt hiszem, ez így nem maradhat tovább. Ez a politika megbukott, ez a politika csődöt mondott úgy jogilag, mint gazdaságilag. Elismerem, hogy a helyzet nem volt egyszerű; a helyzet komplikált volt, amikor 1920-ban Magyarországon ez az új világ elkezdődött. Egészen kétségtelen, hogy nem lehetett ott folytatni, ahol abbamaradt. Űj világ, új terület volt előttünk közjogilag, gazdaságilag. Kétségtelen, hogy mikor a dualizmus megszakadt, akkor az új világ nem folytathatta ott, ahol addig tartott. Azt sem mondom, hogy vissza kellett volna menni a legközelebbi múltra. De Magyarországon a politikai zseniknek olyan szentháromsága uralkodott, hogy azoknak a rendszerére vissza lehetett volna menni. Vissza lehetettvolna menni Kossuthnak, Deáknak és Széchenyinek rendszerére, mert Kossuth jelentette a szabadságot, Deák jelentette a jogot, Széchenyi jelentette a gazdasági igazságot. Ez nemzeti tradíció lehetett volna, amely beleilleszkedik a világ közfelfogásába, és Magyarország mint európai magyar nemzet elhelyezkedhetett volna Európában. Ehelyett azonban elzárkózási politika következett be. Magyarország azt gondolta, hogy iramot diktálhat Európának. Elismerem, hogy a bolsevizmus és a bolsevizmus tapasztalatai a tisztánlátást elhomályosították. A bolsevizmus 36
