Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-289

110 Az országgyűlés képviselőházának sággal kötött kereskedelmi szerződés kiegészítésekép aláírt pót jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Szíveskedjék felolvasni a törvényjavaslat szövegét. Gubieza Ferenc jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs, következik a h atározathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja, azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik a trianoni szerződés alá eső egyes belga követelések és igények rendezése tárgyában Brüsszelben létrejött magyar—belga egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Gubieza Ferenc jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik a Lengyel Köztársasággal kötött kereskedelmi egyezmény kiegészítésekép aláírt pót jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Gubieza Ferenc jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. . Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az 1929/30. évi állami költségvetés (írom. 780.) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! Amidőn az 1929/1930. évi állami költségvetést szerencsém van a t. Ház előtt általánosságban ismertetni, elsősorban azt a kérdést vetem fel, vájjon ez a költségvetés, amely állami létünk rekonstrukciójának kezdetétől fogva immár a hatodik rendes költségvetés, mutathat-e fel olyan eredményeket, amelyekből nemzetünk életének előrehaladására következtethetünk és vájjon azok az emberfeletti áldozatok, amelyeket az ország polgársága államháztartásunk rendbehozatala érdekében meghozott, arányban állanak-e az eléírt eredményekkel? Ha országunk előreShaladása szempontjából vizsgáljuk ezt a kérdést, azt hiszem, hogy a iegfelületesebb szemlélő is megállapíthatja minden téren azt az óriási különbséget, amely nemzetünk életének fejlődése szempontjából 1924. óta bekövetkezett, nem lehet kétséges előttünk, hogy abból a reménytelen gazdasági aléltságból, amelyben a háború és az összeomlás után körülbelül egy évtizedig szinte elfakultán sínylődtünk, csakis az egész nemzet enregiájának a nemzet szolgálatába való állításával ocsúdhattunk fel. De hiábavaló lett "volna a nemzet részéről minden áldozat, ha az 289. ülése 1929 május 7-én, kedden. a céltudatosan összeállított gazdasági Programm, amelyet annakidején a kormány az ország rekonstrukciója érdekében megalkotott, a lehető legnagyobb szigorúsággal végre nem lett volna hajtva, mert csak ennek köszönhetjük, hogy pénzünk rohamos értékcsökkenése megállott és már 1924-ben állandósult, ami pedig természetszerűleg egész állami életünk fejlődésének alapját képezte. A hosszú éveken át nélkülözött államháztartási egyensúly már 1924/1925. költségvetési év végén helyreállott és az ezen idő óta eltelt évek költségvetései, valamint az államháztartás eredményei nemcsak, Ihogy már deficitet wem mutattak, hanem már lehetővé tették, hogy a polgárság közterhei bizonyos mérték ben csökkenthetők voltak. (Pakots József: Nincs sok köszönet benne!) De e mellett lehej tővé vált, hogy a több, mint egy évtizedig tartó gazdasági pangás a közel ezermillió pengőt kitevő beruházásokkal bizonyos mértékig megszüntethető volt és a fejlődés szükségleteinek megfelelőlég az ország kulturális, szociális és gazdasági követelményei napról- napra, lépésről-lépésre fokozatosan kielégíthetők voltak. El kell azonban ismernünk, hogy az eddig elért eredmények megkövetelték ugyan az egész nemzet összes erejének megfeszített közreműködését, de ha a pártpolitikai szempontokat kikapcsolva, tárgyilagosan ítéljük meg

4 a helyzetet, úgy nyugodt lélekkel állapíthatjuk meg, hogy nemzetünk fejlődését és gazdasági megerősödését csakis azon az úton érhetjük el, amely úton az újjáépítést 1924-ben megindítottuk. Azok a gazdasági nehézségek, amelyek időszakonként és talán az utóbbi időben fokozottabb mértékben jelentkeztek, nem cáfolatai a kormány gazdasági Programmjának, hanem olyan általános és abnormis eltolódások következményei, amelyek a háborús idők után mindenütt jelentkeztek, .és amelyek csak akkor fognak nyugvópontra jutni, ha a megváltozott viszonyokhoz egészséges irányban fog hozzásimulni a mindent elpusztítani törekvő világverseny. Ebben a hatalmas világversenyben a mi szegény országunk anyagi tehetségéhez mérten a kormány tevékenysége legfeljebb csak az irányítására szorítkozhat. A magángazdaságnak saját jól felfogott érdekében kell hozzáalkalmazkodni a sok esetben talán természetellenesen megváltozott gazdasági helyzethez és eddigi termelési politikáját, ha a kényszerítő helyzet azt parancsolja, kizárólag a felkutatott elhelyezési lehetőségekhez, tehát a kereslethez kell hozzáalkalmazkodnia. Ebben a költségvetésben jelentős lépést látunk már ebben az irányban is azáltal, hogy nemcsak a mezőgazdaság, ipar, valamint a kereskedelem, tehát Összes gazdasági erőforrásaink egészséges irányú fejlesztése van anyagilag alátámasztva, hanem úgy a mezőgazdasági, valamint az ipari termékeink exportlehetőségét kívánja a felállítandó exportintézetek anyagi alátámasztásával előmozdítani. Az 1929/30. évi költségvetésben a bevételek előirányzása a polgárság teherbíró képességének gondos mérlegelésével történt és az előirányzás már figyelemmel volt azokra a köztehermérséklő törvényjavaslatokra, amelyeket a pénzügyminiszter úr a költségvetéssel egyidejűleg beterjestzett at. Ház elé és amelyeket &

r Képviselőház a legutóbbi napokban már le is tárgyalt és el is fogadott. Ezek a törvényjavaslatok mind olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek a polgárság terhein lényegesen könynyítenek és nemcsak az adózóképesség fenntartására, hanem annak növelésére is biztos kilá-