Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.
Ülésnapok - 1927-288
Az országgyűlés képviselőházának 2tétben, vagy sem. Bécsben az önök által anynyira perhorreszkált elvtársaink által felépített házakat méltóztassék egyszer megnézni. Gőzfűtés, gőzmosás, szárítóberendezés van ott. Ügy, ahogy batyuban van a ruha, felviszik és délután teljesen szárazon kimángorolva lehozzák, sokkal kevesebb fa vagy szén felhasználásával, mint amivel nálunk Magyarországon e°"y vagy két család ruháját kimossák. Ezt a hallatlan pazarlást a tüzelőszerrel tényleg meg kellene szüntetni és az újonnan épülendő házaknál valamelyes nyomással rá kellene bírni az építtetőket, hogy motdern t mosók onyhák at létesítsenek, amelyekben kevés tüzelőszer és kevés fáradság felhasználásával lehessen a ruhát kimosni. Ami most már a gőzfűtést illeti, itt is bátor vagyok a miniszter úr figyelmébe ajánlani azt, hogy a gőzfűtéssel szemben a magyar közönség még mindig averzióval viseltetik és az építtetők maguk is különösen hódolván a divatnak, hogy szép a cserépkályha, inkább azokat favorizálják. Nagyon helyes, hogyha az, aki megengedheti magának, hogy kandallót tartson^ tart kandallót, ellenben az egyszerű polgári házakban, amelyekben a munkásosztály van többségben, sokkal előnyösebb a gőzfűtés, mert hiszen sokkal kevesebb anyag felhasználásával, főkén hazai anyag felhasználásával lehet a házat felfűteni. T. Képviselőházi Nekem ezek lettek volna a törvényjavaslattal szemben a kifogásaim, kérvén a miniszter urat arra, hogy elsősorban méltóztassék odahatni, — ha nem is tartozik közvetlenül tárcája körébe — hogy az Országos Társadalombiztosító Intézetnél feleslegessé vált pénzekből lehetővé váljék olyan egyéneknek az építkezés, akik kellő garanciát tudnak nyújtani arra nézve, hogy azt az összeget tényleg becsülettel az utolsó fillérig vissza is fizetik. Minden különösebb bürokrácia mellőzésével juthassanak az ilyenek pénzhez. Ez az építési kedvet fel fogja lendíteni, azonkívül lehetővé teszi azt, hogy a kispolgári és munkásháztartásokban tapasztalható szörnyű lakásínség valamiképpen megszűnjék. A másik tiszteletteljes kérésem az volna, hogy a 6. ^-ban kontemplált megszorításokat méltóztassék elhagyni és lehetővé tenni azt, hofv a törvényhatósági joggal felruházott városokban, valamint a rendezett tanácsú városokban is nemcsak azon az övezeten belül, amelyet elég szűkkeblűén szoktak rendszerint a városi hatóságok megállapítani, hanem azonkívül is az építtetők adókedvezményben részesüljenek. Végül bátor vagyok a miniszter úr figyelmébe ajánlani azt, hogy adókedvezményt elsősorban olyan építtető kapjon, aki^ nemcsak a külső csínre. a homlokzatra nézve építtet a modern kor igényeinek megfelelő házat, hanem elsősorban az, aki a házában olyan higiéniai és tüzelőszer-berendezéseket létesít, (Bródy Ernő: Benne van a javaslatban!) —igen, benne van — amelyek által rendkívül sok tüzelőanyagot lehet megtakarítani. Es itt bátor vagyok ismételten a mosókonyhákra vonatkozó szavaimat a miniszter úr figyelmébe ajánlani. Egyébként a javaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik*? Szabó Zoltán jegyző: Nincs senki feljegyezve. Elnök: Kíván még valaki szólni 1 ? (Esztergályos János szólásra jelentkezik.) Esztergályos János képviselő urat illeti a szó. Esztergályos János: T. Képviselőház! Ezután a tartalmas felszólalás után nekem nagyon '. ülése 1929 május 3-án, pénteken. 91 kevés mondanivalóm van. De én is szükségesnek és fontosnak tartom éppen azokból a szempontokból kiindulva, melyeket Malasits igen t. képviselőtársam itt elmondott, hogy a javaslathoz hozzászóljak. Az igen t. pénzügyminiszter úr most meg lesz lepve, mert ennél a javaslatnál nem fcgom a pénzügyminiszter urat támadni. (Derültség és felkiáltások a jobboldalon: Nagy kitüntetés.) Helyeslem ezt a javaslatot közgazdasági szempontból, mert biztató lépés a pénzügyminiszter úr jövő munkájára nézve, hogy rátér arra az útra, amely út. az ország közgazdasági életének fellendítéséhez vezet és ahhoz ha nem is nagy mértékben, de kis mértékben hozzájárul. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Éppen ezért ennél a javaslatnál előre is iparkodom kijelenteni, hogy a javaslatot elfogadom. (Helyeslés.) En azonban nagyon szeretném, ha a részletes vitánál a t. képviselő urak részéről olyan módosítást terjesztetnék elő, amely ezt a szigorú keretet, amelyben a • törvényjavaslatban ado'tt kedvezmények biztosítva vannak, tágítaná. Ugyanis ennek a törvényjavaslatnak 2. §-a a következőképpen szól. Az első bekezdésben megállapított rendkívüli házadómentességben csak olyan épület részesíthető, amely Budapest székesfővárosának közművekkel ellátott területén épül. Mélyen t. uraim! Önök nagyon jól tudják azt, hogy nálunk miként terjeszkedik a város. Megfordított arányban, mint a hogyan az például Amerikában vagy más külföldi államokban történik. Más külföldi államokban a város fejlesztésének első lépése az, hogy akár maga a város, akár az állam, akár a magántulajdonosok, szövetkezeti vagy bármilyen más formában, azon a területen, amelyet felparcelláznak az építkezések céljára, először is becsületes utakat csinálnak, közműveket, csatornázást, vízvezetéket létesítenek és bevezetik a gázt és a villanyt. (Éri Márton: Adjon pénzt hozzá!) Miért pont én tőlem kér a képviselő úr pénztt (Éri Márton: Azért, miért könnyű mondani, hogy építkezzünk, ha nincs miből!) Elsősorban tehát rendezik azt a területet, közrendészeti szempontból is iparkodnak rendezetté tenni és csak azután kerülnek a telkek eladására. Nagyon természetes, hogy az így rendezett telkek felparcellázott állapotban lényegesen magasabb árban adhatók el, mint rendezetlen futó homok formájában, mint amiként most a város külső részén látjuk. Hogy csak Budapest területén maradjak, figyelmébe kell ajánlanom az igen t. Háznak Budapestnek azt a környékét, amelyet már Malasits igen t. képviselőtársam is említett: a budai részt, a budai oldalt. Méltóztassék egyszer kisétálni például az óbutíai részre. Óbudának azon a részén, amely most az utóbbi időben került felparcellázás aíá, és most kerül apró kis házhelyekre való felosztásra és eladásra, híre-hamva sincs a csatornázásnak, a közműveknek, a vízvezetéknek és egyéb ilyen hasznos berendezéseknek. Ennek a törvényjavaslatnak értelmében tehát azok az apró kis emberek, akik néhány száz pengőt vagy ezer pengőt összetakarítottak maguknak, akik elsősorban húzódnak ki a város külső részére, ezek ebben a törvényjavaslatban tervezett rendkívüli adókedvezményben nem részesülnek, miután a törvényjavaslat világosan és félremagyarázhatatlanul kimondja, hogy csak azok részesülnek rendkívüli adókefdvezményben, akiknek házai közművekkel ellátott területen építtetnek fel. Ez tehát megint azt bizonyítja, hogy az, aki vagyonos ember, aki vagyonra tett
