Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-283

Az országgyűlés képviselőházának 283. ülése 1929. évi április hó 25-én, csütörtökön, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaljak a 66. §-hoz: Hegymegi Kiss Pál, F. Szabó Géza, Jánossy Gábor, Eothenstein Mór, Csák Károly előadó, Bviday Dezső, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 67. §-hoz : F. tízabó Géza, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 68. §-hoz : Csák Károly előadó, Buday Dezső, Hegymegi Kiss Pál, Csák Károly előadó, F. Szabó Géza, Rothenstein Mór, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 69. §-hoz : Buday Dezső, F. Szabó Géza, Tóth Pál, Eothenstein Mór, Szilágyi Lajos, Strausz István, Éhn Kálmán, Jánossy Gábor, Csák Károly előadó, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 71. §-hoz : Oberhammer Antal, Buday Dezső, Hegymegi Kiss Pál, Scitovszky Béla belügyminiszter ; á 72. §-hoz : Petrovácz Gyula, Rothenstein Mór, Oberhammer Antal, Kossalka János, Reisinger Ferenc, Udvardy János, Scitovszky Béla belügyminiszter, Csák Károly előadó ; a 73. §-hoz : Rothenstein Mór, Patay Tibor, Gyömörey Sándor, Csák Károly előadó, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 74. §-hoz : Buday Dezső, Fáy István, Strausz István, Viczián István, gróf Szapáry Lajos, Wolff Károly, Patay Tibor, Krúdy Ferenc, Scitovszky Béla belügyminiszter, Hegymegi Kiss Pál. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Bethlen István, Scitovszky Béla. (Az ülés kezdődik 10 óra 6 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Urbanics Kálmán jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Gubicza Ferenc jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Hegymegi Kiss Pál képviselő úr levelét, amelyben egészségének helyreállítása céljából május hó 1-től kezdődőleg három havi, továbbá Nagy Emil képviselő úr levelét, amelyben külföldi tanulmányútra való tekintettel hatheti szabadságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni? (Igen!) A Ház a kért szabadságot megadja. Napirendünk szerint következik a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 592, 717.) részletes tárgyalásának folytatása. Soron van a 66. §, kérem a jegyző urat, szíveskedjék a paragrafus szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a szakaszt). Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! A 66. § a gyakorlati képesítésről szól és ez a szakasz szerintem több méltánylást érdemel, mint az elméleti képesítésre vonatkozó ideiglenes rendelkezések. E szerint a miniszter úr azt óhajtja, hogy az elméleti képesítés megszerzése után bizonyos ideig a tisztviselő gyakorlatot folytasson s csak azután lehessen véglegesen alkalmazni. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIX. 54 Az idő, amelyben ez kontemplálva van, három esztendő. Ebből a három esztendőből egyévi gyakorlatot igen helyesen a községi jegyzői hivatalban, tehát az igazgatás legalsó fokán kell eltölteni, félévet pedig a járási főszolgabírói, további félévet az alispáni hivatalban. Látjuk tehát, hogy még maga a beosztás is voltaképpen két esztendőről szól. A gyakorlati idő mégis három esztendőben van megállapítva, holott, amikorra az illető közigazgatási tisztviselő szukeesszíve feljön a központba, akkorára a megfelelő gyakorlati tudást, ismereteket már megszerezte és az a félesztendő, amelyet az alispánnál eltölt, az alispánra nézve is tökéletesen elégséges, hogy megállapítsa róla, hogy az illető tisztviselő alkalmas-e közigazgatási pályára, expeditív ember-e, tudja-e ott hivatását teljesíteni. A gyakorlati idő mégis három esztendőben van megállapítva. Javaslom, hogy ezt a három esztendőt két esztendőre szállítsák le, javaslom pedig azért, mert' ne feledjük azt, hogyha ehhez a három évi gyakorlathoz a magasabb elméleti képesítés megszerzését is hozzászámítjuk, csak a 30-as évekhez közel válik lehetővé az, hogy aki közigazgatási pályára elindul, végleges állást szerezhessen, kenyérhez juthasson. Mert mesebeszéd az, hogy az önkormányzati tisztségek ellátása ma nobile oficium volna. Ma nagyon is rá van szorulva a tisztviselőkar a fizetésekre, sőt ebben a tekintetben a 69. §-nál az óhajtások és kívánságok egész tömkelege jelentkezik, tehát szerintem nem lehet a fiatal generációt ennyi^ ideig a bizonytalanságnak kitenni. Aki a kétévi gyakorlati idő után nem mutat fel eredményt, az három év után sem tudja azt felmutatni és helyesebb is, ha az életet kezdő embereknek minél hamarabb nyugalmat és önállóságot adunk. Ezért tisztelettel kérem a Házat, méltóztassanak hozzájárulni ahhoz, hogy ez a