Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-283
384 r Az országgyűlés képviselőházának 2 gyakorlati idő a szakaszban három évről mindenütt két évre szállítassék le. Magában a közigazgatási bizottságban is, ahol pártszempontokat félretéve vizsgáltatott meg ez a kérdés, az első szavazásnál voltaképpen többséget nyert a kétéves gyakorlat s csak újabb beállításnál sikerült a hároméves gyakorlatnak egy vagy két szótöbbséget nyerni. Miután látom azt, hogy különösen a t. túloldalon a vármegyei tisztviselők érdekeit és különösen anyagi érdekeit nagy szeretettel karolják fel, nagyon kérem a Házat, hogy szállítsuk le ezt a hosszú gyakorlati időt két évre s ezzel tegyük lehetővé, hogy az a fiatal tisztviselő hamarabb jusson nyugalomhoz és önállósághoz. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Jánossy Gábor! Jánossy Gábor: T. Képviselőház! Miután a vármegyei tisztviselők illetményrendezésére vonatkozólag vannak mondanivalóim, majd annál a szakasznál leszek bátor gondolataimat röviden előadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Krúdy Ferenc! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Indítványa töröltetik. Következik? Urbanics Kálmán jegyző: F. Szabó Géza! F. Szabó Géza: T. Képviselőház! A tárgyalás alatt lévő szakasz 5. bekezdése intézkedik arról, hogy a most szolgáló közigazgatási gyakornokok miképpen bocsáthatók gyakorlati vizsgára és ebben az foglaltatik, hogy ha már az illető közigazgatási gyakornok a három évi fogalmazói szolgálatot eltöltötte, az 1883. évi I. tcikkben megkívánt elméleti képesítés megszerzése után gyakorlati vizsgára bocsátható. Ezt a rendelkezést én nem tartom megfelelőnek, mert ez arra a jelenleg szolgálatban álló közigazgatási gyakornokra, aki még nem töltötte el a három évet, veszteséggel járna, mert pl., a két és fél évi eltöltött szolgálati ideje veszendőbe menne és újra kellene kezdenie az új berendezkedés miatt a három esztendőt. Éppen azért helyesebb fogalmazásban javasolom ennek a bekezdésnek a beállítását, amely a következőképpen hangzanék (olvassa): «A gyakorlati közigazgatási vizsga letételére megkívánt háromévi szolgálatba be kell számítani azt a szolgálati időt, melyet a, közigazgatási alkalmazott ennek a törvénynek hatálybalépése előtt az 1883. I. tcikkben megkívánt elméleti képesítés birtokában a közigazgatási szolgálat bármelyik ágában fogalmazási szakában eltöltött.» Miután e módosításnak indokolását már voltam bátor beterjeszteni, tisztelettel ajánlom módosításom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? « Urbanics Kálmán jegyző: Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! A 66. szakaszhoz Farkas István és társai egy új bekezdést javasolnak, amely úgy szólna, hogy a közgyűlés a gyakorlati képesítés megszerzése alól felmentést adhat azoknak, akiknek szociálpolitikai, városgazdasági és községpolitikai gyakorlati működésükkel külön gyakorlati képesítésre nincs szükségük. T. Ház! Itt ismételnem kellene mindazokat, amiket az előző szakaszban már mindazok a képviselőtársaim, akik felszólaltak ez ellen. Ismételni azonban nem kívánok és így csak csatlakozom ehhez az indítványhoz s kérem, hogy a Képviselőház legyen szíves ezt elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Simon András! ?3. ülése 1929 április 25-én. csütörtökön. Elnök: A képviselő úr nincs jelen, töröltetik. Urbanics Kálmán jegyző: Az előadó úr kíván szólni. Csák Károly előadó: T. Képviselőház! A gyakorlati idő eltöltésére vonatkozólag az eredeti koncepció az volt, hogy a közigazgatási gyakornokok egy évet töltsenek > el mindenesetre községi szolgálatban. A javaslat^ szerint azonban a községi szolgálatból félévet, törvényhatósági jogú, vagy megyei város fogalmazási szakában is el lehetne tölteni. Tisztelettel kérem, méltóztassék törölni ezt a mondatot, «a községi szolgálatból félévet törvényhatósági jogú vagy megyei város fogalmazási szolgálatában is lehet tölteni» azért, hogy a közigazgatási gyakornokok egy egész évet töltsenek el községi szolgálatban. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: Igen tisztelt Képviselőház! En a gyakorlati képesítés álláspontján vagyok és mindennél fontosabbnak tartom azt, hogy mindazok, akik az elméleti képesítés után közigazgatási pályára mennek, megfelelő gyakorlati képesítést szerezve, foglalhassanak el olyan pozíciót, amelyben bizonyos vonatkozásban jurisdictiót is teljesítenek. Ehhez az élet megismerése szükséges, és aki magát külön ki nem képezi a bírói pályára, legalább az élettel kell, hogy összeköttetést ikeressen. Én egészen helyeslem a javaslat intencióit, felvetem azonban azt a gondolatot, amelyet máir voltam bátor a közigazgatási bizottság tárgyalásai során felvetni, hogy vájjon a gyakorlati idő betöltése esetéiben nem látszik-e célszerűbbnek az, hogy az első félesztendőt a vármegyeházán töltsék. Hja azt a fiatalembert elméleti képesítésével egyenesen kiküldik a falura, ott a jegyzői irodában ő lesz a legutolsó ember; abszolúte járatlan lévén a dolgokban, a megyei összefüggéseket abszolúte nem ismervén, odakinn semmiféle tekintélye nem lesz s ő lesz még a falusi írnok mögött álló egyén is. A tisztviselői tekintély és presztízs megkívánja, hogy az a fiatalember az ő magasabb képzettségével ne kerüljön még a községi írnok mögé is. Ezért gondolom én, hogy ha a vármegye székhelyén töltene el egy félesztendőt, ebben az esetben megismerné az összefüggéseket és bizonyos tekintélyt, presztízst is szerezne magának, és sokkal inkább teljesíthetné azt a kötelességét, amelyet a község szolgálatában teljesítenie kell. Nagyon kellemetlen helyzetbe jutna ugyanis az a fiatalember, ha a községben az a felfogás terjedne el róla, hogy ő a legutolsó 'kerék ebben a szekérben. Helyesnek gondolnám, ha az a tisztviselő, aki majdan és esetleg egészen rövid idő múlva annak a jegyzőnek főnöke lesz, ne keserű emlékkel távozzék a községből. Hiszen megtörténhetik, hogy valamilyen differencia támad a jegyző és a közigazgatási gyakornok között, aiki 5—6 esztendő múlva az ő főszolgabírója lehet. Azt hiszem, sokkal inkább teljesítheti kötelességét és sokkal több tekintélyt tud megőrizni az a fiatalember, ha vármegyei vonatkozásban már valamelyes ismeretei vannak. ! i i : Általában pedig csatlakozom Hegymegi Kiss Pál képviselőtársam felfogásához: én is sokalom a három esztendőt. Rendkívül nagy idő ez egy fiatalember életében, akineik iskoláztatása tekintetében is most azon törjük a fejünket, miképpen lehetne azt i óbban megnehezíteni, miképpen lehetne a négy évből öt évet
