Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-281
Az országgyűlés képviselőházának 281. ülése 1929. évi április hó 23-án, kedden, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak a 23. §-hoz : gróf Szapáry Lajos, Csák Károly előadó, Bródy Ernő, Rothenstein Mór, Bnday Dezső, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 24. §-boz : Pakots József, Hegymegi Kiss Pál, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 26. §-hoz : Csák Károly előadó, Rothenstein Mór, Strausz István, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 27. §-hoz gróf Szapáry Lajos, Bródy Ernő, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 28. §-hoz : Csák Károly előadó, Buday Dezső, Rothenstein Mór, Bródy Ernő, Pakots József, Baracs Marcell, Csák Károly előadó, Hegymegi Kiss Pál, Strausz István, Buday Dezső, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 29. §-hoz : Hegymegi Kiss Pál, Baracs Marcell, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 30. §-hoz: Hegymegi Kiss Pál, Rothenstein Mór, Györki Imre, Csik József, Buday Dezső, Baracs Marcell, Kabók Lajos, Csák Károly előadó, Peyer Károly, Bródy Ernő, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 32. §-hoz : Karkas István, Csák Károly előadó, Csik József, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 33. §-hoz : Hegymegi Kiss Pál, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 34. §-hoz : Csák Károly előadó, Buday Dezső, Hegymegi Kiss Pál, Bon Kálmán, Petrovácz Gyula, Tóth Pál, Farkas István, Maróthy László, Strausz István. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs-könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Bethlen István, Vass József, Scitovszky Béla. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Urbanics Kálmán jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Gubicza Ferenc jegyző úr. Jelentem a t. Háznak, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr holnap, a következő ülés napirendjének megállapítása után, írásbeli választ fog adni Tobler János képviselő úrnak a szervezkedési és gyülekezési szabadság megsértése tárgyában folyó évi február hó 6-án előterjesztett interpellációjára. Méltóztatnak ezt tudomásul vennif (Igen!) A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak az igazságügyi bizottság elnökének bejelentését, melyben tudatja, hogy az igazságügyi bizottság folyó évi április hó 18-án tartott ülésében a Homonnai János abaújszántói lakos által a Képviselőház sérelmére elkövetett bűncselekmény megtorlása céljából a bűnvádi eljárás megindítására adandó felhatalmazás tárgyában az igazságügyi bizottság^ által benyújtott jelentés előadására a betegsége miatt akadályozott Farkas Gyula képviselő úr helyett helyettes előadóul Kálmán Jenő képviselő urat választotta meg. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Jelentem a t. Háznak, hogy újabban a köKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XIX. vetkező megkeresések érkeztek a Képviselőház elnökségéhez a budapesti kir. Főügyészségtől: Tobler János, Meskó Zoltán és Héjj Imre képviselő urak egy-egy rendbeli mentelmi ügyében. A megkereséseket a házszabályok 103. §-a értelmében a mentelmi bizottsághoz tettem át. Napirend szerint következik a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 592, 717) részletes tárgyalásának folytatása. Soron van a 23. § tárgyalása. Szólásra következik gróf Szapáry Lajos képviselő úr, aki beszédének elmondására a legutóbbi ülésünkön halasztást kapott. A szó a képviselő urat illeti. Gr. Szapáry Lajos: T. Képviselőház! Ehhez a szakaszhoz beadott indítványom tulajdonképpen két részből áll. Az első rész azt célozza, hogy akkor, amikor a törvényhatósági bizottsági tagok rendkívüli közgyűlés összehívását kérik, az Összehívás alapjául szolgáló tárgy megjelöltessék. Azt hiszem, ezt bővebben nem kell magyaráznom; természetes dolog, hogy úgy a főispánnak, mint az alispánnak vagy bármely tisztviselőnek, de maguknak a bizottsági tagoknak is érdekük, hogy tudják, miért hivattak össze. Az indítvány második része pedig tisztán csak precizebbé akarja tenni a szövegezést. A mostani szövegezés szerint a törvényhatósági bizottság haladéktalanul hívandó össze. Haladéktalanul azonban nem hívhatja össze a törvényhatóság első tisztviselője, illetőleg a főispán a törvényhatósági bizottságot, mert hiszen a törvényjavaslat 27. §-ának második pontja, kötelezően kimondja, hogy minden ügy először a kisgyűlés előtt készítendő elő, a 34. § 8. pontja szerint pedig a kisgyűlés négy nap 41