Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-281

284 Az országgyűlés képviselőházának 281. ülése 1929 április 23-án, kedden. alatt hívandó össze, viszont a 23. § 3. pontja úgy rendelkezik, hogy a törvényhatóság első tisztviselője köteles a közgyűlés idejét és tárgysorozatát vármegyében legalább nyolc nappal, törvényhatósági városban legalább 24 órával a közgyűlés megkezdése előtt szabályszerűen közhírré tenni. Ha a most felsorolt terminusokat egybevetem, akkor arra a következtetésre kell jutnom, hogy olyan esetben, amikor rendkívüli közgyűlést kérnek a törvényhatósági bizottsági tagok, a törvényhatósági bizottság nem hívható össze 2 napnál előbb a vármegyében, törvényhatósági jogú városban pedig hat napnál előbb. Indítványommal tehát precizebbé akarom tenni a szövegezést, hogy az általam megjelölt idő alatt legyen köteles Összehívni a törvényhatóság első tisztviselője a közgyűlést. Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó úr kíván szólni! Csák Károly előadó: T. Ház! Gróf Szapáry Lajos képviselő úr indítványa azt célozza, hogy a rendkívüli közgyűlések összehívásának joga feltétlenül biztosíttassék. Természetes, hogy ezt mindenki, aki az autonómia elvi alapján áll, magáévá teszi, el is fogadja, azonban tisztelettel bátor volnék más szöveget ajánlani. Részben stilárisan módosulna a szöveg, részben pedig a gróf Szapáry képviselő úr által indítványozott 12 és 6 nap helyett kérnék 15 és 8 napot felvenni, mint olyan határidőt, amelyen belül a törvényhatóság első tisztviselője köteles legyen összehívni a rendkívüli közgyűlést, tehát vármegyében 15 nap alatt, törvényhatósági jogú városokban nyolc nap alatt. Indítványozom tehát, hogy a 23. § 2. bekezdésének 13-ik sorában az «írásban» szó után a következő szavak szúrassanak be (olvassa): «a tárgy megjelölésével kéri» — vagyis akik rendkívüli közgyűlést akarnak összehivatni, azok kötelesek legyenek ennek a rendkívüli közgyűlésnek a tárgyát is megjelölni — és ilyen esetben a közgyűlést vármegyében 15, törvényhatósági jogú városokban pedig 8 nap alatt össze kell hívni». Tisztelettel kérem ennek a szövegnek elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Györki Imre! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, felszólalása töröltetik. Következik? Urbanics Kálmán jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Gróf Szapáry Lajos igen t. képviselőtársam indítvár nyát magam is helyeslem, mert az természetes, hogy amikor remdkívűli közgyűlést akarnak összehívni, a tárgyat meg kell jelölni. Ez tehát egészen természietes. Ami ebben a szakaszban feltűnik és ami a megjegyzést és a kritikát kihívja, az a szakasznak az a rendelkezése, amely ezerint a kérelmezők, akik kérték a rendkívüli közgyűlést, kötelesek aláírásaikat a törvényhatóság első tisztviselőbe, a kir. bíróság, a kir. közjegyző, a járási főszolgabíró vagy a községi elöljáróság által hitelesíttetni. Ez egészen különös rendelkezés. (Folytonos zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek a jobboldalon, kép/ viselő urak, a szónok nem tudja előadni beszédét a folytonos zajongás miatti Bródy Ernő: Én ezt a rendelkezést a törvényhatósági bizottsági tagokra egyenesen megalázónak tekintem. Ha a törvényhatósági bizottsági tagok összeállanak a törvény által előírt számban és rendkívüli közgyűlést kérnek, csak nem fogják az aláírásokat hamisítani, csak nem lehet elképzelni olyan; dolgot, hogy egy törvényhatósági bizottsági tag ilyen diffamáló dolgot cselekedjék? Előre nem szabad ilyet imputálni nekik, nem szabad ilyet feltenni. Vagy ezzel is el akarják riasztani őket feladataik teljesítésétől? Hiszen a törvényhatósági bizottsági tag mieg fogja gondolni, elmászkáljon-e a közjegyzőhöz vagy a bírósághoz, hogy hitelesíttesse a maga aláírását, amikor fontosnak tartja, hogy rendkívüli közgyűlést hívjanak össze. Én azt látom, hogy el akarják riasztani az em'bereket attól, hogy ezzel a jogukkal éljenek, mert különben ennek a rendelkezésnek semmiféle értelme, semmiféle célja nincsen. Miért kell azt a törvényhatósági bizottságot megalázni? A törvényhatósági bizottsági tagok rendkívüli esetben rendkívüli közgyűlést kérnek és akkor el kelljen nekik menmi a körjegyzőséghez, a járási főszolgabírósághoz, Vagy a községi elöljárósághoz, én ennek értelmét nem látom. Ezt a törvényhatósági bizottsági állásra egyenesen dehonesztálómak tartom, és ezért azt hiszem, hogy ezt a részt ki kell hagyni a szakaszból. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Farkas István! Elnök: A képviselő úr nincsen jelen, felszólalása töröltetik. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Malasits Géza! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, felszólalása töröltetik. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Ház! Ennél a szakasznál szintén el kell mondanom azt, hogy a törvényjavaslat készítői minden szakaszban, amelyben valamely joggal felruházták a választókat vagy a törvényhatósági bizottsági tagokat, minden ilyen joggal szemben felállítanak egy korrektivumot, egy ellensúlyozást, amely hivatva van arra, hogy megnehezítse a jog gyakorlását. Máskülönben nein lehetne megérteni ezt a szakaszt, amely a második bekezdésben elsősorban arról beszél, hogy a közgyűlést akkor lehet összehívni, ha ezt a törvényhatósági bizottság nem tisztviselő tagjainak legalább 25%-a vagy 50 bizottsági #tag írásban kéri. Ez olyan feltétel, hogyha ez^ benn marad a rendkívüli közgyűlés összehívása tekintetében, ez az összehívás csak nagyon ritkán lesz lehetséges. Éppen ezért csatlakozom Farkas István és társainak indítványához, amely azt javasolja, hogy a 23. szakasz 2-ik bekezdése 12-ik sorától «nem tisztviselő tagjainak legalább 25%-a, vagy 50 bizottsági tag írásban kéri», helyett «nem tisztviselő tagjai közül 30 bizottsági tag írásban kéri» szavak tétessenek. Ha már a bejügyminiszter úr elismeri annak jogosultságát, hogy lehetnek esetek, amikor a bizottsági tagok szükségét érzik rendkívüli közgyűlés összehívásának, akkor meg kell adni annak a módját is, hogy ez lehetővé válhassék, de ha úgy korlátozzuk, hogy 25%, illetőleg 50 tag aláírása szükséges, akkor ez szerintünk nem ad lehetőséget. Éppen azért javasoljuk ennek a résznek megváltoztatását úgy, ahogy azt felolvastam. További kifogásom az, hogy ugyanebben a bekezdésben az áll az utolsó mondatban, hogy a kérelmezők kötelesek aláírásukat satöbbi hitelesíttetni. En ennek is törlését kérem. Teljesen igaza van Bródy t. képviselőtársamnak abban, hogy a választójogi törvényben is kifogásolni lehet a választójog gyakorlásának megnehezítését, ahol tudniillik nem elegendő az, hogy va-