Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-279

236 Az országgyűlés képviselőházának 279. ülése 1929 április 18-án, csütörtököd akkor méltóztatott látni, hogy az én eredeti javaslatomban nem ez van. A közigazgatási bizottság határozott így és hogy miért nem lehet most ezt azonosítani és egyenlősíteni a vármegyéknél úgy, mint a városoknál, azt is meg fogom magyarázni, de különösen meg fogom magyarázni azt, miért nem lehet az általános választójog alapján bejutóknál a rendes tagokat és a póttagokat másképpen választani, mint ahogy azt a javaslat kontemplálja és miért lehet a viriliseknél másképpen választani. Nagyon egyszerű a dolog ; csodálom, hogy a képviselő úr, aki a közigazgatási dolgokban, sőt a választási ügyekben is nagyon járatos, erre nem jött rá. (Hegymegi Kiss Pál : Nem voltam ott a tárgyaláson !) Először is azzal akarok foglalkozni, miért választják a vármegyéknél kategóriák szerint a viriliseket. Azért, mert ott nagyobb érdek fűződik ahhoz, hogy a nagyobb adót fizető kategória is képviselve legyen és képviselve legyen a második kategória is és a harmadik kategória is. A városokban nem forog fenn annyira ennek szüksége. Nem azt intendáltam, hogy az első kategória fogjon össze a maga érdekében a másodikkal és harmadikkal, hanem megfordítva, azt intendáltam, hogy igenis az elsővel szemben fogjon össze a második és harmadik kategória. (Hegymegi Kiss Pál : A vármegyében ?) Nem ! (Hegymegi Kiss Pál: Akkor Festetich Taszilót hogyan tetszik tudni beválasztatni, hogy a miniszter úr szavaival éljek?) Nem tudom, hogy törvényjavaslatomban benne volna az, hogy Festetich Tasziló herceget meg akarom választatni. Ez nincs benne a törvényjavaslatban. Nagyobb szükség van azonban a közérdek szempontjából arra, hogy ez a kategorizálás ebben a formában történjék meg. Képviselőtársam is említette, hogy demokratának vagy minek vallottam magamat, sőt avval hivalkodtam az általános vita során mondott beszédemben, hogy sem a «konzervatív», sem a «demokrata», sem a «radikális» szót számba nem vettem. Nem ezek a szempontok voltak irányadók előttem, amikor ezt a törvényjavaslatot megalkottam. Megengedem, van benne haladás — mert a túloldalról használják mindig ezt a nomenklatúrát — van benne lépésről-lépésre való haladás, közeledés a demokratikus felfogásokhoz. Vannak benne erősebb konzervatív elgondolások is. De természetesen nem ebből a szempontból bíráltam el ezeket a kérdéseket. Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársam azt imputálta, hogy a viriliseknél kitaláltuk ezt a nagyszerű szisztémát, hogy külön választják a rendes tagokat ós külön a póttagokat, és diffikultálta, hogy miért nem csináljuk ezt áz általános választásnál is. Ennek csak egy egyszerű oka van: mert nem lehet, vagy pedig két választást kellene csinálni. (Hegymegi Kiss Pál: Nem kell! Kendestag, póttag egy listán!,) Bocsánatot kérek, a viriliseknél azonnal meg kell ejteni a rendes tagok választása után a póttag választást. A kettő nem egyszerre történik, először választják a rendes tagokat és azután a póttagokat. Ha ugyanezt akarnók megcsinálni az általános választás alá eső bizottsági tagoknál is, akkor két választást kellene tartani. (Hegymegi-Kiss Pál: Nem kell! Együtttörténhetika választás !)De nem lehet együtt, mert hiszen itt sem lehet együtt. Külön kellett venni a kettőt és éppen azért, mivel itt külön kellett választani, nem lehetett az általános választást e szerint a szisztéma szerint rendezni, mert akkor két választást kellene rendezni a rendes tagokra és a póttagokra. Ennél a kérdésnél tehát semmi mást nem intendáltam, mint azt, hogy azt a szisztémát válasszuk ki, amely a legpraktikusabbnak mutatkozik és ezt is választottuk. A közigazgatási bizottság- volt az, amely azután így határozott: eredeti javaslatomban nem így volt. Ez azonban nagyon hely es és ez a fontos. Csak egyet mondok: ha az eredeti javaslat szerint maradt volna meg a viriliseknél a választás, akkor ez egy listával történt volna a rendes és a póttagokra. Egy extrém-példát hozok fel ; mondjuk, egy tekintélyes embert, akit mindenki meg akar választani, az első helyre tesznek, de mégis megtörténhetik, hogy ha csak egy választó törli őt, a többiek közül azonban senkit sem törölnek, az illető nem lesz rendes tag, hanem póttaggá lesz. Ez pedig nem igazságos dolog, éppen ezért akartuk ennek lehetőségét is kiküszöbölni, mert a javaslat nem ezt intendálta, és nem ezt inieiálták a választók sem. A választók maguk mondják meg tehát a virilistáknál, kit akarnak rendes tagnak és kit akarnak póttagnak. A nyújtott felvilágosítások után kérem a t. Házat, méltóztassanak Petrovácz Gyula képviselő úrnak, továbbá Farkas István képviselő úrnak és társainak módosító indítványát elvetni és az eredeti szöveget változatlanul elfogadni. Elnök : Miután az előadó úr nem kíván szólani, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Szólás joga többé senkinek nem lévén, következik a határozathozatal. A szakaszhoz több rendbeli indítványt nyújtottak be és éppen ezért a szavazásra bekezdésenként fogom feltenni a kérdést. Az első bekezdésnél az eredeti szöveggel szemben Petrovácz Gyula képviselő úr, továbbá Farkas István képviselő úr és társai nyújtottak be indítványt. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, Petrovácz Gyula képviselő úrnak, továbbá Farkas István képviselő úrnak és társainak indítványa elesik. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az első bekezdést eredeti szövegében elfogadni Petrovácz Gyula, továbbá Farkas István és társainak indítványával szemben, igen vagy nem ? (Petrovácz Gyula : Nem vagyunk határozatképesek!) Akik elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szöveget fogadta el (Györki Imre: Ellenpróbát kérünk!) Petrovácz Gyula, továbbá Farkas István és társainak indítványával szemben. Következik a második bekezdés. (Petrovácz Gyula: Szavazunk és nem vagyunk határozatképesek!) Az eredeti szöveggel szemben áll Hegymegi Kiss Pál képviselő úr, továbbá Farkas István és társainak indítványa, (Petrovácz Gyula : Nem Vagyunk határozatképesek I Tessék itt tartani 50 embert ! — Pakots József : A házszabályokhoz kérek szót !) A szót a képviselő úrnak megadom. Pakots József: T. Ház! A házszabályok 158. §-a alapján kértem szót és kérem az igen t. elnök urat, hogy mivel szemmelláthatólag nem vagyunk határozatképesek, a szavazás előtt méltóztassék a határozatképességet megállapítani. Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jelenlévő képviselő urakat Összeszámlálni. Perlaki György jegyző (összeszámlálja a jelenlévő képviselőket!): Negyvennégy! Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Miután úgy látom, hogy a Ház határozatképes, következik a % bekezdés felett való szavazás. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben Hegymegi Kiss Pál, továbbá Farkas István és társainak indítványával, elfő-