Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-275

Az országgyűlés képviselőházának 275. földet, kenyeret, tehát más nemzetiséghez kellett menniök, ha boldogulni akartak. (Zajos ellenmondások a jobboldalon.) Ez volt az a nagy népszeretet, amelyet itt is érvényesíteni akarnak. De nézzük, hogy mi az a Vitézi Rend, micsoda szakértelem vagy érdekképviselet az a Vitézi Eend, hol született meg, milyen törvény statuálja? (Udvardy János : A lövészárokban született !) Milyen törvény statuálja, mondják meg nekem ezt az urak! Miben született? A lövészárkokban ? Néma lövészárkokban, mert akik a lövészárkokban voltak, azok ki vannak lökve, semmit sem kapnak, nyomorognak, éheznek. (Zaj a jobboldalon.) A hadirokkantaknak nem adnak semmit, nem valorizálták a segélyeket, nem adnak a hadikárosultaknak semmit, ellenben a protekciósok, akik bizonyos klikkeket szolgálnak, akik uralmi szolgálatokat tesznek, akik odasimulnak és végrehajtottak bizonyos cselekedeteket, azok a Vitézi Rendhez tartoznak. De törvény szerint nincs statuálva a Vitézi Rend, nincs rá törvény, a magyar törvényhozás Vitézi Rendet nem ismer, Vitézi Rend nincsen, a Vitézi Rendet magánúton csinálták és ennek a magánúton létesült intézménynek külön privilegizált jogokat, hatósági jogokat adnak. (Zajos ellenmondások a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, ón már szóvá tettem ezt, amikor még Rakovszky Iván volt a belügyminiszter, s akkor ő azt mondotta, nem volt egyéb válasza a Vitézi Rendre, mint az, hogy megvan, megszavaztunk már az előző évben is erre bizonyos költséget, megszavazzuk az idén is. Bocsánatot kérek, még sem lehet ilyen törvényalkotást és alkotmányjogi berendezkedést csinálni, nem létező rendet, intézményt törvénybe iktatni, jogokkal felruházni és belevinni a törvényhatóságba csak azért, mert az urak lojalitásból, vagy nem tudom milyen szempontból ezt végre akarják hajtani. Egészen furcsa dolog, hogy a törvényjavaslat szerint a törvényhatóságban a rendőrség, a lelkészek, az egyházak is helyet foglalnak- Miért ? Miért viszik be ide az egyházakat, a lelkészeket ebbe az organizmusba is, milyen címen viszik be, miért privilegizálják, miért teszik egy külön renddé az egyházakat is ebben az organizmusban? És miért nem az általános választásoknál? Miért ez az erőszakolás s ez az erőszakosan felépített dolog ? Azt hiszik, hogy jó lesz ? Dehogy lesz jó. A t. belügyminiszter úr azt mondotta az imént, hogy az érdekképviseletekkel majd az érdeklődést akarják felkelteni. Hogy érdeklődés nincs a vidéki vármegye iránt, azt a bürokrácia tenyésztette ki. Az állami és megyei bürokrácia abból az osztályból került ki, amely uralmon volt, a nemességből és mert a nemességből került ki, a nemesség nyugodtan rábízta a maga dolgát, mert nem igazságot szolgáltatott, hanem a nemesség érdekeit képviselte az egész bürokráciában. És egy általános választás alapján ennek a bürokráciáinak is másnak kellene lennie, igazságosabbnak, becsületesebbnek s nem oJyannak, mint amilyennek Grünwald Béla és mások lefestették, nem olyannak, mint amilyen, hogy azt mondja : én vagyok itt a mindenható állam, a bürokrácia, azért vagyok, hogy az ország értem legyen, holott máshol megfordítva van. Ha az urak visszagondolnak Magyarország sorsára és visszagondolnak Trianonra, akkor gondoljanak arra is, hogy a magyar bürokráciának része van az ország megcsonkításában ; úgy, amint része van az angol bürokráciának a világuralomban, mert az angol bürokrácia a polgárok jólétét akarja előmozdítani és nem politikai meggyőződés szerint osztályozza az embereket, hanem veszi az embert emberi minősége szerint. Nálunk azonban a bürokrácia a hatalmi célokat szolgálja. Hiszen láttuk ezt októberben. Ne mondjanak ülése 1929 április 11-én, csütörtökön. 87 az urak nekem a magyar bürokráciáról dicsőséget, hozzám, mint titkárhoz, jöttek olyan miniszteri tanácsosok és olyan urak, akik azt mondották, hogy már az anyatejjel szívtuk magunkba a szociális gondolatot és mind jobb szocialista volt nálam és mind radikálisabb volt. Ez a bürokrácia a hatalomért van magáért és azt szolgálni akarja. Én nem azt akarom, hogy a bürokrácia ilyen legyen. Hogy odafejlődtek a dolgok, ahová fejlődtek, hogy tudniillik az októberi forradalom elbukott és a bolsevizmus jött, abban a magyar bürokráciának igen nagy része van és mi szociáldemokraták, éreztük a saját testünkön, hogy elveinket azért nem tudtuk fokozatosan megvalósítani, mert a magyar bürokrácia radikálisabb akart lenni, mint mi. Ha a bürokrácia úgy van felépítve, mint ahogy fel van építve s ha a központi kormányzat rendelkezésére áll, én, mint szocialista, ezt nem tartom helyesnek, mint szocialista, nem tartom jónak, bár fennáll a lehetősége, hogyha mi szocialisták odajutnánk, ez a bürokrácia épúgy rendelkezésünkre állana, mint ahogy rendelkezésére áll ennek a kormánynak vagy akármelyik kormánynak. Uraim, nem szabad ezt a rendszert megteremteni, nem szabad az önkormányzatra a bürokráciát rászabadítani, a bürokráciát mindenhatóvá tenni. A bürokrácia létét szabályozza egy fegyelmi törvény. Legyen önálló, legyen véleménye, akármilyen politikai véleménye, de legyen szabad, ne függjön a központi kormányzattól, ne lehessen egy gombot megnyomni, amely szerint aztán működik az egész vidéki közigazgatás. Bocsánatot kérek, t. Képviselőház, ez fontos szempont, mert e nélkül nem lesz helyes és céltudatos állami igazgatás sohasem. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje egy perc múlva lejár, sziveskedjék beszédét ez idő alatt befejezni. Farkas István: Befejezem. Kérem tehát a t. Képviselőházat, fogadja el a mi javaslatunkatAbból az elvből indulunk ki, hogy a törvényhatósági bizottságokat az általános, egyenlő és titkos választójog alapján kell teljes egészükben választani. Ez a szakasz tehát felesleges, kérem törlését. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik. Perlaki György jegyző: Görgey József! Görgey József: T. Képviselőház! A törvényjavaslat 4. §-a 3. bekezdésének 6. pontja szerint érdekképviselet címén tagjai a törvényhatósági bizottságnak a vármegye területén lakó vitézeknek a vitézi rend tagjai sorából választott kiküldöttei is, akiket ugyanennek a paragrafusnak ötödik bekezdése szerint, a vármegye területén lakó vitézek választanak. Minthogy a kiküldöttek választás útján való kijelölése a vitézi rend szervezeti szabályaival és felfogásával nem egyeztethető össze, javaslom, hogy a 4. § harmadik bekezdésének hatodik pontja a következőképen szövegeztessék (olvassa): «6.) a vármegye területén lakó vitézek képviselői», a 4. § ötödik bekezdése pedig a következőképen (olvassa) : «5.) A vitézi rend egy vagy több képviselőjét mind a vármegye, mind a törvényhatósági jogú város törvényhatósági bizottságába a Vitézi Szék megyei kapitánya küldi ki a vitézi rend olyan tagjai közül, akik a 7- § értelmében az illető törvényhatósági bizottság tagjaivá választhatók.» Kérem ennek a módosító indítványomnak elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző: Br. Kray István ! Elnök : A képviselő úr nincs jelen, indítványa töröltetik. Ki a következő ? Perlaki György jegyző: Maróthy László ! Maróthy László : T. Képviselőház í Méltóztas-. 13*