Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-275

70 Az országgyűlés képviselőházának ; mondanom, hogy csak 38% a szabadon választott bizottsági tagok arányszáma, ellenben a nem szabadon választottaké 62%. Ez feltétlenül visszaesést jelent a mai jogállapottal, az 50—50%-os arányszámmal szemben. Itt tehát nagyon természetes, hogy Buday Dezsőnek az az indítványa, amely legalább a mai helyzetet akarja megmenteni, amely azt mondja, hogyha nem haladunk előre, legalább ne haladjunk visszafelé és legalább a vármegyéknél mentsük meg a mai helyzetet, teljesen indokolt, s azt hiszem, minden lelkiismeretfurdalás nélkül elfogadhatja a Képviselőház nagy többsége. De a városokra nézve ez az arány , sem megfelelő. Ha mi a fokozatos haladás álláspontján állunk, akkor az én felfogásom szerint a fokozatos haladás a vármegyéről a megyei városra, a törvényhatósági városra és a fővárosra bizonyos gradációban volna megállapítandó. A fővárosnál a helyzet ma az, hogy 240 választott törvényhatósági bizottsági taggal szemben 30 nem választott, illetőleg más úton bekerülő szakképviselő és érdekképviselő törvényhatósági bizottsági tag van, vagyis a székesfővárosnál 89% a szabadon választott és 11% a nem szabadon választott bizottsági tagok arányszáma. En sejtem és körülbelül meg is állapíthatom, hogy az új fővárosi törvényben ez az arányszám némileg el fog tolódni, mert amennyiben az örökös tagok intézményét a többi törvényhatóságoknál felvettük, ez valószínűleg a székesfővárosnál is bennmarad a konstrukcióban, és amennyiben a vallásfelekezetek képviselői az Összes többi törvényhatósági bizottságokban ülésjogokkal bírnak, valószínűleg a székesfővárosnál is így lesz. Optimisztikus számítás szerint tehát az új székesfővárosi törvény szerint körülbelül 80% lesz a választott és 20% a nem összválasztók által választott bizottsági tag. A helyes gradáció tehát az lenne, ha a törvényhatóságokban 50%, a megyei városokban 60%, a törvényhatósági városokban 70% és a székesfővárosban 80% lenne a szabadon választott bizottsági tagok arányszáma. (Fábián Béla: Mindenütt 100% a szabadon választott, ez a helyes arány!) Az értelmi színvonal fejlődéT sével arányos fokozatos haladásnak megfelelő gradáció volna ez, s ehhez igen közel áll Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak a törvényhatósági városokra vonatkozó az a módosítása, amely szerint ő ott 60%-ot szeretne szabadon választatni. Éppen ezért ehhez a módosításhoz a magáin részéről teljes mértékben csatlakozom, sőt ezt még nem is tartom egészen elégségesnek : én ott legalább a kétharmad arányszámot szeretném a szabadon választottak részére megmenteni. En koncedálom azt, hogy a szabadon választott bizottsági tagokon kívül kontemplált más jellegű bizottsági tagok bevezetése nem korrektívuma a választásnak. En koncedálom azt is, hogy ez nem feltétlenül antidemokratikus intézmény. En el tudnám képzelni azt, hogy a kormánynak intenciója az, hogy a törvényhatóságokban ne a választások ötletszerűsége szerint jussanak bizonyos kategóriák képviselethez. En el tudnék képzelni például olyan kuriális összetételt s, amelyben minden foglalkozási ágnak vagy a társadalom minden rétegének megfelelő arányos képviselete biztosítva volna. (Farkas István: Ezt nevezik keresztény demokráciának!) A demokráciával abszolúte nem állana ellentétben az, ha például 20%-ot az úgynevezett lateiner osztályból, 20%-ot a gazdatársadalomból, 20%-ot a kereskedők közül, 20%-ot az iparból és 20%-ot a munkásság köréből választanának. Mi5. ülése 1929 április 11-én, csütörtökön. helyt minden társadalmi réteg súlyával jelentőségével arányos mértékben képviselve volna, ezt nem tartanám ab ovo antidemokratikusnak. Ami ebben a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatban antidemokratikus, az az, hogy nem a választók választják ezeket. Mert méltóztassanak csak visszaemlékezni a régi budapesti választójogra, ahol a viriliseket nem a virilisek választották maguk közül, hanem az összes választók választották a virilisek névjegyzékéből. Ha tehát most is a háromszorosan megbővített virilisnévjegyzékből nem maguk a virilisek, hanem az összválasztók választanák a viriliseket, akkor azt a magam részéről, mint érdekképviseletet antidemkoratikusnak nem tartanám. Ugyanígy vagyok a többi érdekképviselővel is. Ha ma Budapest székesfővárosnál a mérnöki kamara, az ügyvédi kamara, a kereskedelmi kamara és a többi kamarák négyszer annyit jelölnek, mint ahány tagot választani volnának hivatva és ezek közül a kormányzó állapítja mec azt az arányszámot, amely arra a kamarára esik, akkor a mai konstrukcióban demokratikusan fel lehet állítani ezt az érdekképviseletet úgy is, hogy ezek az érdekképviseletek jelöljenek, ellenben az ő jelöltjeik közül az öszszes választók válasszanak. Ez nem jelent semmiféle technikai nehézséget, mert hiszen egy lajstromos, listás választásnál a különböző listáknak egymás mellett való leadása nem okozna valami nagy technikai nehézséget. Szerintem tehát ott van a dolog antidemokratikus része, hogy itt plurális választójog biztosíttatik egyes kategóriáknak. Például egy gazdag nagykereskedő háromszor választ: választ először, mint választó az összes választhatók közül, választ másodszor mint virilista a virilisek közül és választ harmadszor mint kereskedő a kereskedelmi és iparkamara tagjai közül. (Ügy van! a baloldalon.) Ennek a gazdag nagykereskedőnek tehát hármas választójoga, plurális választójoga van, annak a Kis Péternek vagy Nagy Pálnak egyszeres választójogával szemben. (Gr. Bethlen István miniszterelnök: A mezőgazdasági munkás kétszer választ!) Ez az a rész, amelyet ki lehet küszöbölni azáltal, ha az összesekből választana maga a teljes választóközönség, illetőleg ezek csak jelölnének, és az egész választóközönség választana. Mélyen t. Képviselőház! Ezek azok az indokok, amelyek engem arra késztetnek, hogy a törvényjavaslat eredeti szövegével szemben egyrészt Buday Dezső t. képviselőtársam, másrészt Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársam módosító javaslatai mellett adjam le szavazatomat. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Gróf Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) En ezeknél a szakaszoknál, amelyek a törvényhatósági bizottságok összeállítására vonatkoznak, szándékoztam módosítványokat beadni, olyanokat, amelyek megfeleltek volna az általános vita során elmondott beszédem tartalmának. Sajnos, én vagyok a hibás, amennyiben az új házszabály hiányos ismerete folytán elestem attól az időtől, amelyben ármódosításokat bejelenthettem volna, így tehát nem vagyok abban a helyzetben, hogy álláspontomat tisztán iparkodhassam érvényesíteni módosítványok által, hanem arra vagyok utalva, hogy a házszabályok szerint tárgyalható és most eldönthető módosítványok közül azokhoz csatlakozzam, amelyek legközelebb állanak az én álláspontomhoz. Az általános vita alkalmával bátor voltam