Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-275

Az országgyűlés képviselőházának 275. ülése 1929. évi április h<5 11-én, csütörtökön, Almásy László és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — \ közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak a 3. §-hoz : Petrovácz Gyula, gróf Apponyi Albert, gróf Bethlen István miniszterelnök, Parkas István, gróf Hunyady Ferenc, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 4. §-hoz : Csák Károly előadó, Buday Dezső, Hegymegi Kiss Pál, Kálmán Jenő, Petrovácz Gyula, Farkas István, Görgey József, Maróthy László, Kocsán Károly, Simon András, Strausz István, Györki Imre, Szilágyi Lajos. — A pénzügyi bizottság benyújtja jelentéseit a földadóra, jövedelmiadóra, keresetiadóra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó törvényos rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló, az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet részvénytársaság adó-és illetékkedvezményéről szóló, végül az Országos Földbirtokrendező Bíróság juttatásán alapuló ingatlanszerzések, vitézi telkek adományozása és alapítása, valamint az elcsatolt területeken birtokuktól megfosztott magyar állampolgárok vagy visszakerült volt magyar állampolgárok ingatlanszerzésének illetékmentességéről szóló törvényjavaslatok tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Bethlen István, Scitovszky Béla. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 6 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Urbanics Kálmán jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök úr háromrendbeli átiratát, melyben tudatja, hogy az Ausztriával 1922. évi február hó 8-án kötött kereskedelmi egyezmény, valamint az 1926. évi április hó 9-én kötött és az 1926 : XVIII. tc.-be iktatott kereskedelmi pótegyezmény kiegészítésekép 1928. évi június hó 14-én aláírt második kereskedelmi pótegyezmény becikkelyezéséről, a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről, az 1928/29. költségvetési évben megvalósítandó beruházásokról, végül a Washingtonban 1927. évi november hó 25-én kelt nemzetközi rádiótávíró-egyezmény becikkelyezéséről szóló és az országgyűlés két háza által alkotott törvények mint az 1928. évi XXXIV., XLI., XLIL és 1929 : VI. tc.-kek az Országos Törvénytárban kihirdettettek. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Napirend szerint következik a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 592, 717) részletes tárgyalásának folytatása. Soron van a 3. § folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen t Képviselőház! KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XLTÇ. Az általános vita során hangoztattam azt, hogy a törvényjavaslatban bizonyos lépéseket látok a haladás irányában, de ezeket a lépéseket a visszafejlődés irányában is lépések követik, amely lépések azután meglehetősen kiegyenlítik egymást, és csak a lépések hossza az a differencia, amelyben ez a javaslat a haladás vagy visszafejlődés tekintetében megítélhető. Ebben a szakaszban például feltétlenül haladás van abban a tekintetben, hogy a nyers virilizmus helyébe a választott virilizmust teszi. Ez feltétlenül haladást jelent, mert a nyers virilizmus, amely a választók, illetve az érdekeltek akaratától függetlenül juttatott mandátumot egyes embereknek, a mái kor demokratikus felfogásával össze nem egyeztethető. Ezt a haladást azonban egy visszafejlődés követi ugyanebben a szakaszban. Ez abban áll, hogy a javaslat a szabadon választott törvényhatósági bizottsági tagok arányszámát a mai helyzethez képest leszállítja. Ma a helyzet az, hogy a törvényhatóságokban 50% a szabadon választott elem, 50% a virilista és ezenkívül van egy kontingens, a szavazati joggal bíró tisztviselők kontingense, amely összehasonlítás tárgyát a továbbiakban nem képezi, mert hiszen az új javaslatban körülbelül ugyanúgy van kontemplálva, amint eddig volt. Ezzel a mai 50%-os konstrukcióval szemben az új javaslat 40%-ot enged csupán szabadon választani, 40%-ot a virilisták közül választanak, 20%-ot pedig a szakképviselők, érdekképviselők csoportjából. Sőt ezen a 60%-on felül még egy 5%-os pluszt, az örökös tagok részére engedélyez a javaslat. A hivatalnoki szavazatokat, mondom, kikapcsolom az összehasonlításból, mert a régi és az új konstrukció szerint körülbelül egyformán vannak megállapítva. Tehát az összetételben 40 és 65% szerepel, vagy minthogy ez százalékokban nem fejezhető ki, ha ezt százalékra számítom át, akkor azt kell II