Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-283

406 Az országgyűlés képviselőházának 283. ülése 1929 április 25-én. csütörtökön. ségvetésében, hogy még ez sem volt elég, hanem «különfélék» és «egyéb» címen a költségvetésbe még ennél is magasabb tételeket állítottak be, amelyekre vonatkozólag úgy a belügyi, mint a pénzügyi kormány az intézkedésben — kezemben vannak határozatai — erőtlennek bizonyult. Ezért állították be a szakaszba ezt a határt, amely határhoz én nem ragaszkodom, bár szívesen beleegyezem, csak legyen egyszer már mégis egy norma, amelyen felül nem lehet helye kivételezésnek, mert ma kivételezés van. Ezt akartam én megszüntetni, amikor ezt a javaslatot a közigazgatási bizottságban előterjesztettem ennek a javaslatnak ehhez a részéhez. A cél az, hogy a képviseleti átalánynál, és ezeknél a mellékeseknél a törvény bizonyos határt szabjon, amelyhez a kormány és a törvényhatóság e tekintetben alkalmazkodjék. Ezt a magam részéről feltétlenül helyesnek tartottam. Nem értem ezt az utiátalányok kérdésére, amely utiátalányok kérdését különösen a külsőségi szolgálatot teljesítő tisztviselőknél úgyis másképpen kellene szabályozni. Ezeket azért tartottam szükségesnek, hogy itt a parlamentben elmondjam, mert ezért a javaslatomért én súlyos megtámadtatásoknak voltam kitéve. Vállalom érte a felelősséget és állítom azt, hogy szívesen megadok a városi tisztviselőknek s különösen a kistisztviselőknek a magam szempontjából mindent, ami csak lehetséges, azonban az egyenlő elbánás elvét akarom és nem azt, hogy egypár magasabb állású ember óriási jövedelmeket kapjon és ezt az egyenlő elbánást kénytelen vagyok a vármegyei és állami tisztviselőkkel szembeállítva is biztosítani. Ha én azt tudnám és érezném, hogy ebben a tekintetben a belügyminiszter úr az 1927. évi V. tcikk 49. §-át szigorúan végrehajtja, akkor nekem ez ellen nem volna kifogásom, azonban sajnos, meg kellett állapítanom az egyes városok költségvetésének tárgyalása rendjén, hogy ez nem történt meg és hogy a jutalmazásoknak egy egész más módja is folyik, sőt ezek az illetmények, melyeket ugyanez a törvényszakasz tilalmaz, még jóváhagyás előtt folyósíttattak és felhasználtattak. Azért voltam e mellett a javaslat mellett. Amennyiben a belügyminiszter úr a végrehajtás során az 1927 : V. te. 49. §-ában foglalt elveit érvényesíti, akkor nézetem szerint nincs szükség az ilyen százalékmegállapításra, legfontosabb az, hogy tartsuk meg azt a törvényt, amelyet hoztunk. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Senki sincs feljegyezve! Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. képviselőház! Amagam részéről Oberhammer igen t. képviselőtársam indítványát elfogadom. (Helyeslés.) A városi tisztviselők fizetési és illetményrendezését r az 1927 : V. te. 49. §-a szabályozta. Tudomásom szerint az összes városok rendezték is ezt a kérdést, egyetlen város kivételével és ez éppen Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársam városa, Debrecen. Itt azért maradt el ennek a kérdésnek a rendezése, mert ennek a városnak nem volt illetmény-alapszabályzata. (Hegymegi Kiss Pál: Dehogy nem, én magam csináltam.) De nem volt megfelelő. Mindenesetre itt valami hiányosság van és amíg ezeket a kérdéseket szabályrendeletben szabályozzák, hozzájárultunk ahhoz, hogy ezeket az illetményeket a város ideiglenesen utalványozza. Mint mondottam, ez a kérdés Debrecenben még rendezve nincs, de a többi városban megnyugvásra van már rendezve. A törvényjavaslatban léívŐ szöveget magam sem tartom helyesnek, mert lehetetlen helyzetet teremt, ha minden városra nézve 66%-ban állapítjuk meg az összes adható pótlékokat, a személyzeti pótlékot, az úgynevezett képviseleti átalányt is, és inéig bizonyos munkaiÜetmónyeket, úgyhogy, ott, ahol az 50%!-ot adnák általában személyi pótlékra, tulajdonképpen a többire csak 16% állna rendelkezésre. Ezt mégsem lehet minden városra' megállapítani, különösen nem Debrecenre, Szegedre és az ilyen nagyobb városokra, mert ezeket más szempontokból kell elbírálni, mint a kisebb törvényhatósági városokat. Azt a felfogását, illetőleg állítását sem tudnám akceptálni Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársamnak, hogy mi engedélyeztünk volna személyi pótlékoknak az egyes kategóriákban különböző' százalékot, ellenkezőleg, mi mindenütt a tisztviselőkre nézve egyformán állapítottuk meg ezt a százalékot. (Hegymegi-Kiss Pál: Ezt hibáztatom!) Egyformán állapítottuk meg, mert ha ettől eltérünk, olyan fizetési eltolódások történnek, és olyan korrekciók történhetnek, amelyek, a helyett, hogy korrigálnának, az ellentéteket még csak jobban fokozzák. Éppen azért mi arra fektettük a súlyt, már csak a tisztviselők szempontjából is, hogy az összes kategóriákban ez a százalék egyformán állapíttassék meg. Ami a képviseleti átalányt illeti, ez a város vagyoni helyzetétől és a szükséges reprezentációktól függ, amelyeket figyelembe kell venni, mert a város érdeke és presztízse is megkívánja, hogy !ha megfelelő vagyoni erő áll mögötte, ennek a vagyoni erőnek megfelelőiéig reprezentáljon is az illető város. Éppen azért már az 1927 : V. tc.-ben megfelelően látom ezt a kérdést rendezve, és magam is oda törekszem, hogy ez a kérdés mindenütt egyenlően, az adott vagyoni viszonyoknak megfelelően rendeztessék. Ha ez az új rendelkezés bekerülne, a helyzetet csak felforgatná és a szerzett jogokat vonná meg, és nem rendezné a dolgoka.t, hanem még nagyobb káoszt teremtene, mert a rendezés^— tekintettel a városok vagyoni különbözőségére — teljesen lehetetlen volna. Azért kérem a t. Házat, méltóztassék Oberhammer t. képviselőtársam indítványát elfogadni, egyébként pedig az eredeti szöveget megtartani. Elnök: Az előadó úr nem kíván szólani. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 71. Vszal szemben áll Oberhammer Antal képviselő úr indítványa. Amennyiben az eredeti szakaszt nem méltóztatnának elfogadni, akkor Oberhammer Antal képviselő úr indítványát szembeállítom Buday Dezső képviselő úr indítványával. (Felkiáltások: Visszavonta! — Buday Dezső : Csatlakoztam!) Buday Dezső képviselő úr indítványát viszavonta. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 71. §-t eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem? (Nem.) Miután az eredeti szöveget nem méltóztattak elfogadni, kérdem: méltóztatnak-e Oberhammer képviselő úr indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 71. §-t Oberhammer Antal képviselő úr módosító indítványa szerint fogadta el. Következik a 72. §. Kérem annak felolvasását! Perlaki György jegyző (olvassa a 72. §4). Szabó István!