Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-283

Az országgyűlés képviselőházának 283. ülése 1929 április 25-én. csütörtökön. 391 a miniszteri kinevezést. (Graeffl Jenő: Ügy van!) Mindig helyesebb ott, ahol a választás testületileg történik, a szakszerű tisztviselőket nem választásra, hanem kinevezés alá bocsátani; ez közérdeket szolgál; itt legfeljebb abban lehet azután eltérés, hogy ezeket ki nevezze ki. Hát, termesztésen, a vármegyékben az államhatalmat is képviselő főispán áll a közigazgatás élén, aki ott tájékozottabb, mint az illető szakminiszter, így helyesebb, ha ő nevez ki; mindenesetre ebben a kérdésben a szakminiszterekkel egyetértőié?" kell eljárni. Ugyanez vonatkozik az orvosokra és a levéltárosokra is. Utóbbiak állása ma bizonyos szigorúbb kvalifikációhoz van kötve és az a feladatkör, amelyet betöltenek, szakszerűséget, mégpedig nagy szakszerűséget kíván, ahol nem lehet a vármegyékben eddig dívott szokást törvényesíteni, mert ott nem ezek a szempontok voltak mindig dominálok, voltak ugyan tiszteletreméltó kivételek, túlnyomó nagyrészben azonban mégis más szempontok voltak azok, amelyek a kérdésnél döntöttek. Mert szerintem a levéltárnoki állások nem azért vannak, hogy egyes emberek elhelyezkedést és kenyeret találjanak, hanem azért vannak, hogy azt a hatáskört és hivatáskört, amelynek okából a levéltárnoki, főlevéltárnoki állások létesítve vannak, ténylegesen betöltsék és a maguk hivatását teljesítsék. (Ügy van! ,jobbfelől.) Levéltárainkban igen sok történelmi emlék van, azoknak őrzése, feldolgozása, megfelelő szaktudást kivan. Éppen azért a vármegyénél, ahol a jövőben szigorúbban kivánjuk szem előtt tartani, hogy mindenki a hivatása magastalán álljon és a maga kötelességét hivatásszerűen is^ teljesítse, ezeknek az előfeltételeknek biztosítására biztosítanunk kell, hogy tényleg olyanok kerüljenek be ezekbe az állásokba, akik a követelményeknek meg is tudnak felelni. Nem tartanám helyesnek ezt az elgondolást, hiszen ez ellentétben áll azzal, hogy a kisgyűlésre bármiféle választást vagy akárcsak kijelölést is bízzunk. A kisgyűlés a közgyűlés által odantalt ügyekkel foglalkozik, egy bizonyos taxatíve megállapított hatáskörrel bír, ez a hatáskör tárgyi hatáskör és a kisgyűlés semmiféle személyi hatáskört nem tölt be. Az említett dolgokkal ezt az egész - koncepciót megzavarnók, amely teljesen egységes. Kár volna egy személyi ügyektől mentesített testületbe személyi ügyeket belevinni, éppen azért kérem, méltóztassanak az elmondottak alapján az előadó úr indítványait elfogadni és a többi indítványokat elvetni. Ami Hegymegi Kiss Pál képviselőtársunk indítványát illeti, amelyet F. Szabó Géza igen t. képviselőtársam módosítása tett indokolttá, ez természetesen kötelességünk volt, mert nem úe:y került a Ház elé & szöveg, mint ahogyan a közigazgatási bizottságban a döntés történt. A magunk részéről tehát kötelességünknek tartottuk, hogy a szöveget ennek megfelelően kiigazítsuk. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 68. §-t bekezdésenként bocsátom szavazás alá. Az 1. bekezdés eredeti szövegével szemben állanak az előadó úr, Buday Dezső képviselő űr, Farkas István és társai képviselő urak indítványai. Szavazásra bocsátom az eredeti szöveget, szemben az előadó úr, Buday képviselő úr. Farkas István és társai képviselő urak indítványával. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, szavazásra fogom bocsátani az előadó úr javaslatát, szemben az említett képviselő^ urak indítványaival. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIX. szöveget az előadó úr, Buday képviselő úr, Farkas István és társai képviselő urak indítványaival szemben elfogadni, igen vagy nemi (Nem!) A Ház az eredeti szöveget elvetette. Most már kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az előadó úr által beterjesztett szöveget Buday képviselő úr, Farkas István és társai képviselő urak indítványaival szemben elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A Ház az előadó úr által javasolt szöveget fogadta el, Buday kénviselő úr, Farkas István és társai képviselő urak indítványait pedig elvetette. A 2. bekezdés eredeti szövegével szemben áll Farkas István és társai képviselő urak indítványa, a kettőt tehát egymással szembeállítom. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, ezzel mellőzni méltóztatnak Farkas István és társai képviselő urak indítványát. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e az^ eredeti szöveget szemben Farkas István és társai képviselő urak indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el. A 3., 4. és 5. bekezdéseket, miután Farkas István és társai képviselő uraknak^ ezeket a bekezdéseket érintő indítványait a Ház az előbbi bekezdéseknél már elvetette, más pedig azokat meg nem támadta, elfogadottnak jelentem ki. A 6. bekezdésnél az eredeti szöveggel szemben áll az előadó úr indítványa. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, az előadó úr által javasolt szöveget jelentem ki a Ház határozatául. Kérdem tehát a mélyen t. Házat, méltóztatik-e a 6. bekezdést eredeti szövegében elfogadni, sziemben az előadó úr által javasolt indítvánnyal, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el és így az előadó úr által javasolt szöveget jelentem ki elfogadottnak. Hegymegi Kiss Pál képviselő úr " ugyanehhez a 6. bekezdéshez pótlást indítványozott. Kérdem, méltóztatik-e a képviselő úr által indítványozott pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A Ház a Heg-vmegi Kiss Pál képviselő úr által tett indítványt mellőzte. A 7. bekezdés eredeti szövegével szemben áll az előadó úr indítványa. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, az előadó úr által javasolt indítványt jelentem ki a Ház határozatául. Kérdem tehát, méltóztatik-e a 7. bekezdést eredeti szövegében az előadó úr indítványával szemben elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el és így az előadó úr indítványát jelentem ki elfogadottnak. f f > A 8. bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 69. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 69.§-t). — Az előadó úr kíván szólani. Csák Károly előadó: T. Ház! Tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy majd a szónokok után nyilatkozhassam. Elnök: Az előadó úrnak jogában áll bármikor nyilatkozni. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: T. Képviselőiház! Ebben a kérdésben a közigazgatási bizottságban elég hosszadalmas vita folyt le és azt lehetne mondani, hogy bizonyos kompromisszum alapján vannak itt ezek a számok beállítva. A mi közbelépésünk tette lehetővé azt, hogy azok a fizetési kategóriák, amelyeket a javaslat megállapít és amelyek a mi megítélésünk szerint az állami kategóriák alatt maradtak volt anya55