Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

352 Az országgyűlés képviselőházának elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az indítványozott pótlást elvetette. Következik az 55. §. Kérem annak felolvasását. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa az 55. §-t.) — Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Ház! Ennél a szakasznál Farkas István és társai indítványához csatlakozom. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr óhajt nyilatkozni? (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 55. § eredeti szövegét elfogadni, szemben Farkas István és társai képviselő urak indítványával, igen vagy nem? (Igen!) Az eredeti szöveget jelentem ki elfogadottnak. Következik az 56. §. Kérem annak felolvasását! Gubicza Ferenc jegyző (olvassa az 56. §-t, amelyet a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa az 57. §-t.) — Neubauer Ferenc! Elnök: A képviselő úr nem lévén jelen, töröltetik. Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Nincs senki sem feliratkozva. Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr óhajt nyilatkozni? (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 57. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 58. §. Kérem annak felolvasását. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa az 58. §4), Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Csák Károly előadó: T. Képviselőház! Az 58. §-hoz a következő indítványaim volnának: Javaslom, hogy az 58. § (1) bekezdése I. pontjának a) b) és c) alpontja akként egészíttessék ki, hogy a kihágási ügyben eljárásra hivatott egyéni hatósági tagnak a helyettese is megjelöltessék. Ez a törvényjavaslatból hiányzik, így tehát in concreto kétség merülhet fel aziránt, hogy akadályoztatás esetén ki jogosult a rendőri büntetőbíráskodásra. Az általam indítványozott módosítással tehát az 58. § (1) bekezdésének 1. pontja a következőkép hangzanék (olvassa): «1. elsőfokon: a) kis- és nagyközségekben a főszolgabíró vagy szolgabíró; t abban a községben pedig, amelynek területére az állami rendőrség működése kiterjed, az állami rendőrség hatáskörébe tartozó ügyekben az állami rendőrkapitányság vagy kirendeltség vezetője, vagy helyettük a belügyminiszter által megbízott tisztviselő; b) megyei és törvényhatósági jogú városokban az állami rendőrség hatáskörébe tartozó ügyekben a rendőrkapitányság vezetője, vagy helyette a belügyminiszter által megbízott tisztviselő, egyéb ügyekben a képviselőtestület által, illetőleg a törvényhatósági bizottság közgyűlése által megbízott tisztviselő; c) Budapesten az állami rendőrség hatáskörébe utalt ügyekben az állami rendőrség kerületi kapitánya, vagy helyette a belügyminiszter 282. ülése 1929 április 24-én, szerdán. által megbízott tisztviselő, egvéb ügyekben a kerületi elöljáró.» Az 58. § 1. bekezdésének 3. pontjában szabályozni kell azt, hogy az elévülés szempontjából milyen intézkedések tekintendők az elévülést félbeszakító intézkedéseknek és tényeknek. Tekintettel arra, hogy harmadfokon akként intéződnének el a kihágási ügyek, hogy az illető szakminiszterhez terjesztettek fel az ügyiratok, és a szakminiszter az ügyek előkészítése után teszi át azokat a belügyminiszterhez, ahol a* döntés történik, ennélfogva szabályozandó az a kérdés, le kell fektetni a törvényben azt az elvet, ' hogy az illető szakminiszter által tett intézkedések is félbeszakítják az elévülést. Tehát javaslom, hogy az 58. § 1. bekezdésénak 3. pontjában a 13 sorban a «foganatosítja» szó után — ha méltóztatnak figyelemmel kísérni — folytatólag a következő mondat vétessék fel (olvassa): «amelyeket az elévülés szempontjából a rendőri büntetőbírótól eredőknek kell tekinteni». Tudniillik az előkészítő bíróság nem ugyanaz, mint a rendőri büntetőbíróság, mert a szakminiszter, aki előkészíti az ügyet, esetleg intézkedéseket tesz, bizonyítékokat szerez be, stb. Ennélfogva nem az a hatóság intézkedik közbeesőleg. amely egyszersmind rendőri büntetőbíróságként szerepel. Ezért az 58. § 1. bekezdésének 3. pontjánál az első öt sort kérem a következőképpen átszövegezni (olvassa): «3. harmadfokon a belügyminiszter, iletőleg olyan kihágásban, amely valamelyik szakminiszter ügykörébe tartozó ügyben merült fel, a belügyminisztériumban szervezett kihágási tanács dönt.» Ez a tanács tehát véglegesen döntő bíróság lesz azokban az ügyekben, amelyek valamely szakminiszter ügykörébe tartoznak ugyan, de onnan kerülnek a belügyminisztériumba döntés alá. Kérem a t. Házat, méltóztassék ezt a három indítványomat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Strausz István! Strausz István: Az előterjesztett javaslatokra való tekintettel elállók a szótól. Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Hunyady Ferenc gróf! Elnök: A képviselő úr nem lévén jelen, töröltetik. Következik? Gubicza Ferenc jegyző: Nincs senki sem feliratkozva. ' • Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólani? (Hegymegi Kiss Pál szólásra jelentkezik.) Hegymegi Kiss Pál képviselő urat illeti a szó. Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! Az előadó úr utolsó módosítását legyen szabad megtekintenem, mert kapásból az ilyen kérdéshez rendkívül nehéz hozzászólani. (Zaj.) Ha nincsen példány a módosításból, nem tudok hozzászólani. (KézMezkanja a módosítás szövegét.) Ügy látom, hogy ezek a kihágási részek wem voltak előkészítve, ós azért jön ez a sok módosítás. A módosítások többi része ellen nem teszek kifogást, de az utolsó módosításra volna észrevételem. Ez a módosítás így szól (olvassa): «harmadfokon a belügyminiszter, illetőleg olyan kihágásban, amely valamelyik szakminiszter ügykörébe tartozó ügyben merült fel, a belügyminisztériumiban szervezett kihágási tanács 'dönt.» Tehát ha jól értem, akkor a belügyminiszter dönt a saját hatás-