Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

"~Az országgyűlés képviselőházának 282. ülése 1929 április 24-én, szerdán. 355 körélbe, reszortjába tartozó úgynevezett biztonsági kihágási ügyekben, minden más ügyben pedig a szakminiszter véleményének meghallgatása alapján a kibágási tanáos dönt. Itt megint keresnem kell, hogy ezekben az ügyekben, amelyeik a kormányzat hatáskörében tartják a rendőri büntetőbíráskodást, végső fokon ki viseli a politikai felelősséget*? (Dabasi Halász Móric: A belügyminiszter!) Ezért, t. képviselőtársam, nem viseli. — (Scitovszky Béla belügyminiszter: Bírói funkció !) Akkor, ha a belügyminiszter Viselné, mint ahogyan régen viselte, a belügyminiszter is döntene. (Jánossy Gábor: Úgy van!) De itt most egy nagyszerű dolog áll elő. A szakminiszter adja a véleményt; így volt a múltban is. Az, hogy a belügyminisztériumban van egy kihágási tanáos, szintén mindig megvolt. Ez a tanács egy véleményező szerv volt, amely elbírálta az ügyeket, de a felelősséget mindig a miniszter viselte. Ez a tanács tehát régebben is megvolt, de a belügyminiszter viselte a felelősséget ezekben a kihágási ügyekben is. Annak eldöntésénél ugyanis, hogy a földmívelésügyi miniszternek vagy a kereskedelemügyi - miniszternek szakvéleménye megáll-e és összeegyeztethető-e a kihágási büntetőszabályokkal, ha ez a közigazgatás hatáskörében marad, egyfelől a politikai felelősséget is viselni kell, másfelől pedig nem lehet az, hogy a szakminiszter véleményét a szakminiszterekkel szemben alárendeltebb helyzetben álló miniszteri tisztviselők bírálják felül a kihágási tanácsban. Ez, fából vaskarika. A miniszteri felelősség elvével ilyenformán ez nem egyezik meg, ennélfogva kérem, mellőztessék ez és maradjon meg a jövőben is a belügyminiszter fórumnak. Természetesen használja csak a minisztériumában a maga tanácsát úgy, amint eddig is használta, de a felelősséget viselnie kell. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr óhajt szólni. Scitoyszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Ennél a szakasznál egy nagy horderejű elv érvényesült, amelynél eddig, sajnos, nem tudott érvényesíteni még a törvényhozás sem. Eddig az összes kihágási ügyek reszortok szerint a minisztériumok között oszoltak meg; majdnem minden miniszter külön kihágási bíró is volt. Ez a jogegységnek nem vált előnyére, és így feltétlenül szükségesnek mutatkozott, hogy az összes kihágási ügyek egy kézben összpontosíttassanak. (Helyeslés jobbfelől.) Éppen azért vettük bele már ebbe a törvényjavaslatba, hogy minden kihágási ügy a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. (Jánossy Gábor: Az helyes!) Itt azonban egy nehézségre akadtunk. Vannak egyes ressort-minisztériumokban olyan ügyek, amelyek bizonyos szakszerűséget igényelnek, és ahol — különösen gazdasági kérdésekben — szükséges, hogy bizonyos befolyás biztosíttassák ezen kormányzati ágak részére a kihágási ügyek elbírálásánál is. (Hegymegi Kiss Pál: Az helyes!) Ezeknél az ügyeknél nem elegendő csak a véleményezés, ezért itt egy lépéssel tovább kellett mennünk. Minthogy az egész kihágási ügyet most a belügyminiszter hatáskörébe koncentráltuk, tehát ezeknek^ az igen finnyás természetű ügyeknek elintézésénél kell, hogy bizonyos érdembeli befolyás biztosíttassék az egyes szakminisztereknek. Ezért vettük fel itt azt az expedienst, hogy ezeknek a kérdéseknek a szakszerű elbírálásánál — különösen a gazdasági kérdéseket értem — ne egyénileg döntsön a miniszter és ne csak véleményt adjon neki az eddigi kihágási tanács mint tanács, hanem egy olyan tanácsban történjék a döntés ezekben a kérdésekben, amelynek egyik bíró tagja magának az illető szakminiszternek kiküldött bírója. (Hegymegi Kiss Pál: Méltóztassék a királyi táblához átvinni a kihágási ügyeket!) Ezek túlnyomó nagy részben rendészeti ügyek minden vonatkozásukban, nem lehet tehát ezeket megint bírói cognitio tárgyává tenni. (Hegymegi Kiss Pál: Akkor tessék a politikai felelősséget vállalni!) Ezért a politikai felelősséget feltétlenül a belügyminiszternek kell viselnie, (Hegymegi Kiss Pál: Akkor nem szükséges azokat a kir. táblához átvinni!) csak abban a tekintetben nem viselheti, amennyiben bírói funkciót teljeset. Ezért a bírói funkcióért a kihágási bíró felelősségre nem vonható, a szolgabíró sem vonható felelősségre. Önálló esküt tesznek ebben a tekintetben és mint bírák fungálnak. Maga a belügyminiszter is ebben a tekintetben bíróképen fungál. Általában a belügyminiszter nem az ítélet miatt, hanem az egész kihágási eljárás intézésével kapcsolatban vonható csak politikailag felelősségre.- A hozott ítéletek alapján, mint ilyenek alapján, minthogy ott mint független bíró jár el, nem vonható senki által felelősségre, mert ebben a tekintetben csak a törvényeknek és saját lelkiismeretének felelős. Éppen ezekre a nézőpontokra való tekintettel kérem, méltóztassék az előadó úr módosító indítványait elfogadni, egyébként pedig a szakaszt egyéb részeiben megnyugvással változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 58. § első bekezdésével szemben állanak az előadó úrnak módosító indítványai, aki az 1. pont a), b) és c) alpontjaival, valamint a 3. ponttal szemben adott be módosító, illetve kiegészítő indítványt. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az első bekezdést eredeti szövegében fogadni el, szemben az előadó úr indítványaival, igen vagy nem? (Nem!) Ennélfogva az első bekezdést az előadó úr módosításával jelentem ki elfogadottnak. A második bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 59. §. Kérem annak felolvasását. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa törvényjavaslat 59. §-át). Elnök; Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Buday Dezső! Elnök: A képviselő úr nem lévén jelen, töröltetik. Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Visszatérve a rendőri bíráskodásnál azokra, amelyeket elmondottam és amelyekre a miniszter úr válaszolt, meg kell állapítanom azt, hogy a parlamentáris államban ilyen tanácsokat a miniszteri felelősség elvének sérelmére beállítani nézetem szerint nem lehet. (Felkiáltások jobbfelől: Bíró! — Zaj.) A rendőri büntetőbíráskodás körébe tartozó ügyekben nem lehetséges, hogy egy egyszerű tisztviselő, aki alá van rendelve a miniszternek, külön működjék mint alárendelt, aztán mint bíró és vállalja minisztere helyett a felelősséget. Az 59. § a fellebbvitel korlátozásáról szól kihágási ügyekben. Ezen szakasz második bekezdése azt mondja, hogy (olvassa): «A másodfokú ítélet ellen nincs helye további fellebbezésnek,