Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

342 Az országgyűlés képviselőházának községben föld-, házadót vagy általános kere­setiadót, beleértve az alkalmazottak kereseti adóját.» Erre az átsző vegezésre a 9. § 4. és a 40. § 2. bekezdésének szövegével való azonosítás céljából van szükség. Tisztelettel kérem, mél­tóztassanak stiláris módosításomat elfogadni. Elnök: Kíván még valaki szólni? Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 41. § eredeti szövegével szembeállítom az előadó úr ismertetett módosító indítványát. Kérdem' tehát a t. Házat, méltóz­tatnak-e az eredeti szöveget elfogadni? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, ennél fogva az eredeti szöveget az elaődó úr módosí­tásával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 42. §. Kéreim annak felolva­sását. Urbancsik Kálmán jegyző (olvassa a Í2. i§-t). — Petrovácz Gyula! Petrováez Gyula: Mélyen tisztelt Ház! En­nél a szakasznál terjesztettem be azt a módo­sítást a megyei városokra nézve, amely a nők választhatóságát a megyei városokban bizto­sítja. Miután az általános vita során, illetve a női választhatóság kérdésében a 7. §-nál le­folyt nagyszabású vita során a belügyminisz­ter úr kijelentette, hogy ezt a módosításomat hajlandó elfogadni, elállók annak további in­dokolásától és kérem, hogy e belügyminisz­teri kijelentésnek megfelelően a nőik választ­hatóságára vonatkozói indítványomat méltóz­tassanak elfogadni. Ennél a szakasznál még egy tiszteletteljes módosításom van, amely analfabétákra vonat­kozik. A férfiak választójogánál a javaslat olyan bőkezű, hogy az analfabéták választha­tóságát is biztosítja, kivéve a megyei városo­kat. Viszont községi képviselőtestületi taggá még analfabéta is megválasztható. Ez rendkí­vül szégyenteljes rendelkezése ennek a javas­latnaik és ezért indítványozom, méltóztassék ezt a szaka-szrészt törölni és méltóztassék a kötelező iskoláztatásról szóló törvénynek most már 70 évet túlhaladó érvénybelépte után az analfabétákat Legalább a választhatóságtól el­tiltani, ha már a választói jogot az analfa­bétáknak különös kivételes kegyelemből, ille­tőleg régi jogon megadni hajlandók vagyunk. Én tehát tisztelettel indítványozom, hogy az a rész, hogy csak a megyei városokban kell az írni-olvasni tudás a választhatósághoz, a javaslatból töröltessék. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Farkas István! (Nincs itt!) Malasits Géza! (Nincs itt!) Kéthly Anna! (Nincs itt!) Peyer Károly! (Nincs itt!) Györki Imre! (Nincs itt!) Rothenstein Mór! (Nincs itt!) Elnök: A képviselő urak nincsenek jelen; töröltetnek. Urbanics Kálmán jegyző: Bródy Ernő! Elnök: A képviselő úr nincs itt; töröltetik. Urbanics Kálmán jegyző: Más nincs fel­iratkozva. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter, úr óhajt nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Elsősorban is kijelentem, hogy Petrovácz Gyula t. képviselőtársamnak a nők választ­hatóságára vonatkozó indítványát a magam részéről elfogadom, amint azt már annak ide­jén a 7. § tárgyalása során kijelentettem. Ez egy inkonzekvenöiának kiegyenlítése, mert ha a törvényhatósági városokban hozzá méltóz­282. ülése 1929 április 24-én t szerdán. tattak járulni ennek a ;passzív jognak megadá­sához vagy kiterjesztéséhez, teljes mértékben indokolt, hogy ez a megállapított feltételek mellett a megyei városokban is megadassék. Igen t. képviselőtársam kifogásolja az 1. § első bekezdésének azt a kikötését, hogy az írni-olvasni tudás a megyei városokban szük­séges, míg a községeknél ez a kikötés nincs meg. Sajnos, ma még abban az állapotban va­gyunk, hogy az elöljáróság! tagok közül is — erre többnyire magasabb korabelieket szoktak választani — nem mindegyik tud írni-olvasni. Ezért míg a községeknél nem kívánjuk meg az írni-olvasni tudást, addig a megyei városok­ban valamivel magasabb kvalifikációhoz kí­vánjuk kötni a választhatóságot, mert azt sze­retnők, hogy a megyei városokban mégis csak azok legyenek megválaszthatok, akik legalább írni-olvasni tudnak. Ez tehát magasabb kva­lifikáció megkívánása. Ezt itt csak azért kell bevenni, miivel a községeknél az nincs meg; ott megválasztható az is, aki nem tud írni­olvasni. Sajnos, ezt a rendelkezést még fenn kell tartanunk, mert igen sok községben még az a helyzet, hogy ha ezt kikötnők, ha az írni­olvasni tudást megkívánnék, elöljárókat sem tudnánk kapni. Éppen ettől eltérőleg szüksé­ges felvenni a megyei városoknál az írni­olvasni tudást, mint kritériumot, mint a ma­gasabb intelligenciának egyik alsóbb fokú fel­tételét. Ezek alapján kérem, méltóztassék Petro­vácz képviselő úr első indítványát, amely a nők passzív választójogáról szól, elfogadni, többi indítványát pedig elvetni s a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. (Petrovácz Gyula: Szót kérek!) Mél­tóztassék. Petrovácz Gyula: T. Ház! az írni-olvani tudásra vonatkozó indítványomat vissza­vonom, nem azért, mintha meg lennék győ­ződve helytelenségéről, hanem azért, hogy za­var ne legyen a másik indítványom felett való szavazásnál. Elnök: Következik a határozathozatal. Az első bekezdés eredeti szövegével szemben áll Petrovácz Gyula képviselő úr 1. számú törlési indítványa. Ezt az indítványt szembeállítom az eredeti szöveggel. (Petrovácz Gyula: Ezt von­tam vissza!) Nem értettem a képviselő urat; szíveskedjék figyelembe venni, hogy az elnök­nek értenie is kell, mit méltóztatik mondani. (Petrovácz Gyula: Az első bekezdéshez beadott módosításomat tisztelettel visszavontam!) À kép­viselő úr az első bekezdéshez két indítványt nyújtott be. (Petrovácz Gyula: Az első bekez­déshez beadott két indítványomat visszavon­tam!) Ellenben fenntartja a képviselő úr egy új bekezdésre, pótlásra vonatkozó indítványát? (Petrovácz Gyula: Igen!) Ehhez képest helyes­bíteni a kérdést. Ezek alapján mindenekelőtt kijelentem, hogy az első bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Az első bekezdéshez Petrovácz Gyula kép­viselő úr pótlást indítványozott, hogy tudni­illik megyei városokban meg legyen választható az a nő is, aki középiskolát nem végzett. Fenn­tartja a képviselő úr az indítványát? (Petrovácz Gyula: Igen!) Kérdem tehát a t. Házat, méltóz­tatik-e a képviselő úr pótló indítványát elfo­gadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik") Több­ség. A Ház a pótlást elfogadta. A második és a harmadik bekezdés eredeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom