Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

Az országgyűlés 'képviselőházának 282. ülése 1929 április 24-én, szerdán. 343 szövegét senki meg nem támadta, így azokat elfogadottaknak jelentem ki. Következik a 43. §. Kérem annak felolvasását. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 43. §4.): Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! A 43. § a törvényhatósági bizottságok és a községi képviselőtestületek újjáalakításáról szól. Ennek a szakasznak első bekezdését törülni kérem abból az indokból, mert ennek az első bekezdésnek értelmében a megalakítandó törvényhatósági bizottságba az örökös tagok felerészét a törvény hatálybalépésekor működő törvényhatósági bizottsági közgyűlés hívhatja meg, tehát az a törvényhatósági bizottság, r amely most megvan, amelyiknek megszűntetésére volt szükséges ez a törvényjavaslat, amely törvényhatósági bizottság szükségrendelet alapján állott fenn jóidéig, — csakis most a legutóbbi időszakban történt erre nézve törvényes rendelkezés — az a törvényhatósági bizottság, amely a törvény tiltó rendelkezése folytán éppen választatott részében a legtöbb helyen kiegészítve nincs, mert az időközi választásokat is megszünették. Nézetem szerint nem helyes dolog, hogy e törvényhatósági bizottságnak jogokat biztosítunk. Ezt lehet kimagyarázni, de teljesen nyilvánvaló politikai tendencia van benne, tendencia az, hogy még ez a régi törvényhatósági bizottság küldjön be tagokat az új törvényhatósági bizottságba. Az örökös tagok létszáma

1

, amint meg lett állapítva ez, a létszám, nem zárt szám, amelyet feltétlenül ki kell egészíteni és amelyre nézve a helyeket be kell tölteni. Itt csak egy éventualités van, csak arról az esetről van szó, amikor érdemes embereket látnak ott. Már pedig ha azok az emberek, akiket örökös tagoknak kontenipláÜhatnak, igazi érdéműek, akkor a belügyminiszter, az új törvényhatóság, amely érdekeltség alapján meg van tervezve, ezeket az érdemeket úgyis méltányolni fogja. Semmi értelmét nem látom, hogy a régi törvényhatósági 'bizottságnak különleges jogokat biztosítsanak. Azért indítványozom a szakasz első bekezdésének törlését. Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Farkas István! (Nincs itt!) Malasits Géza! (Nincs itt!) Peyer Károly! (Nincs itt!) Györki Imre! (Nincs itt!) Udvardy János! Elnök: Az előbb felhívott képviselő urak feliszólalás joga töröltetik. Udvardy János képviselő úré a szó. (Nincs itt) Akkor a t. képviselő úr felszólalási joga is töröltetik. Gubicza Ferenc jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Ház! A magam részéről teljes mértékben hozzájárulok mindahhoz, amiket Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársam mondott az örökös tagok választásával kapcsolatosan. Semmi értelme sinos annak, hogy az ilyen antidiluviális időkből ittmaradt testületeknek új jogokat adjunk, és örökös tagokat választhassanak. Ezzel kapcsolatban itt e szakasz meghatározza azt, hogy a belügyminiszter felhtalmaztatik a névjegyzékek összeállítására és egyáltalában az összeírásra és határozathozatalra hivatott szerveket megállapíthatja. Azt a kérdést intézem a t. belügyminiszter úrhoz, hogy mikorra szándékozik a törvényhatósági választásokat effektuálni? A választások időpontja a. belügyminiszter úrtól függ. Miután a belügyminiszter úr felhatalmazást kér és felhatalmazást kap arra. hogy a választók névjegyzékét összeállítsa és ezt a törvényektől eltérő módon is szabályozhatja, ennélfogva a belügyminiszter úrtól, illetve a kormánytól függ az, hogy mikor lesznek a törvényhatósági választások. Minthogy itt határidő nincs, és a belügyminiszter kapja a felhatalmazást, itt csak arról van szó. hogy a szabályrendeleteket 1929. június 31-ig kell a törvényhatóságoknak elkészíteniük. Az első újjáalakításnak időpontját a belügyminiszteri rendelet állapítja meg. Méltóztassék megengedni, hogy érdeklődjem ez újjáalakítás időpontja iránt. Mikorra várhatja az ország azt, hogy az ő törvényhatóságai újjá fognak alakulni? Minthogy most már a belügyminiszter úr teljesen tájékozva van a törvényhozás munkájáról, a Képviselőházban ennek a javaslatnak tárgyalása a legrövidebb idő alatt befejeződik és hátra van a felsőházi tárgyalás, ennélfogva egészen világosan és kétségtelenül megállapítható, hogy az ország a törvényhatóságokat újjáalakíthatja. En tehát erre vonatkozólag kérem a belügyminiszter urat, méltóztassék minket tájékoztatni arról, hogy mikor óhajtja a választásokat megtartatni. Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Az előadó úr! Csák Károly: T. Képviselőház! A szakasz 3. bekezdése arról rendelkezik, hogy a törvényhatósági bizottságokat és a megyei városok képviselőtestületeit újjá kell alakítani, mihelyt erre vonatkozólag a törvényben előírt szabályrendeletek elkészültek. Itt azonban a hivatkozás hiányos. Nevezetesen ez a szakasz csak a 12. § 2. és 3. bekezdésére utal, ahol elő van írva az, hogy a törvényhatóságok milyen szabályrendeleteket kötelesek elkészíteni 1929. június 31-éig, nem hivatkozik azonban a 38. §-ra, amely a megyei városok képviselőtestületeinek összeállításáról szól. Méltóztassék tehát ezt a hivatkozást kiegészíteni akként, hogy a zárójelben lévő szövegben a 12. § 2. és 3. bekezdésére és a 39. §-ra történjék hivatkozás. Elnök: Kíván valaki szólni? Gubicza Ferenc jegyző: Eothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! A 43. § 1. és 2. bekezdését azért kellene törölni, mert ez a két bekezdés megint csak a kiváltságoknak kedvez. Az 1. bekezdés az örökös tagoknak, a második bekezdés a legtöbb adót fizetőknek. Igazán kérdezem a belügyminiszter úrtól azt, hogy miért von szükség arra, hogy végigvonuljon az egész törvényjavaslaton, az összes szakaszokon a kiváltságok előtérbe helyezése, miért van szükség arra az igen t. belügyminiszter úrnak ebben a törvényjavaslatban, a 43. § 1. bekezdésében arra, hogy amennyiben az örökös tagok száma náratlan, azt ki kell egészíteni és ki kell keríteni felfelé és nem visszafelé. Ebben az esetben, úgy látszik, a belügyminiszter úr a haladást szereti és ennek kíván kedvezni. De minthogy az örökös tagok létezése, ennek az intézménynek megteremtése már egymagában kiváltság, nem tudom, miért kell ezt még fokozni. Ugyanez áll a szakasz 2. bekezdésére. Amikor a legtöbb adót fizetőkről van szó, a szakasz 2. bekezdésében szintén kedvezményt nyújt. A szakasz 3. bekezdése pedig, amelyben az első újjáalakításról van szó, teljesen a belügyminiszter úrra bízza, hogy ennek időpontja mikor válik esedékessé. (Jánossy Gábor: Valakire rá kell bízni!) Már annyira megszoktuk azt és úgylátsizik a miniszter urak is, hogy minden törvényben legalább valamit rendelettel lehessen elintézni és ne mindjárt a törvényben lefektetni azt, hogy mi történjék. Ez az ország a rendeletek országa és ezt az esetet is az illetékes miniszter úr részéről renütelettel kívántjaik szabá-