Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

Az országgyűlés képviselőházának 2i belügyi kormányzat részére megadni abból a szempontból, hogyha van tényleg egy olyan fejlődésre képes város, amelynek megvan a maga anyagi és erkölcsi ereje ahhoz, hogy idővel törvényhatósági várossá tudja magát kiépíteni, az átmenetet igen helyesnek tartom, mert éppen ezt az átmeneti időt lehet felhasználni arra, hogy azokat az ellentéteket, amelyek egy ilyen város és vármegyéje között fennállanak, éliminai ják, ezalatt az idő alatt az összes kérdések megoldassanak és azután — mondom, ha annak objektív előfeltételei megvannak — alakíttassék át az illető város törvényhatósági várossá. Ezeknek elmondása után kérem, méltóztassanak Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársam indítványát elvetni és a 39. §-t eredeti szövegezésében elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal a 39. § felett. A szakasz eredeti szövegével szemben áll Hegymegi Kiss Pál képviselő úr törlési indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni! (Igen!) A Ház az eredeti szöveget elfogadta, ennélfogva a törlési indítványt elvetette. Következik a 40. §. Kérem annak felolvasását. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat 40. §~át). Elnök: Szólásra jelentkezett? Urbanics Kálmán jegyző: Az előadó úr! Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Csák Károly előadó: T. Képviselőház! A 40. § második bekezdéséhez vagyok bátor a következő módosító indítványt beterjeszteni. Az «általános keresetiadó» szavak elé méltóztassék beszúrni a következő szavakat: «a lakóhely javára eső», tudniillik a lakóhely javára eső általános keresetiadó. A keresetiadó, különösen a munkások és egyéb alkalmazottak után, a munkahelyen keresztül levonásra és beszolgáltatásra, annak bizonyos kontingense azonban a lakóhely javára esik és oda utalandó át. Abban az esetben, ha a törvényt így ki nem egészítjük, nem lehet tudni, hol számítsák be azt a keresetiadót és megtörténhetik az, hogy egyik helyen sem számítják be a politikai jogok megállapítása szempontjából és céljából. Ennélfogva szükséges, hogy kimondás sék, hogy a lakóhely javára eső általános keresetiadó beszámít, tekintet nélkül arra, hol lakik az illető, akinek a munkahelye esetleg másutt van. Továbbá ugyancsak az «általános keresetiadót» szavak után kérem beszúrni a következő szavakat: «beleértve az alkalmazottak keresetiadóját is.» A 9. §-nál már voltam bátor utalni arra, hogy a keresetiadó összeállítására vonatkozó miniszteri rendelet a keresetiadót két részre osztja, egyrészt általános keresetiadóra, másrészt pedig az alkalmazottak keresetiadójára. Ennélfogva szükséges, hogy itt a törvényben is kitűnjék ennek nyomán az, hogy az alkalmazottak keresetiadója is számításba veendő. Tisztelettel kérem, méltóztassanak ezeket az indítványaimat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Farkas István! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, felszólalása töröltetik. Még van az előadó úrnak előterjesztendő indítványai (Csák Károly előadó: Igen!) A szó az előadó urat illeti. Csák Károly előadó: T. Képviselőház! A 40. § második bekezdésének végére kérem felvenni azt, hogy «a néptanítók adóját ezután is kétszeresen keÜ számítani» és pedig azért, mert '. ülése 1929 április 24-én, szerdán. 341 ha már az adótöbbszörözés egyáltalában megvan, feltétlenül szükséges és méltányos, hogy a néptanítók adóját is kétszeresen számítsák. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Udvardy János! Udvardy János: T. Képviselőház! Az előadó úr átvette indítványomat, előterjesztette és így annak részletes indokolását nem tartom szükségesnek. A néptanítók adójának kétszeres számítására vonatkozó indítványomat tehet visszavonom. Elnök: Ha jól értettem, a képviselő úr indítványát visszavonta. (Udvardy János: Igen!) Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! En csatlakozom Farkas István és társai által ehhez a paragrafushoz benyújtott törlési indítványához, annál is inkább, mert a 9. §-nál Farkas István és társai ugyancsak törlési indítványt Ä tettek és miután a 40. § nagyjában összefügg a 9. § vonatkozó rendelkezéseivel, ez okból természetszerű, hogy a 40. §-nál ugyancsak meg kellett tennünk a törlési indítványt. Pártunk ugyanis azon az állásponton áll, hogy legtöbb adót fizetés címén nem kíván senkit benne látni a törvényhatóságban, mert a virilis jog a vagyon joga és a vagyonos osztály részére semmiféle jogot a rendes szavazópolgári jogtól eltérően nem tudok pártolni, éppen ezért szükséges ennél a szakasznál is a törlési indítványt megtenni. Tisztelettel kérem a Képviselőházat, méltóztassanak a törlési indítványhoz hozzájárulni. Elnök: A képviselő úr felszólalására meg kell jegyeznem, hogy a törlési indítványt Farkas István és olyan képviselő társai tették, akik közt a képviselő úr nem szerepel. Ennél fogva az indítvány nem tekinthető előterjesztettnek és így ahhoz csatlakoznia sincs módjában a képviselő úrnak. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Kíván még valaki szólni? (Senkisem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 41. § 1. bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelenteni ki. A 2. bekezdéssel szemben áll az előadó úr háromrendbeli módosítása. Az egész bekezdést mindhárom . módosítással szembeállítva bocsátom szavazás alá. Kérdem, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni szemben a módosításokkal, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, tehát a bekezdést az előadó úr módosításaival jelentem ki elfogadottnak. Következik a 41. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a il. §-t.) — Farkas István! Malasits Géza! Györki Imre! Rothenstein Mór! Udvardy János! BródyErnő! Elnök: A megnevezett képviselő urak nincsenek jelen, felszólalásuk töröltetik. Az előadó úr jelentkezett felszólalásra. Csák Károly előadó: T. Képviselőház! A 41. § 1. bekezdésének €?gyszerű átsző vegezését kérném a következőképpen (olvassa): «Községi választójoga van annak, aki az országgyűlési képviselőválasztóknak a • községi választás évére érvényes névjegyzékébe a község területén fel van véve, ha legalább hat év óta lakik a község területén vagy van ott lakása és saját maga, illetőleg férje legalább két év óta fizet a 48*