Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

332 Az országgyűlés képviselőházának ványa, amely a kisgyűlés tagjainak számát az eredeti szövegben szereplő 12, 16, vagy 20 helyett 16-ban, 20-ban, illetve 24-ben kívánja megállapítani. Méltóztatnak az előadó úr indítványát elfogadni 1 (Igen!) A Ház az előadó úr második indítványát elfogadta. Következik az előadó úr harmadik indítványa, amely 20% helyett 15%-ot indítványoz. Méltóztatnak az előadó úr indítványát elfogadni? (Igen!) A Ház az előadó úr indítványát elfogadta. Most következik a második mondat eredeti szövege, szemben Hegymegi Kiss Pál és Buday Dezső képviselő urak indítványával. Amennyiben a második mondatnál az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, ebben az esetben Hegymegi Kiss Pál és Buday Dezső képviselő urak indítványa elesik. Méltóztatnak az eredeti szöveget elfogadni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A B) ponthoz^ nótlást indítványoz az előadó úr és Ehn Kálmán képviselő úrnak az előadó úréval azonos indítványa. Méltóztatik tehát az előadó úrnak javaslatát elfogadni, ebben az esetben elfogadják Ehn Kálmán indítványát is, igen vagy nem? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Pótlást tartalmaz továbbá Buday Dezső képviselő úrnak indítványa. Méltóztatnak itt ez indítványt elfogadni? (Nem!) A Ház Buday Dezső képviselő úr indítványát nem fogadta el. Az előadó úr szintén pótló indítványt javasol. Méltóztatnak-e az előadó úr javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház az előadó úr pótlását elfogadta. A3, bekezdésnél az eredeti szöveget szembeállítom az előadó úr és Farkas István képviselő úr és társai indítványával. Amennyiben az eredetit nem méltóztatnak elfogadni, szavazásra fogom bocsátani az előadó úr javaslatát, szemben Farkas István képviselő úr és társai indítványával. Méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni? (Nem!) • A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el. Kérdem, méltóztatnak-e az előadó úr javaslatát Farkas István képviselő úr és társai indítványával szemben elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó úr javaslatát elfogadta, Farkas István képviselő úr és társai indítványát pedig elvetette. Pótlásképpen Buday Dezső képviselő úr terjesztett be indítványt, méltóztatnak-e ezen indítványt elfogadni? (Nem!) A Ház Buday Dezső képviselő úr pótindítványát nem fogadta el. A 4—10. bekezdések eredeti szövegével szemben áll Farkas István képviselő úr és társainak indítványa. Amennyiben az eredeti szöveget elméltóztatnak fogadni, úgy Farkas István képviselő úrnak és társainak az indítványa elesik. t Kérdem, méltóztatnak-e tehát a 4—10. bekezdéseket eredeti szövegben elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el és ezzel Farkas István és társai indítványát elvetette. Következik a 35. §. Kérem annak felolvasását. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 35. §-t). — Oberhammer Antal! Oberhammer Antal: T. Képviselőház! A javaslat 35. §-a nem sorolja fel részletesen a tanács hatáskörét, hanem inkább negatívumokat állapít meg, vagyis azokat a teendőket sorolja fel a kisgyűlés hatáskörében, amelyek azelőtt a közgyűléshez tartoztak. Indítványom azt célozza, hogy a kisgyűlés hatásköre szabatosan állapíttassák meg, amire különösen azért van szükség, mert a javaslatban a polgármester 282. ülése 1929 április 24-én, szerdán. hatásköre is lényegesen megváltozik, megszűnvén a tanács. Indítványom pontjait külön indokolnom felesleges, miután az egyes pontok önmagukat magyarázzák. Kérem indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Viczián István! Viczián István: T. Képviselőház! A 35. §-hoz a közigazgatási bizottságban voltam bátor egy másik szöveget javaslatba hozni, ez azonban ott nem fogadtatott el, s mivel nincs kilátásom arra, hogy itt elfogadtatik, azt meg sem ismételtem. A közigazgatási bizottság akkori ülésén reámutattam arra, hogy a kisgyűlés hatásköre vármegyékben leginkább^ csak másodfokú lesz, a városokban pedig kizárólag csak elsőfokú hatóság lesz a kisgyűlés, mert hiszen másodikfokon csak olyan ügyekben határoz a törvény rendelkezései szerint, amely ügyekben elsőfokon a törvényhatóság első tisztviselőjénél alsóbb hatóság járt el, a törvényhatósági városokban pedig ennél alsóbb hatóság nincs, tehát a törvényhatósági városokban kizárólag elsőfokú hatóság lesz. A vármegyékben pedig, amint említettem, csaknem kizárólag másodfokú hatóság lesz, mert ami elsőfokú hatásköre volt a közgvűlésnek, legalább is amit az 1886 : XXI. te. utalt a közgyűlés hatáskörébe, azt ez a törvényjavaslat továbbra is túlnyomó részben a közgyűlés hatáskörében hagyja meg, kivéve egyes anyagi vonatkozású ügyeket^ bizonyos értékhatáron alul. Legfeljebb tehát, amint a bizottságban a belügyminiszter úr részéről is kifejezésre jutott, a speciális törvényekben a közgyűlés hatáskörébe utalt kérdések fognak ennek a törvényjavaslatnak az értelmében a kisgyűlés hatáskörébe kerülni. En azonban felvéteni azt a kérdést, hogy melyek azok a speciális törvények, — i\em részleteket óhajtok e

? tekintetben megállapítani, csak általánosságban kérdem — amelyek alapján a kisgyűlés hatáskört fog nyerni? Mert például a vízjogi törvény a közgyűlés hatáskörébe nem utal semmit, tehát vízjogi kérdések nem kerülnek a közgyűlés hatáskörébe. A népoktatási törvény utal a közgyűlés hatáskörébe teendőket. A népoktatás azonban minden inkább, csak nem törvényhatósági közügy; községi, állami, felekezeti feladat, de nem törvényhatósági feladat, — pedig e törvényjavaslat 35. §-a első bekezdésének 1. pontja csak törvényhatósági közérdekű ügyekben állapítja meg a kisgyűlés hatáskörét. Felemlítették a közigazgatási bízottságban azt is, hogy a közegészségügyi törvényben a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyek szintén a kisgyűlés hatáskörébe utaltatnak, de erre nézve is azt mondhatom, t. Ház, hogy & közegészségügyi törvény azzal kezdődik, mindjárt az első szakaszában azt mondja, hogy a közegészségügy vezetése az állami igazgatás köréhez tartozik, tehát nem törvényhatósági közérdekű ügy. Hogy én, t. Ház, ezeket itt' előadtam és felszólaltam annak ellenére, hogy indítványt nem tettem, most pedig már indítványt tenni jogom nincs, ezt csak azért tettem, hogy alkalmat adjak a belügyminiszter^ úrnak olyan kijelentés megtételére a törvényhatósági közérdekű ügyek fogalmának megjelölését illetőleg, amely kijelentés azután alkalmas lesz arra, hogy e törvény végrehajtása, illetve alkalmazása során ebben a kérdésben viták felmerülni nem fognak. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: Mélyen t. Képviselőház! Maga az az alapgondolat, hogy a kisgyűlésnek kisegítő hatásköre van, — tehát mindaz, ami íaxatio szerint más törvényhatósági fóru-