Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

Az országgyűlés képviselőházának 282. ülése 1929 április 24-én, szerdán. 333 mok hatáskörébe nem^ tartozik, a kisgyűlés hatáskörébe tartozik — én szerintem helyes, mert ilyen kisegítő hatáskört a törvényben biztosítani kell. Ezért tehát Oberhammer Antal t. képviselőtársamnak a javaslatát, amely taxálni kívánja a közgyűlés hatáskörét, amikor már a törvényhatósági közgyűlés hatásköre taxáivá van, veszedelmesnek tartom, amely veszedelemből később azután nemleges, vagy pozitív hatásköri összeütközések származhatnak, amelyeket én magam részéről elkerülni óhajtok. Szintén nem helyeslem magát a taxációt sem, mert abban a taxációban olyanokat kontemplálnak a kisgyűlés hatáskörébe, amelyek a városok háztartását, gazdálkodását lényegesen érintik, s amelyeknek a kisgyűlés hatáskörébe való beállítása nem céloztatott; mert akkor megtörténik, hogy a kisgyűlés egy szeszfőzdét állíthatna fel, egy virágkereskedést, vagy egy nyomdaüzletet állíthatna fel, ilyenekre pedig a kisgyűlést nem szántuk, — ennélfogva én ezt a javaslatot a leghatározottabban ellenzem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Sajnálom, hogy a belügyminiszter úr — ha jól emlékszem — e szakasz tárgyalásánál a közigazgatási bizottsági ülésen r nem volt jelen. Viczián István t. képviselőtársam akkor is rámutatott erre. Kérem, én megmondom őszintén, hogy ez a javaslat szakszerűleg nincs helyesen megfogalmazva, helyesebb volna még t most mégegyszer ezt a szakaszt a közigazgatási bizottsághoz visszaküldeni, mert amit Viczián István t. képviselőtársam vízjog, közegészségügy és egyebek tekintetében elmondott, az teljesen helytálló és e beállítás szerint, amint ez a szakasz ma van, az ügyeknek egy csoportja teljesen kicsúszik, nem lesz fórum, amely azokat elintézze és ezekben a kérdésekben a helyzet tisztázva nines. Ezt meg kell őszintén mondanom, hogy elméleti koncepció tekintetében ez a szakasz teljesen felületes, nincs mélyen átgondolva, és ebből hiányok származhatnak. A kisgyűlés hatáskörével kapcsolatban még egy kérdésre kell rámutatnom. A belügyminiszter úr bizonyára tévedett akkor, amikor azt mondotta Petrovácz Gyula t. képviselőtársamnak, hogy műszaki tanácsnokok vannak a törvényhatóságban. (Scitovszky Béla belügyminiszter: En nem mondtam!) Hát, törvényhatósági városokban, sajnos, műszaki tanácsnok egyetlenegy sincs, mert a műszaki tanácsnokot az 1886 : XX. te. értelmében a törvényhatóság választj útügyi törvény, az 1890. évi I. te, azonban tekintettel arra, hogy állami utak is tartoznak a törvényhatósági városi mérnökök hatáskörébe, ezeknek a mérnököknek kinevezését főispáni hatáskörbe utalta. Az 1912. évi LVIII. törvénycikk során, amikor még a minisztérium vámügyi osztályában szolgáltam, igenis akartuk, hogy a törvényhatósági városok élére mérnöki képesítéssel bíró műszaki tanácsnokok kerüljenek és ebben az irányban a törvény rendelkezéseket is tartalmazott, de a kereskedelemügyi miniszter nem járult ezekhez hozzá, fenntartotta az 1890. évi I. tc-ben foglalt rendelkezéseket, és azért a kis állami útnak a közigazgatásáért ma is abban a helyzetben vannak a magyar t törvényhatósági városok, hogy műszaki tanácsnokaik nincsenek. Kárpótolták őket műszaki tanácsosi címmel, de ez nem fontos, a lényeg az, hogy azt a kiváló műszaki embert, aki a város^ üzemeit, útügyét szakszempontok szerint beállítja, vezeti, irányítja, akinek kiváló koncepciójú embernek kell lennie, nem választják a törvényhatóságok azért, mert az 1890 :

1. te. szerint oda egypár kilométernyi állami út is tartozhatik és ezért ezeket a tisztviselőket a főispánoknak kell kinevezniök. így vesztette el például Debrecen Pécs javára egy kiváló főmérnökét, Kalenda Lórándot; azt hiszem igazságot ad nekem a képviselő úr. (Oberhammer Antal: Igaz!) Most azután a belügyminiszter úr a : 44. §-ban a tanács koncepcióját megszüntette és a tanácsnokoknak önálló hatáskört adott. Nehogy azt történjék, hogy műszaki tanácsnokok nem lévén, a műszaki ügyosztályok élére kénytelenek lesznek majd jogászembereket alkalmazni, mint ahogy most sok városban így van, éppen azért arra kérem a belügyminiszter urat, vessen véget ennek a helytelen álláspontnak és ha már felmerült ez a kérdés a 44. § tárgyalásánál, méltóztassék a műszaki tanácsnoki állás megszervezésének jogát a törvényhatósági városok számára biztosítani, hiszen az állami utak felügyeletét egy törvényhatósági mérnök is elláthatja és nem kell azért ezt a főtisztviselőt voltaképpen kivenni az adminisztrációból és alárendelt helyzetbe juttatni. Ha már ez a kérdés felvettetett, nagyon kérem a belügyminiszter urat, járuljon ehhez hozzá, mert ennek lehetősége most megvan. ;

: Városi t. képviselőtársaim, azt hiszem, egyaránt megállapíthatnak két igazságot. Az egyik igazság az, hogy igenis szükség van műszaki tanácsnoki állásokra, szükség van arra, hogy a műszaki ügyeket egy nagy koncepciójú, erre kiválasztott alkalmas mérnökember vezesse és ez az állás a törvényhatóság által töltessék be. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! Nagyon szívesen követném Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársamat arra a térre, amelyre ő ennél a szakasznál rátért, t. i. a műszaki szolgálatnak a törvényhatósági városokban való korszerű rendezésének terére, ez azonban, sajnos, nem tartozik ehhez a szakaszhoz, a 35. §-hoz, én pedig nem akarom ezt a fontos kérdést házszabályellienesen tárgyalni. Ezért méltóztassanak megengedni, hogy erre a kérdésre majd a 44. §-nál térjünk vissza és addig fenntartsuk álláspontunkat. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálnán jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Senki feljegyezve nem lévén, kérem kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólani. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Viczián István igon t. képviselőtársam észrevételére akarok válaszolni. Én azt hiszem, ez a felmerült kritika eliminálható, ha a törvény szövegéből a 35. § első bekezdése első pontjának második sorában a «törvényhatósági» szót töröljük, amikor is ekképen ^szólna a szöveg (olvassa): «Első fokon intézkedik (határoz) azokban a közérdekű ügyekben, ,sitb .•...» így csiak a «törvényhatósági» szó maradna ki. Ez teljesen megegyezik azzal az elgondolással, amelyet Viczián t. képviselőtársam itt kifejtett. (Hegymegi Kiss Pál: Megközelíti legaláhh is!) Vannak egyes speciális törvényekben erre vonatkozó rendelkezések. Én itt hirtelenében csak az egészségügyi törvényekre hivatkozom, amelynek 159. §-a taxatíve felsorolja, hogy milyen ügyek azok, amelyek a közgyűlés hatáiskörébe tartoznak. (Viczián István: Ez állami izgatás!) 47* f