Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

Az országgyűlés képviselőházának 28%. ülése 1929 április 24-én, szerdán. 331 is autonómiai elemek, mert a főispán a közgyűlés tagjaiból választja őket, ellenben a közigazgatási 'bizottság részben állami tisztviselőkből van összeállítva, úgyhogy a vármegyei tisztviselők és a főispán, mint elnök, majdnem majorizálják ezt a bizottságot, mert egyébként 10 választott tagja van a bizottságnak. De maga a feladata és hatásköre is egészen más. Tudvalevőleg a kisgyűlés átutalt hatáskört tölt 'be, azokat az ügyeket intézi, amelyeket a nagygyűléstől elvettünk, tehát kizárólag szorosan vett autonómikus hatáskörben jár el; másik lényeges hatásköre az állandó választmány megszűntével a közgyűlések tárgyainak előkészítése. A közigazgatási bizottság feladata az általános ellenőrzés, azután a szorosabban vett fegyelmi hatáskör, árva-, erdészeti-, munkásügyek és hasonló kérdések. Természetesen fórum-reinfdszerünkkel ebben a kérdésben sok változás áll be. A közigazgatási bizottságnak ezeket az általános közigazgatási feladatait, ellenőrzési feladatát, fegyelmi hatáskörét teljes mértékben megtartjuk; megmarad nála pl. az árvaügy, szóval az albizottságok túlnvomó nagv része, úgyhogy az 1876. évi VI. tcikk. 12. §-áb'an felállított hatáskörből tulajdonképpen csak a c) pontnál történik bizonyos

1 korlátozás, amennyiben felebbezés ide nem kerülhet, csak azokban az ügyekben, amelyekben az albizottságok határoznak. Csak ebben van tehát bizonyos korlátozás, egyébként a közigazgatási bizottságnak egésü hatásköre megmarad. Ezeket a hatásköröket bifurkálni teljesen lehetetlenség. Aki a közigazgatásnak ezzel a részével behatóbban foglalkozott, az látni fogja, hogy mégis csak helyesebb volt ezt a két különböző hatáskört egymástól elválasztani. Felvetődött olyan gondolat is, hogy csak közigazgatási bizottság legyen, kevesebb állami tisztviselővel, de kiegészítve az autonómia részéről megfelelő elemekkel; hogy ez egyszer legyen közigazgatási bizottság,.- amikor közigazgatási ' bizottsági ügyeket intéz és legyen kisgyűlés, amikor kisgyűlési ügyeket intéz. Ennek azonban praktikus szempontból vannak nehézségei, mert bár mindegyik minőségében egy nap, egy délelőtt el tudja intézni a maga ügyeit, össze kell azonban hívni mind a kettőt egv időre és így antichambrirozni kell az egyiknek addig, amíg a másik a maga feladatát el nem intézi, a hosszú ülést pedig senki kivárni nem fogja, úgyhogy nem igen lenne lehetséges ezt a gondolatot a praktikus életben úgy keresztülvinni, hogy ez az intézmény a maga hivatásának és céljának meg tudjon felelni. Györki Imre t. képviselőtársam a hatáskört illetőleg kifogásolta azt, hogy nem cselédügyekről van szó, hanem munkáskérdésről. Ezek a kérdések a törvényjavaslat alapján elkerülnek a közigazgatási bizottságtól, mert elsőfokon az elsőfokú közigazgatási hatóság, a főszolgabíró, másodfokon pedig az alispán dönt, nem pedig a közigazgatási bizottság. Volt még egy indítvány, Buday Dezső t. képviselőtársam indítványa a 3. bekezdésre vonatkozólag, amelynek gondolatát a magam részéről elfogadom, de a szövegezésben az előadó úr által beterjesztett módosítás a helyesebb, mert teljesen fedi azt a gondolatot és teljes mértékben összhangzásban áll a 4. § első bekezdésével és a 6. § első bekezdésével; ugyanazt a gondolatot adja vissza, amelyet ott már intenciónknak megfelelően kiigazítottunk volt. Ezek alapján^ kérném most, méltóztassék az előadó úr indítványait elfogadni és a többi réKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ. XIX. szében a vonatkozó indítványok elvetésével a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Petrovácz Gyula képviselő úr indítványának visszavonása címén kért szót. Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! A belügyminiszter úr felvilágosításai után megszűnt az a sértő él, amely az eredeti javaslatban benn volt a városi mérnökökkel szemben, miután most nem minden tanácsnok, hanem csak két tanácsnok lesz tagja a kisgyűlésnek, a két tanácsnok közé a mérnök-tanácsnok is belegondolható. Ezek folytán indítványomat tárgytalannak tekintem és visszavonom. Elnök: Következik a szavazás a 34. § fölött. A paragrafust bekezdésenként fogom szavazásra feltenni. Az első bekezdés eredeti szövegével szemben áll Farkas István képviselő úrnak és társainak törlési indítványa. Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e az első bekezdést eredeti szövegeben elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az első bekezdés eredeti szövegét fogadta el. Farkas István és társai indítványát pedig elvetette. Következik a második bekezdés. A második bekezdést pontonként fogom szavazás alá bocsátani. A második bekezdés A) pontjánál az eredetivel szemben áll Farkas István képviselő úr és társai törlési indítványa. Méltóztatnak az eredeti szöveget elfogadni, szemben Farkas István képviselő úr és társai törlésig indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el, és így Farkas István képviselő úr és társai törlési indítványát elvetette. A második bekezdés A) pontjához pótlást adott be az előadó úr, amellyel szemben állnak Tóth Pál, Maróthy László, továbbá Ehn Kálmán érdemben azonos, de szövegbe illesztés szempontjából egymástól eltérő kiegészítő indítványai. Amennyiben az előadó úr indítványát méltóztatnak elfogadni, Tóth Pál, Maróthy László és Ehn Kálmán indítványai elesnek. Kérdem tehát, méltóztatnak-e az előadó úr által javasolt pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó úr által javasolt pótlást elfogadta, és az ezzel szembenálló indítványokat elvetette. Következik Buday Dezső képviselő úrnak indítványa, amely szintén pótlást tartalmaz a második bekezdés A) pontjának végére. Méltózj;atnak-e a képviselő úr indítványát elfogadni? (Nem!) A Ház ezt az indítványt nem fogadta el. A második bekezdés B) pontját két részre bontva bocsátom szavazás alá. Az első szavazásnál szemben áll az első mondat eredeti szövege az előadó úr három indítványával és Buday Dezső egy indítványával. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, az^ előadó úr három indítványát bocsátom egymásután szavazás alá. Kérdem, méltóztatnak-e elfogadni az eredeti szöveget? (Nem!) A Ház nem fogadta el az eredeti szöveget, ezért szavazásra bocsátom az előadó úr első indítványát, amelyben ^.«városi tanácsnokok» szavak helyett más szöveg felvételét kéri. Ezzel szemben áll Buday Dezső képviselő úr érdemben azonos, de stiláris szempontból eltérő indítványa. Kérdem, méltóztatnak-e elfogadni az előadó úr indítványát? (Igen!) A Ház az előadó úr első indítványát elfogadta. Buday Dezső indítványát pedig elvetette. Következik az előadó úr második indít47