Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

330 Az országgyűlés képviselőházának vállalni. Maga a gondolat helyes és azért készséggel honorálom is. Petrovácz Gyula igen t. 'képviselőtársam­nak ahflaoz az indítványához* hogy a városi kisgyűlésbe a mérnöki hivatal vezetője is vé­tessék fel, a magam részéről hozzájárulni nem tudok, mert már hozzájárulok ahhoz a móldö­sításhoz, hogy a városokban ne az összes ta­nácsnokok legyenek benne a kisgyűlésben. ha­nem a közgyűlés által választott két tanács­nok; mégis talán ez a közület legihivatottabb arra, hogy megállapítsa, kiket tart abból a szempontból a legértékesebbeknek, hogy a kis­gyűlés tagjai legyenek. (Petrovácz Gyula: Pedig az segítene a dolgon.) A városi mérnölki hivatal vezetőjét bevenni nem tartanám he­lyesnek. Ez is többnyire tanácsnok, de ha vé­letlenül műszaki tanácsnok és a közgyűlés őt választja be, ezen a réven természetesen loi is bejöhet. Miért járulok hozzá ahhoz, hogy a kisgyűlésbe ne minden tanácsnok jöjjön be és miért járulok hozzá az előadó úrnak ahhoz a javaslatához is, hogy felemeljük a kisgyű­lésben a választott tagok létszámát"? Azér#,, mert azzal, hogy a főorvost bevettük, az arány megváltozott, én pedig súlyt Ihlelyeztík arra, hogy az összes érdekeltségek és az összes abban képviselteknek megállapított arány­száma változatlan maradjon. Azért kellett így felemelni a választott tagok számát. Ez azt hiszem, kielégítheti összes képviselőtársaimat, akik ezzel foglalkoztak. Ha nem is tudok olyan messzire elmenni, mint azt némelyik t. kép­viselőtársam kívánta volna, ennyi lojalitással minden esetre tartoztam, mert tényleg válto­zott az arányszám avval, hogy a főorvosokat bevettük. Így magam is szükségét éreztem an­nak, hogy evvel a létszámemeléssel, ezt az aránytalanságot kiegyenlítsük. Felhozatott, hogy miért van differenciáló­dás a vármegyei törvényhatóságok kisgyűllé­sének összeállítása és a városi törvényhatóság kisgyűlésnek összeállítása között. Abszolúte nem abból a nézőpontból bíráltuk el ezt a kér­dést, amely nézőpontból Bródly Ernő t.' kép­viselőtársam a kérdést megvilágította. Ez nem lekicsinylése akar lenni a városi törvényható­sáfrot választó közönségnek. Általában kifogá­solták, hogy nem .tettünk olyan nagy diffe­renciálóldást a vármegyék törvényhatóságai és a városig törvényhatóságok között. Kíván­ták, hogy két külön törvényjavaslat alkottas­sák meg. Én éppen félve attól, hogy szélső­séJerekbe vihlet úgy az ^egyiknél, mint a másik-, nál, ha akár konzervatív gondolatot, akár szélső­séges gondolatot veszek, szükségesnek tartot­tam! a kettőt még-is egy törvényjavaslatban megoKdiani, mégpedig azért, hogy itt túlzások ne jöhessenek és túlzások be ne következhesse­nek sem az egyik, sem a másik irányban. En nagyon örülök, hogy végre Bródy Ernő igen t. kén viselőtársam a vitának 34. Vánál a vármegyékkel szemben méltóztatott elismerni azt, hogy a vármegyéknél az autonómia ki ter­jesztetik és nem csorbíttatik. flRródy Ernő: Csak a 34. §-nál!) Ezt általánosságban méltóztatott mondani, csak azután méltóztatott kicsit észhez térni és ezt az elismerést csak a 34. §-ra méltóz­tatott redukálni. (Derültség.) De az első kijelen­tés volt az őszinte szó, mert szívből jött, a másik már kissé megfontoltabb volt abból a szempont­ból^ t. kéo vi pelotarsam a törvényjavaslatot bírálta. (Derültség és zaj.) Meg akarom indokolni pár szóval, hogy a főispáni kinevezést miért tartom szükségesnek. (Halljuk! Halljuk!) 282. ülése 1929 április 24-én, szerdán. r A kisgyűlés hatásköre a városoknál egészen más, mint a vármegyéknél A vármegyéknél a a mai törvényes rendelkezések alapján jobban megvan telítve, amennyiben az Összes községek ügyei másodfokú elbírálásra a kisgyűléshez kerülnek. Városoknak nincsenek községei, ott tehát az egész matéria természetszerűleg kiesik a kisgyűlés hatásköréből. A kisgyűlésnek túl­nyomó nagy részben közgyűlés-előkészítő hatás­köre van es városokban túlnyomólag gazdasági, anyagi kérdésekkel foglalkozik. Az az aggodalmam, hogyha a köz"^űlés vá­lasztására lesz bízva az, hogy kiket küldjön be oda, akkor lehet hogy éppen azok maradnak ki, akik nagy értéket képviselnek éppen ezekből a szempontokból. Nem úgy értem ezt, hogy a leg­szimpatikusabbak; talán a legkevésbbé szim­patikusak kerülnek be, de a legobiektívebbek s feltétlenül szükséges, hop'v ezek kritikája az egyes városok háztartásánál érvényesüljön. Méltóztatnak tudni, hogy a városoknál sok érdekszféra van; sokféleképpen alakulnak az egyes csoportok. Ezeknek a szempontoknak mér­legelése, felülbírálása és objektív szempontból való nézése szükségessé teszi azt, hogy igenis, ilyen elfogulatlan elvének is bekerülhessenek olyan kis mértékben, amely ennek a szempont­nak honorálásához elegendő. Nem majorizálás­ról van szó, csak ezeknek az értékeknek és ezek­nek a szempontoknak érvényesítéséről, ' sőt a magam részéről igen örülnék, ha a főispán urak lehetőleg a választott elemből neveznék ki a kisgyűlési tagokat. En magam ki is jelentem: olyan utasítást kívánok adni a főispán urak­nak, hogy lehetőség szerint a választottak közül válasszák ki azokat az egyéneket, akiket erre a célra legalkalmasabbaknak találnak. (Helyeslés a jobboldalon.) Kijelentem, hogy ez nem pártpolitikai szem­pontokból, hanem inkább várospolitikai szem­pontokból történik, éppen a lakosság ellenőrzési joga érdekében, mert a jelen esetben . nagv anyagi érdekekről van szó. Itt van a városok háztartásának kérdése^ s ezeknek a kérdéseknek behatóbb tanulmányozása és a lakosság érdekei követelik meg, hogy ez olyan összetételben tör­ténjék, amely minden vonatkozásban teljes ki­elégítést nyer. De viszont államfelügyeleti szem­pontból is lehet ennek — bár nem kizárólagos — fontossága, mert az állámfelügyeleti hatóság is megnyugvással veheti, ha a városok kisgyűlései, amelyek előkészítői ezeknek a fontos kérdések­nek, ilyen összetételben jelentkeznek. Ezek az én argumentumaim; megjegyzem, ez nem burkolt, hanem nyilt és őszinte elgon­dolásom ebben a kérdésben s 0zt ebben az alakjában és ebben a mélységében is kívánom érvényesíteni. Felvetődött — talán nem egészem ehhez a szakaszhoz tartozik, de itt vetődött fel — a közigazgatási bizottság és a^ kisgyűlés kér­dlése. Itt is megmondom egészen őszintén, hogy mindenki tisztában legyen vele: az első gondolatunk nekünk is más volt. Két évvel ezelőtt én is, imáisok is 1 igen bebató tanulmá­nyozás tárgyává tettük a kérdést, minden vo­natkozásában elgondoltuk és úgy jöttünk rá, hogy magát a közigazgatási bizottságot abban az irányban kifejleszteni, amely célra mi a kisgyűlést kijelöltük, nem lehet. Felvetődött a gondolat, nem lehetne-e a kettőt bifurkálni? Itt is arra a meggyőződésre jutottunk, hogy egymást akadályoznák már praktikusság ' szempontjából is. mert az egyik nem egészen autonómiai, a másik csak autonómiai elemek­ből alakul. .\ kisgyűlés kizárólag autonómiai ele­mekből alakult, még a főispán által kinevezettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom