Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-281

288 Az országgyűlés képviselőházának egy Összeütközésben találom meg, ahol a pártember meggyőződésem szerint összeütközött az elnökölni hivatottal. Nagyon szeretném, ha ilyen esetek nem lennének és ezekben a kérdésekben a pártoktól teljesen távolálló tisztán csak az elnöklésre hivatott egyén gyakorolná az elnöklés jogát. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Kíván még valaki a szakaszhoz szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólni! Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Kérném, méltóztassanak az eredeti szöveget elfogadni, szemben Pakots József képviselőtársam módosító indítványával. Régi történelmi tradíció, hogy a törvényhatósági bizottságok elnöke a főispán volt mindig. A Sándor Jánosféle javaslatban nem a táblabíró kontempláltatott elnöknek. Ott is a főispán lett volna az elnök, a táblabíró csak a törvényhatóság jogvédője lett volna. (Hegymegi Kiss Pál: Ez a kiadott javaslat, a belügyminiszter úr azt ismeri!) En csak arról beszélhetek, ami a nyilvánosságra jött. Ez a kérdés vitatott volt mindig, de az általános felfogás mindig oda hajlott, — mint ennél a javaslatnál is — hogy nem lehet más a törvényhatósági bizottság elnöke^ mint maga a főispán; hiszen ő áll tulajdonképpen a törvényhatóságok élén, mint az államhatalom képviselője és így az a jog, amely őt az üléseken való elnöklés tekintetében megilleti, természetes folyománya ennek a jognak. Nagyon sajnálom, hogy képviselőtársam ezt a debreceni esetet előhozta. Említette nekem ezt magánbeszélgetés során és én képviselőtársamnak megígértem, hogy ennek a dolognak utána is fogok nézni. En a jelentéseket megkaptam, de nem tudtam még az egész anyagot áttanulmányozni s éppen azért méltóztassék megengedni, hogy erre a kérdésre még itt ne térjek ki. Azt azonban előre kell bocsátanom, hogy a tisztviselőknek — akár a polgármesternek, akár a többi tisztviselőnek — el kell ismerni a maguk függetlenségét abban a tekintetben, hogy a közélettel szemben kritikát gyakorolhassanak (Hegymegi Kiss Pál: Természetesen!) abban a mértékben, amint jazt a saját tisztviselői pozíciójuk megengedi és korlátolja. (Pakots József: Konkrét vádak!) Ez ügyre ez alkalommal nem tudok kitérni, mert még nem vagyok egészen offé ebben a kérdésben, mert nem tudtam áttanulmányozni a kérdést, nem tudtam elolvasni azt az újságcikket, amely éppen ezt a kérdést, a polgármester úr beszédét részletesen, gyorsírói jegyzetek alapján előadta. (Hegymegi Kiss Pál: Itt van!) Megvan, csak nincs nálam! En remélem, hogy itt csak nézeteltérés, tévedés forog fenn, amely nem fog casus bellire okot adni és módját fogjuk találni minden esetre, hogy amennyiben van ok, megfelelő úton és módon intézkedjünk. (Helyeslés.) Kérem a t. Házat, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni és Pakots József t. képviselő úr indítványát elvetni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A kérdés* úgy teszem! fel, hogy méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Pakots József képviselő úr indítványával. Ha méltóztatnak elfogadni az eredeti szöveget, akkor elesik Pakots József indítványa. (Helyeslés!) Kérdem a t. Házat, méltóztat ik-e az eredeti szöveget elfogadni, igen vagy nem? 281. ülése 1929 április 23-án, kedden. (Igen!) A Ház az eredeti szövegot fogadta el. Következik a 25 §. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 25. §-t, amelyet a Ház észrevétel nélkül elfoaaa. — Olvassa a 26. §-t). Az előadó úr kíván szólani. Csák Károly előadó: T. Ház! Általános óhaj és kívánság volt, hogy az interpellációk és az indítványok beterjesztésének helye és ideje pontosan szabályoztassék. Tisztelettel vagyok bátor a 26. § harmadik bekezdésének kiegészítését, illetőleg átstilizálását a következő szöveg szerint indítványozni. (Olvassa): «A tárgysorozatba felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítvántyt csak rendes közgyűlés, interpellációt ellenben akár rendes, akár rendkívüli közgyűlés elé lehet terjeszteni. Az indítvány és interpelláció szövegét vármegyében legalább 48 órával, törvényhatósági jogú városban legalább 24 órával a közgyűlés határnapja előtt írásban kell az elnöknél bejelenteni.» Az új szövegezésnek tulajdonképpeni csak az az értelme, hogy önálló indítványt csak rendes közgyűlésen lehessen tárgyalni, — ezt bővebben indokolni, azt hiszem nem is szükséges — interpellálni azonban lehet akár rendes, akár rendkívüli közgyűlésen, de szükséges annak megállapítása hogy az interpelláció írásban adandó be és hogy mennyi idővel előbb adandó be. Oly minimális az az idő, hogy természetes(0n ehhez ragaszkodni kell azért is, hogy a törvényhatóság első tisztviselőéi© — akinek erre egyébként a törvény szerint módja is van — a válaszadással ne legyen kénytelen késlekedni és ne legyen kénytelen azt a legközelebbi közgyűlésre halasztani. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a kiegészítő indítványomat elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Farkas István! (Nincs itt!) Mala sits Géza! (Nincs itt!) Peyer Károly! (Nincs itt!) Györki Imre! (Nincs itt!) Rothön

stein Mór! Rothenstein Mór: T. Ház! Ennek a szakasznak harmadik bekezdésénél, amelyhez most az előadó úr volt szíves módosítást beadni, úgylátszik az előadó úr is érezte, hogy ^az eredeti szöveg nem igazságos, hisz még az ő módosításával sem tudnék megbarátkozni és éppen azért Farkas István t. képviselő úr és társainak módosítását fogadom el, amely szerint az első mondat úgy hangzanék, hogy a tárgysorozatba felvett ügyekkel össze^ nem függő önálló indítványt, vagy interpellációt a közgyűlés előtti napon az elnöknél írásban kell benyújtani. Mi elegendőnek tartjuk, ha az elnököt az előző napon írásban értesítik arról, hogy valaki mily tárgyban kíván indítványt tenni, vagy interpellálni. Rendes közgyűlést mindig^ lehet tartani. Rendkívüli közgyűlést összehívni indítvány vagy interpelláció ügyében nem olyan könnyű dolog a most módosított idevonatkozó szakaszok értelmében, mert ez nagyon is körülményes dolog. így tehát a legtöbb esetben be kell várni a rendes közgyűlést és ha valaki indítványt vagy interpellációt akar előterjeszteni, teljesen elegendő, ha azt előző napon bejelenti az elnöknek, aki így elkészülhet a válaszra, ha egyáltalában azonnal válaszolni akarómért a legtöbb esetben nem azon a közgyűlésen adja meg a főispán, vagy a helyettese a kívánt választ, hanem azzal halasztja el az ügy elintézését, hogy a választ a legközelebbi közgyűlésen fogja megadni. így azután igazán Van ideje arra, hogy az információkat és utasításokat, amelye-