Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-281
Az országgyűlés képviselőházának 281. ülése 1929 április 23-án, kedden. 289 ket valószínűleg még magasabb belyrol is meg kell, hogy szerezzen, megkapja. Éppen azért a magam részéről kérem Farkas István és társai idevonatkozó javaslatának elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Szilágyi Lajos! Elnök: A képviselő úr nincs itt, felszólalása töröltetik. Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Ház! Nem tudom megérteni, hogy ennek a szakasznak 1. pontja milyen közérdekű célt kíván azáltal szolgálni, hogy a törvényhatósági bizottság^ tárgysorozatának módosítását kívánhatja a főispán alpolgármestertől vagy az alispántól. Annál kevésbbé tudom ezt megérteni, mert ez a pont azt az intézkedést is tartalmazza, hogyha a főispán a polgármesterrel vagy az alispánnal nem tud megegyezni, köteles a vita eldöntését a kisgyűlés elé vinni. A kisgyűlésen ebből kifolyólag egész per támadhat. Ha ennek valami nagy fontossága, nagy jelentősége, vagy közérdekű célja lenne, nem szólaltam volna fel. Hogy felszólaltam, erre különöseri az indított, hogry a 22. §-ban a törvényhatósági közgyűlés hatásköre taxative fel van sorolva, annak megállapítása azonban, hogy milyen tárgysorozatot vigyen a közgyűlés elé az alispán vagy polgármester, semmiképpen nem tartozhatik a főispánra. Sőt ez az intézkedés arra vezet, hogy az alispánnak, illetőleg a polgármesternek felelőssége meglazul azáltal, hogy koncessziókat teszr a főispánnak. A főispán tudniillik ezért a beleszólásáért felelősséggel nem tartozik. Azt pedig mindnyájan tudjuk, hogy a polgármester és alispán vezeti, irányítja az egész közigazgatás t % állapítja meg a programmot, minden intézkedés tőle ered, a megfelelő autonómszervek bevonása mellett. Nagyon kérem tehát az igen t. miniszter urat, találjon módot arra, hogy hagyassék ki ebből a szakaszból az a rendelkezés, hogy a főispán kívánhatja a tárgysorozat módosítását. Elnök: Feliratkozva nincs senki. Kíván-e még valaki szólalni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom % f A belügyminiszter úr kíván szólni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! A magam részéről az előadó úrnak módosító indítványához hozzájárulok. Ez részben fedi Farkas István képviselőtársarimak indítványát, csak abban az egyben tér el, hogy indítványt csak rendes közgyűlés elé lehet terjeszteni, interpelláció azonban minden közgyűlés elé terjeszthető. Annak indoka, hogy rendes indítvány csak a teljes közgyűlés elé terjeszthető, az az általános gyakorlat, hogy ilyen indítványok, amelyek többnyire értékesebb tartalmúak, és az egész közgyűlésnek, f a törvényhatóságoknak érdekkörébe szoktak vágni, ne meglepetésszerűen kerüljenek tárgyalás alá, hanem bizonyos megfontolással. A további elgondolás pedig az, hogy csak rendes közgyűlés lehet hivatva arra, hogy abban a kérdésben is tönthessen, hogy kíván-e egyáltalában az indítványokkal foglalkozni, igen vagy nem? Az interpellációk inkább a haladó élettel járnak, és így természetszerűen indokolt, hogy a megfelelő formalitások betartásával interpellációk minden közgyűlésen előterjeszthetők legyenek. Éppen azért kérem, méltóztassék az eredeti szövegezést elfogadni Farkas István képviselőtársam módosító indítványával szemben Strausz István igen t. képviselőtársam kifogásolja a szakasz első bekezdését. Ez a kérdés, amellyel a. szakasz első bekezdése foglalkozik, mindenütt meglehetősen erős vita tárgya volt, és jobb megoldást a bizottságok nem találtak, hanem ebben a formában egyeztek meg, mert minden más formában a főispán hatalmának kiterjesztését éfe túltengését vélték Látni. Olyan fórumot kellett tehát keresnünk, amely a nézeteltérésekben döntőbíró lehet, és erre legalkalmasabbnak ténylegesen a kisgyűlés kínálkozott, mert az, a tárgysorozatok előkészítője a közgyűlés számára. Remélem azonban, hogy mindig módját fogják ejteni, hogy — csak fontos kérdésekről lelhet szó — ezeket a főispánok a vezető-tisztviselő urakkal elintézni tudják, hogy talán csak a legritkább esetben és fontos érdekű kérdésekben fognak ezek az ügyek a kisgyűlés elé kerülni. Itt expedienst akarunk erre vonatkozóan alkotni, hogyha mégis adódik ilyen eset, akkor erre meglegyen a fórum, amely a felvetett vitás kérdésekben a maga döntését meg tudja hozni. Ez volt az indoka annak, hogy ehhez az expedienshez a magam részéről is hozzájárultam, amennyiben az államérdeket, a közérdeket is kielégítve látom ebben a formáiban. Ezért kérem, méltóztassék e részben is az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozataL A 26. § 1. és 2. bekezdését, meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. A 3. bekezdés eredeti szövegével szemben áll az előadó úr indítványa. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, határozatképpen kijelentem az élőadó úr által javasolt szöveget, mint a Ház határozatát. Kérdem tehát, méltóztatik-e a 3. bekezdés eredeti szövegét elfogadni, szemben az előadó úr indítványával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház nem fogadta el az eredeti szöveget, és így az előadó úr által előterjesztett indítványt elfogadottnak jelentem ki. A 4. bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 27. §. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 27. §-t). Elnök: Szólásra ki van feljegyezve? Urbanics Kálmán jegyző: Gróf Szapáry Lajos! Gr. Szapáry Lajos: T. Ház! Arról nézetem szerint lehetne vitatkozni, hogy bizonyos hivataloknak vezetői szakszerűség címén a törvényihatósági bizottságban helyet foglalhatnak-e vagy nem? (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) De ha már ezt helyesnek méltóztatnak is elfogadni, nem tudom megérteni, hogy az egyes szakbizottságokba ezek a szakszerűség címén törvényhatósági bizottsági tagsági joggal rendelkező állaimhivatalnokok miért ne légynek beválaszthatok. Hiszen ezek a 'bizottságok éppen azért alakíttatnak meg, hogy egyes kérdéséket szakszerűség szempontjából vitassanak meg. Meg tudnám érteni akkor, ha ezeknek a bizottságoknak nemcsak tanácsadó, hanem végleges, határozó hatáskörük is volna. De mivel ezeknek semmi egyéb dolguk nincs, mint az, hogy a kisgyűlés és a törvényhatósági bizottság elé szakszerűség alapján megvitatott kérdéseket r véleményképpen terjesszenek, tehát itt a kormánynak esetleg a törvényhatósági bizottsággal szemben való akarata nem érvényesülhet, mint végső határozat, legfeljebb csak mint vélemény, amelyet azonban a kisgyűlés vagy a törvényhatósági bizottság nem köteles magáévá tenni, tisztelettel kérem, hogy a 9. sorban «szakszerűség címén vagy» szavak töröltessenek. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Pata y Tibor!
