Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-280
276 Az országgyűlés képviselőházának látok semmiféle veszedelmet ebből a szempontból, mert lehet olyan kis létszámú a törvényhatósági bizottság, ahol a 40 tag kisorsolása talán nehézségekbe ütköznék, ha abból az álláspontból indulnánk ki, hogy szelektálás történjék ilyen választás útján. Egészen más volna az, ha — amint képviselőtársam is mondotta, — az összesek közül lehetne megejteni a kisorsolást- Ezt azonban a magam részéről természetszerűleg nem tartanám elfogadhatónak és helyesnek. Éppen ezért az ösezeférhetlenségi jury tagjait lehetőleg olyanok közül kell kisorsolni, akikben a közgyűlés közbizalma már eleve megvan, mert hiszen ezekből fogják megalakítani ezt a juryt, amely az összeférhetlenségi ügyekben dönteni fog. (Györki Imre : A fontos végül is az, hogy olyanokat válasszanak, akik maguk is összcférhetlenek \) Természetesen szükséges, hogy az összeférhetlenségi bizottságnak előadója legyen, mert hiszen tulajdonképpen az igazoló választmány készíti elő ezeket az ügyeket. Az előkészítéssel valakit meg kell bízni és igen helyes, hogy erre maga az igazolóválasztmány kap felhatalmazást, amennyiben azonban nem gyakorolná ezt a jogát, akkor a törvényhatóság első tisztviselőjére száll a jog, hogy ő jelölje ki azt a referenst, aki ebben az ügyben a bizottságnak rendelkezésére áll. Ebben én semmi veszélyt nem látok, mert hiszen megvan a lehetőség arra, hogy ez az igazolóválasztmány tagjai közül is kijelöltessék ; a fontos az, hogy az ügyeket megfelelően előkészítsék és hogy legyen, aki azután az ügyeket a jury előtt exponálni is tudja. A magam részéről kérem, hogy az előadó úr által előterjesztett módosításokat elfogadni méltóztassanak, amennyiben pedig lenne olyan módosítás is, amelyet más terjesztett elő, — úgy látom azonban, hogy nincsen — azt méltóztassanak elvetni. Elnök : östör József képviselő úr kérelmet óhajt előterjeszteni. östör József: T. Ház! Az előterjesztett három módosító indítvány közül kettőt, amelyek az 1. bekezdésre és a 6. bekezdésre vonatkoznak, visszavonok, éspedig azért, mert azokat az előadó úr, szerény felfogásom szerint, lényegtelen szövegváltoztatással magáévá tette; lényegileg azonban mégis elfogadta. Ezt is hálásan köszönöm, ennek a két indítványnak visszavonását azért jelentem be, mert meg akarom kímélni a Házat attól, hogy ezekről külön kelljen szavazni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Udvarias ember!) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Miután több indítvány adatott be, a kérdést bekezdésenként fogom feltenni. A 21. § 1. bekezdéséhez, miután östör József képviselő úr indítványát visszavonta, csak az előadó úr adott be módosító indítványt. Az eredeti szöveget szembeállítom az előadó úr módosító indítványával. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor az előadó úr szövegét jelentem ki elfogadottnak. Kérdem tehát, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget elvetette és az előadó úr szövegét fogadta el. A 2., 3., és 4. bekezdés meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Az 5. bekezdéshez Östör József képviselő úr egy módosító indítványt adott be. A kettőt egymással szembeállítom és amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, Östör József képviselő úr indítványát jelentem ki elfogadottnak. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti 280. ülése 1929 április 19-én, pénteken. szöveget elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget elvetette és így Östör József képviselő úr módosító indítványát fogadta el. A 6. bekezdéssel szemben áll az előadó úr módosító indítványa. Amennyiben a Ház az eredeti szöveget nem fogadná el, az előadó úr módosító indítványát jelentem ki elfogadottnak. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, igen, vagy nem ? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget elvetette és így az előadó úr szövegezését fogadta el. Ehhez a bekezdéshez az előadó úr még egy pótlást is indítványozott. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ezt a pótlást az előadó úr szövegezésében elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a pótlást elfogadta. A 7. és 8. bekezdés meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki s egyben elfogadottnak jelentem ki az egész 21. §4, Következik a 22. §. Kérem annak felolvasását. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 22. §-t). Elnök : Az előadó úr kíván szólni. Csák Károly előadó : T. Ház! A 22. § a törvényhatósági bizottság hatáskörének taxáció" alapján való megállapítását tartalmazza. Tisztelettel kérem, méltóztassanak ennek 4. pontját kiegészíteni. A 4. pont akként rendelkezik, hogy : «tárgyalja az alispáni jelentést». Méltóztassanak ezt ekként kiegészíteni : «tárgyalja a törvényhatóság első tisztviselőjének jelentését, valamint a közigazgatási bizottságnak jelentéseit és javaslatait». Ez az eddigi állapotoknak is megfelel. A kisgyűlésről ezt nem szükséges megemlíteni, mert ez egyszersmind előkészíti a közgyűlés elé kerülő tárgyakat. De a közigazgatási bizottságot éppen azért kell felemlíteni, mert hiszen a törvényjavaslat a jelenlegi helyzeten, a most fennálló törvényes állapoton nem kíván változtatni és a törvényhatósági bizottság elé kívánja utalni a közigazgatási bizottság jelontéseit és javaslatait is. Tisztelettel kérem ennek a pótlásnak a felvételével a 22. § elfogadását. Elnök: Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző: Buday Dezső! Elnök : A képviselő úr nincs jelen, töröltetik. Szabó Zoltán jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Voltaképpen én látom, hogy ebben a plénumban, ha jól megnézzük a kérdést,— azonkívül, hogy egy kissé a helyzetet bizonyos szempontokból elbillentő javaslatokat tudunk akceptáltatni a belügyminiszter úrral, mint amilyent előttem szólott t. képviselőtársam is javasolt — a közigazgatási javaslatnak ez a vitája teljesen meddő, mert hiszen tulajdonképpen semmit sem érünk el azoknak a szempontoknak, azoknak a céloknak érdekében, amelyeknek érvényesítését mi az autonómiát tekintve szükségesnek látjuk. De mégis van bizonyos felelősség és ebben a tekintetben a közvélemény nem tesz különbséget, tehát nekünk mégis kötelességünk ennek a javaslatnak bizonyos kardinális hibáira rámutatni, mert ellenkező esetben a felelősséget vállalni kell ebben a tekintetben a belügyminiszter úrral együtt, holott ez sokszor talán nem is volna ínyünkre, különösen akkor, ha olyan felelősséget is kell vállalnunk, amelyre nézve a felelősség ránkhárítása azért méltánytalan velünk szemben, mert nekünk ezekhez az intézkedésekhez semmi közünk. A törvényjavaslatnak ez a szakasza, amely a törvényhatósági közgyűlés hatáskörét állapítja meg, szerintem az egyik legzavarosabb szakasz. Két fontos körülményre mutatok itt rá Az egyik az, hogy meg van állapítva, hogy vagyonszerzés, elidegenítés, terhes szerződés és egyesség kötésének kérdésében mely értékhatáron felül tartozik
