Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-280

Az országgyűlés képviselőházának 280. ülése 1929 április 19-én, pénteken. 275 a törvényhatósági bizottsági tagsága bármely okból megszűnt, az megszűnik tagja lenni minden olyan bizottságnak, választmánynak és küldöttségnek, amelyben törvényhatósági bizottsági tagként foglalt helyet.» Tulajdonképpen az értelem nem változik, úgy hogy ez csak stiláris módosítás. Östör József igen t. képviselőtársamnak azt azt az indítványát, amely arra vonatkozik, hogy a törvényhatósági bizottság azon tagjainak száma, akik közül az összeférhetetlenségi bizottság kisorsol tátik, ne 40, hanem 30 legyen, miután 40 tagot kisebb törvényhatósági bizottságokban összeállítani nehéz, szintén magamévá teszem- De hogyha az 5. bekezdéshez Östör József képviselő úr indítványa elfogadtatik, akkor szükségképpen a 21. § 6. bekezdésében is a «negyven» szó helyébe «harminc» szót kell tenni. Tisztelettel vagyok bátor tehát indítványozni hogy a «négyven» szó a «harminc» szóval helyettesíttessék. (Hegymegi Kiss Pál : Az előadót is el tetszik fogadni f) Az előadó következik. Az előadóra vonatkozóan pedig a következőképpen — egészen lényegtelen stiláris módosítással — méltóztassanak Östör József képviselőtársam indítványát átszövegezni. (Olvassa ) : «Áz Összeférhetlenségi bizottság előadója az a törvényhatósági tisztviselő, aki az ügyet az előkészítő igazolóválasztmányban előadta, akadályoztatása esetében az, akit helyette a törvényhatóság első tisztviselője a törvényhatóság tisztviselői közül kijelöl.» (Helyeslés a jobboldalon.) Tökéletesen ugyanaz, csak itt az akadályoztatás van poentirozva, és az előadó akadályoztatása esetében helyette az alispán, a törvényhatóság első tisztviselője más tisztviselőt jelölhet ki. Tisztelettel kérem ezeknek a módosításoknak elfogadását. Elnök : Kíván még valaki szólni 1 (Hegymegi Kiss Pál szólásra jelentkezik.) Hegymegi Kiss Pál képviselő urat illeti a szó. Hegymegi Kiss Pál : T. Képviselőház! Östör József képviselőtársam első javaslatát, amely a törvényhatósági bizottsági tagság megszűnésére vonatkozik, az előadó úr által javított kiadásában nagy készséggel elfogadom. Végtelenül sajnálom ellenben azt, hogy az országgyűlési precedenstől, amely itt a házszabályokban e tekintetben megvan, még lejjebb megyünk és ezt a keretet, amelyen belül a sorshúzás történik, most már harmincra szállítjuk le. (Östör József : Nyolc lesz kisorsolva!) Megmondom őszintén, annak, hogy ebben a mi parlamentünkben az összeférhetlenség elve nincs oly mértékben és oly szigorúsággal alkalmazva, amilyen szigorúsággal azt a közvélemény óhajtja és várja, annak az az oka, hogy negyven kijelölt tag van. (Östör József : Annak az az oka, hogy politikusok bírálnak!) Tisztelet, becsület annak a negyven kijelölt tagnak. Ha általános sorshúzás volna, ha az összes tagokból történnék a sorsolás, akkor nagyon meggondolnák az illető képviselő urak, hogy a jury döntésénél nem fognak-e esetleg nagyon szigorú szempontok érvényesülni. A mai rendszer alapján, amely mint zsinórmérték érvényesül az Összeférhetlenségi bizottságban — ezt sine ira et studio mondom — nem hiszem, hogy elő fog állni az az eset, amikor azt a határt, amely az összeférhetlenségi törvény szellemébe beállíttatott, meg tudnók közelíteni. Meggyőződésem szerint ezidőszerint ez nincs meg. (Egy hang a jobboldalon : Ez csak a juryre áll.) Én nem azt várom, hogy intelligenciája legyen az összeférhetlenségi bizottsági tagoknak, mert a juryknél és esküdtszékeknél nem az intelligenciát várom, hanem igenis várom és óhajtom azt, amit ilyen jurynél várni és óhajtani kell, hogy olyan szigorú erkölcsi mérték érvényesüljön, amely kizárja azt, hogy a törvényhatóságok klikkszerűvé váljanak. Ennélfogva ménné tágabb az a kör, amelyből a sorsot húzni lehet s amelyből ki lehet jelölni a jury tagjait, annál inkább nyomósnak és erősnek tartom az összeférhetlenségi bizottság működését, amelyre a magam részéről súlyt helyezek. Mi azt akartuk indítványozni, hogy az összesek közül sorsoljanak. Buday Dezső képviselőtársamnak van itt még egy módosító indítványa, amely úgy szól, hogy legalább a fele választott legyen — sajnos, nem tudta előterjeszteni — annak a negyven kijelölendőnek, akiket a kijelölő bizottság kijelöl. Sajnálom, hogy ezek a módosítások itt nem érvényesülnek, és nekem az az aggályom, hogy mélyen t. képviselőtársamnak jóindulatból előterjesztett javaslatának következménye az lesz, hogy az összeférhetlenség kérdésében az a szigor, amelyet én várok és óhajtok, nem fog teljes mértékben érvényesülni, ha a kereteket mennél lejjebb szállítjuk le. Én itt jobban bízom abban a kisgazdában és abban az iparosban, hogy szigorúbban fogja elbírálni azt a kérdést, mint — különben tisztelet, becsület neki — bármily intelligenciával rendelkező emberben, mert azoknak erkölcsi mértékét tartom voltaképpen a közvélemény irányadójának. Ez az egyik. Aggályom van az ellen is, hogy az előadó előre megállapíttassék. Tudom, hogy gondoskodni kell róla, de én mégis azt gondoltam, hogy egy városi vagy vármegyei tisztviselő segédlete az összeférhetlenségi juryben már nem lesz szükséges, mert az igazolóválasztmánnyal azt elkészíttették. Ezt csak azért mondom meg, mert ilyen módon az előadó kijelölésével együtt fog járni — és itt a végrehajtási rendelet kapcsán a belügyminiszter úr figyelmét bátorkodom felhívni erre — egy előzetesen készített előadói javaslat is és én félek ettől. Hiszen egyik képviselőtársam már említette és magam is láttam városomban a központi választmánynál, hogy akiknek a tél folyamán hat pengő segélyt adtak, azokra vonatkozólag benyujtatott egy előadói javaslat a központi választmányba, hogy ezeket fosszák meg választójoguktól, és a központi választmány ezt a javaslatot nagybölcsen magáévá is tette Én nagyon félek ezektől az előadói javaslatoktól, amikor a jury kérdéséről van szó, s ezért kéüytelen .vagyok arra kérni a t. Házat, hogy ezzel a másik két módosítással szemben inkább méltóztassék meghagyni az eredeti szöveget, mert az eredeti szöveg az én nézetem szerint sokkal jobb. Elnök : Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző : Feliratkozva nincs senki. Elnök : Kíván még valaki szólni 1 (Nem !) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Scitovszky Béla belügyminiszter : T. Ház ! Ennél a szakasznál csak Östör József igen t. képviselőtársam adott be módosításokat. Az első bekezdésre vonatkozó módosítása csak világosabb szövegezést akar, hogy t. i. az összeférhetlenségi bizottság állapítja meg a törvényhatósági bizottsági tagság megszűnését. Ezt a magam részéről helyeslem és készséggel hozzá is járulok. Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársam az 5. bekezdésre vonatkozólag felvetette azt a gondolatot, hogy 30 vagy 40 tag közül történjék a kisorsolás. Az országgyűlésen akkor, amikor még egyszer ennyi volt a taglétszám, 80 közül történt a sorsolás ; mivel redukálódott a létszám, ennek megfelelően felére redukálódott azoknak száma is, akik közül az összeférhetlenségi juryt ki kell sorsolni. A törvényhatóságoknál meglehetősen eltérő a taglétszám. T. képviselőtársam ehhez arányítottá a számot. Én az arányításban nem 39*