Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-280

274 Az országgyűlés képviselőházának lembe vesszük azt, hogy az összeférhetlenségi bizottságot mégis csak a legintelligensebb és legképzettebb bizottsági tagokból kell összeállítani, mert hiszen ez a bizottság nehéz kérdésekkel foglalkozik, akkor azt látjuk, hogy vármegyékben, különösen pedig a kisebb taglétszámú vármegyékben nehéz lesz ezt a bizottságot a legintelligensebb tagokból összeállítani. Ha összehasonlítást teszek a parlamenttel, itt az elnök negyven képviselőt jelöl ki és ezek közül lesz kisorsolva a tizenkét tagból álló jury. Világos tehát, hogy ezt figyelembe is véve, nincs meg az arány, úgy, hogy örülnünk kelJ, ha különösen a kisebb taglétszámú városokban, vagy pedig vármegyékben 30 olyan egyént fogunk találni, akikből egy nyolc tagú zsűrit tudunk összeállítani. Ennélfogva módosításom oda irányul, hogy méltóztassék 30 taggal megelégedni. A harmadik módosításom vonatkozik a 6. bekezdésre s egy pótlást tartalmaz. A törvényjavaslat nem gondoskodott kellőleg arról, hogy ennek a nyolc tagú jury nek ki legyen az előadója. Talán az volt a törvényjavaslat szándéka, hogy az előadó ott jelöltessék ki, úgy, amint az elnök is ebből a nyolc tagú jury bői választ atik. Ezt így keresztülvinni nagyon nehéz dolog, amennyiben az előadónak az igazoló választmány által előhozott és preparált ügyet kellene előadni. Nagyon nehéz így eldönteni, hogy ki legyen az előadó, mert ki lesz kisorolva a nyolc tagú juryből és kit rántson elő a jury "előadónak, akinek ott mégis abszolút biztonsággal kell ismernie és kezelnie az ügyet ?! Ennélfogva sokkal heiyesebbnek tűnik fel, ha az előadói tiszttel azt az egyént bízzák meg, aki már az igazoló választmányban az összeférhetlenségi ügyet előkészítette. Idevonatkozik az én harmadik indítványom. Felesleges, hogy ezeket az indítványokat felolvassam, mert úgyis ki vannak nyomatva és a t. képviselő urak ismerik. Kérem ezeknek az indítványoknak az elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző : Neubauer Ferenc ! Elnök : A képviselő úr nincs jelen, töröltetik. Következik ? Szabó Zoltán jegyző : Strausz István ! Strausz István : T. Ház ! Ennél a törvényszakasznál azt nehezményezem, hogy a t. miniszter úr a törvényjavaslatban a törvényhatóságok részére eddig biztosított nagyfontosságú, főleg alkotmányvédelmi jogokat úgy tartja fenn, hogy a fenntartás tekintetében különféle módszereket alkalmaz. Nagyon jól tudjuk, igen t. Ház, hogy a törvényhatóságok milyen jogokat élveznek és élveztek a fennálló törvények alapján. Élveztek különösen alkotmányvédelmi jogokat és egyéb országos, az országra nézve fontos és nagyjelentőségű jogokat. A két módszer közül az egyiket alkalmazza a miniszter úr a 21. § 1. pontjában, amelynek szövege következőképpen szól : (Olvassa.) «1. gyakoroljaa politikai (1886 : XXI. te. 2. §. c), levelezési, felírási jogot...» (F. Szabó Géza : A 21. §-nál vagyunk, nem a 22-nél !) Akkor leszek bátor a 22. §-nál felszólalni. Elnök : Kíván szólni a képviselő úr ? Strausz István: Elállók a szótól. (F. Szabó Géza : Megelőzte korát ! — Östör József : Mindenkivel történhetik baleset !) Elnök : Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző : Csik József ! Csik József : T. Ház ! Ezzel a paragrafussal kapcsolatosan két szempontra óhajtom a miniszter úr figyelmét felhívni. Nagyon örülök annak, hogy ez a paragrafus 280. ülése 1929 április 19-én, pénteken. az összeférhetlenség kapcsán a tagság megszűnését mondja ki. Rendkívül fontos, hogy a törvényhatóságnak pártatlansága és függetlensége azáltal is biztosíttassék, hogy a törvényhatóságok vezetői attól a sok vexálástól, amelyben ma különböző protektorok részéről részesülnek, legalább némileg megóvassanak. Fontosnak tartom természetesen azt is, hogy azokra is vonatkozzék a 8. §-ban kimondott összeférhetlenség esete, akik némileg hivatásból, anyagi előnyökért képviselnek bizonyos ügyeket, mint — mondjuk — az ügyvédek. Másik megjegyzésem a virilistákra vonatkozik. Amint már az általános vita során mondott beszédemben hangsúlyoztam, eddig az volt az uzus, hogy a virilisták lajstromába bekerülhetett valaki, nem a kivetett, hanem a bevallott adónak aránya alapján. Már most előállott az a helyzet, hogy egyesek csupa taktikából nagyobb adót vallottak be magukra nézve .. . (Östör József : Egyet ismertem ilyet ! Egyetlen egy fehér hollót !) Én többet ismertem képviselő úr. Egyesek nagyobb adót vallottak be annakidején azért, hogy a virilisták névsorába bekerülhessenek, (Zaj. Östör József közbeszól.) azonban egyáltalában nem voltak azok, akiknek Östör képviselő úr minősítette őket, amely kifejezést a parlamentre való tekintettel nem akarok reprodukálni, mert hiszen később az adófelszólamlási bizottságoknál rektifikálták bevallásukat és az adófelszólamlási bizottság helyt adva az ő kérésüknek, tényleg leejtette az adójukat. Előfordult egy eset, hogy valakinek valami elírás folytán a pénzügyigazgatóság az adóját száz pengő helyett ezer pengőben írta ki és ennek kapcsán, ennek az elírásnak következtében az illető tag-ja volt egy esztendeig egy város képviselőtestületének. Mondom, így történt több esetben, nem elírás, hanem adóbevallás alapján. Ezt az anomáliát tehát meg kell szüntetni az új törvényben, hiszen a régi törvényben sem lehetett ez a törvényhozónak intenciója. Csupán az lehetett az intenciója, hogy a tényleg fizetett adó alapján gyakorolja valaki virilista jogát, nem pedig a bevallott adó alapján. Az új törvényjavaslat szerint a virilista törvényhatósági bizottsági tagokat a virilisták közül választják, a választó virilisták közé azonban szintén bekerülhetnek adóbevallás alapján bizonyos egyének és ezeket a virilisták maguk közül megválaszthatják a törvényhatósági bizottság tagjaivá- Én kérem, hogy a végrehajtási utasításban, miután erre vonatkozólag indítvány nincsen beadva, méltóztassék a belügyminiszter úrnak gondoskodni aziránt, hogy ez az anomália, amely a régi törvény alapján lehetséges volt, az új törvénnyel megszüntettessék, olyképp, hogy azok, akik saját bevallásuk alapján kerültek be a virilisták névjegyzékébe, tényleg legyenek kötelesek azt az adót fizetni, amelynek alapján a virilis jogot gyakorolják. Ezt a két szempontot voltam bátor a miniszter úr figyelmébe ajánlani. Elnök : Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző : Az előadó úr kíván szólani ! Csák Károly előadó: T. Ház! Östör József t. képviselőtársamnak a szakasz első bekezdéséhez beadott indítványát némi stiláris módosítással és átalakítással magamévá teszem. Tisztelettel vagyok bátor a következő szöveg felvételét indítványozni (olvassa): «Ha a 8. §-ban megállapított kizáró okok vagy összeférhetlenségi esetek valamelyikének fennforgását az igazoló választmány, illetőleg az összeférhetlenségi bizottság megállapítja, a törvényhatósági bizottsági tagság megszűnik.» Az «Akinek» szótól kezdve pedig marad az eredeti szöveg (olvassa): «Akinek