Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-280

Az országgyűlés képviselőházának 280. ülése 1929 április 19-én, pénteken. 273 érvényesíteni, aki szintén egy olyan hatalom­nak képviselője, amely mindenképpen igyek­szik az ellenzéki felfogást ebben az országban minden testületből kiirtani. Én tehát, igen; t. Képviselőház, az említett indokok alapján itt eggyel több olyan intézke­dést látok, aimiely már ezerféleképpen van eb­ben a törvényjavaslatban biztosítva. Mégis csak oda kell visszatérnem, hogy nem értem a kormány rettenetes félelmét. A kor­mány ugyanis nem elégszik meg a széksértés törvénybeiktatásával, amelynek alapján az uralkodó éra kényétől-kedvétől függ, hogy kit fosszanak meg a mandátumától, és azután a többi, már előbb felsorolt intézkedéssel sem elégszik meg, hanem még egy újabb hasonló intézkedést eszelt ki ebben a javaslatban^neve­zetesen a főispán elnökségét az igazolóválaszt­mányban. Ne méltóztassanak most már ezek­után azt mondani, hogy a főispán pártatlan személy, egy előkelő úr, aki nem fogja ilyetén­képpen való befolyását az igazolóválasztmány tagjaival szemben érvényesíteni, gyakorolni. Mert, ha nem fogja, hogyha azt akarja a kor­mány ezzel a javaslattal célozni, hogy ott egy abszolút tiszta, befolyásmentes igazolás tör­ténjék, akkor ezt meg lehetett volna oldani egé­szen más módon is, mint a főispán elnökségével. De még azzal sem vádolhatnak bennünket, hogy talán csak mi, szélsőbaloldali képviselők érez­zük ennek az intézkedésnek súlyosságát és fölösleges voltát, mert hiszen a baloldalról kü­lönböző pártállások szerint nyilatkoznak meg ebben a kérdésben, úgy, hogy a pártunktól talán legtávolabb álló szélsőség, a keresztény­párt egyik képviselőtagja, Buday képviselőtár­sam tett hasonló szellemű indítványt, mint amilyent mi akarunk itt keresztülvinni. Mi, a két szélsőség is tudunk találkozni ebben a kérdésben egy plattformon, ha talán egy kissé módosított formában is. Amint az előttem szóló Györki t. képviselőtársam mondotta, a mi állás­pontunk e tekintetben közel van Buday t. kép­viselőtársam felfogásához. Én is ezt mondom és ennek a mi álláspontunknak igazolására, hogy úgy fejezzem ki magamat, a két ellentét, a két véglet álláspontját tudom felhozni. Éppen ezért, igen t. képviselőtársaim, én ennek az intézkedésnek kihagyását javasolom és hogyha már nem volna lehetséges annak az elv­nek keresztülvitele, amelyet az előttem szóló Györki t. képviselőtársam hangoztatott, én a ma­gam részéről inkább hajlandó volnék Buday t. képviselőtársam javaslatát megszavazni. (Helyes­lés a bál- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik 1 Szabó Zoltán jegyző: Nincs senki feljegyezve. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A mi­niszter úr kíván nyilatkozni­Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Képvi­selőház! (Halljuk! Halljuk!) Ehhez a szakaszhoz módosításokat nem adtak be, ezért én megmara­dok az eredeti szöveg mellett és kérem annak változatlan elfogadását, mert sem én, sem az előadó úr nem vagyunk abban a helyzetben, hogy erre vonatkozólag módosítást terjeszthessünk elő. A helyzet a következőképpen áll. Mi a jelen­legi igazoló választmányt körülbelül a régi iga­zolóválasztmány és állandó bírálóválasztmány szisztémája alapján állítottuk össze. Az 1886 : XXI. te. 25. §-a szerint a régi igazolóválaszt­mány elnökét és annak három tagját a főispán nevezte ki, öt tagját pedig minden korlátozás nélkül a közgyűlés választotta tagjai sorából. Az állandó bírálóválasztmánynak az elnöke pedig a főispán volt, és öt tagját választotta a közgyűlés. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIX. A fővárosra nézve, ahol az érdekképviseleti rend­szer bizonyos vonatkozásokban szintén keresztül van vive, az 1924 : XXVI. te. 8. §-a ugyanúgy rendelkezik, mint ahogy én a rendelkezéseket a 20. §-ba felvettem, azzal a különbséggel, hogy elnöknek én természetszerűleg a főispánt tettem meg, mert a vármegyéknél az igazolóválaszt­mányban a főispán által kinevezett tag volt az elnök, az állandó bírálóválasztmányban pedig maga a főispán volt az elnök. így tehát termé­szetesen a főispánt tettem meg elnöknek és nem bifurkáltam a dolgot a főispáni kinevezéssel és közgyűlési választással, hanem az összes nyolc tagot a közgyűlés választja a maga tagjai sorából. Ugyanez a rendelkezés van a fővárosnál is, azzal a különbséggel, hogy itt az elnököt a főpolgár­mester nevezi ki, ellenben a nyolc tagot a köz­gyűlés választja minden korlátozás nélkül a maga tagjai sorából, azok oak minden kategóriájából. Én ebben nem látok semmi veszélyt abból a szem­pontból, hogy az igazoló választmány nem volna teljesen független és teljesen megbízható azok­nak a kérdéseknek az elbírálásánál, amelyeket a törvény hozzá utal, még az összeférhetlenségi kérdéseknél sem, amelyekre nézve az előkészítést ő teljesíti, s amelyek ezen előkészítés után kerül­nek ahhoz a bizonyos zsűrihez, amely a követ­kező szakaszban nyer szabályozást. Ezek alapján kérem, méltóztassék a 20. §-t az eredeti szövegezésben megnyugvással elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. A 20. § meg nem támadtatván, azt elfogadott­nak jelentem ki. Következik a 21. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 21. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Csák Károly előadó: T. Képviselőház! Tulaj ­donképen az indítványozó urak előterjesztései után kívántam szólani, miután nekem csak az indít­ványozó östör József t. képviselőtársam indít­ványainak átszövegezésére vonatkozólag volna indítványom. Tisztelettel kérem tehát, méltóz­tassék megengedni, hogy csak östör József kép­viselőtársam felszólalása után éljek a szólás jogá­val. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző : Buday Dezső! Elnök : A képviselő úr nem lévén jelen, töröl­tetik. Következik? Szabó Zoltán jegyző : östör József! Östör József: T. Képviselőház! A 21. §-hoz három módosításom van. Első módosításom a 21. § első bekezdésére vonatkozik. Ez t. i. nincs elég szerencsésen megfogalmazva. Tulaj donképen ennek a szakasznak az a célja, hogy rámutasson arra, hogy a törvényhatósági bizottsági tagság megszűnése esetében a dolog természete szerint megszűnnek mindazon jogok és egyéb bizottsági tagságok is, amelyek a bizottsági tagot ezen minőségéből kifolyólag illették meg. Ez a gondo­lat azonban a törvényjavaslat szövegében nem nyert elég szabatosan kifejezést, ennek az elérése végett terjesztettem be e szakasznak első bekez­déséhez azt a módosítást, amely a kinyomtatott szövegben a t. képviselő uraknak amúgy is ren­delkezésükre áll. A második módosításom vonatkozik az ötödik bekezdésre. T. i. a törvényjavaslat szerint az összeférhetlenségi bizottságot a kijelölő bizottság által kijelölt negyven törvényhatósági bizottsági tagból sorsolnák ki. Az összeférhetlenségi bizott­ság, a jury csak nyolc tagból állana. Ha figye­39

Next

/
Oldalképek
Tartalom