Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-280

Az országgyűlés képviselőházának 280. ülése 1929 április 19-én, pénteken. 273 érvényesíteni, aki szintén egy olyan hatalomnak képviselője, amely mindenképpen igyekszik az ellenzéki felfogást ebben az országban minden testületből kiirtani. Én tehát, igen; t. Képviselőház, az említett indokok alapján itt eggyel több olyan intézkedést látok, aimiely már ezerféleképpen van ebben a törvényjavaslatban biztosítva. Mégis csak oda kell visszatérnem, hogy nem értem a kormány rettenetes félelmét. A kormány ugyanis nem elégszik meg a széksértés törvénybeiktatásával, amelynek alapján az uralkodó éra kényétől-kedvétől függ, hogy kit fosszanak meg a mandátumától, és azután a többi, már előbb felsorolt intézkedéssel sem elégszik meg, hanem még egy újabb hasonló intézkedést eszelt ki ebben a javaslatban^nevezetesen a főispán elnökségét az igazolóválasztmányban. Ne méltóztassanak most már ezekután azt mondani, hogy a főispán pártatlan személy, egy előkelő úr, aki nem fogja ilyeténképpen való befolyását az igazolóválasztmány tagjaival szemben érvényesíteni, gyakorolni. Mert, ha nem fogja, hogyha azt akarja a kormány ezzel a javaslattal célozni, hogy ott egy abszolút tiszta, befolyásmentes igazolás történjék, akkor ezt meg lehetett volna oldani egészen más módon is, mint a főispán elnökségével. De még azzal sem vádolhatnak bennünket, hogy talán csak mi, szélsőbaloldali képviselők érezzük ennek az intézkedésnek súlyosságát és fölösleges voltát, mert hiszen a baloldalról különböző pártállások szerint nyilatkoznak meg ebben a kérdésben, úgy, hogy a pártunktól talán legtávolabb álló szélsőség, a kereszténypárt egyik képviselőtagja, Buday képviselőtársam tett hasonló szellemű indítványt, mint amilyent mi akarunk itt keresztülvinni. Mi, a két szélsőség is tudunk találkozni ebben a kérdésben egy plattformon, ha talán egy kissé módosított formában is. Amint az előttem szóló Györki t. képviselőtársam mondotta, a mi álláspontunk e tekintetben közel van Buday t. képviselőtársam felfogásához. Én is ezt mondom és ennek a mi álláspontunknak igazolására, hogy úgy fejezzem ki magamat, a két ellentét, a két véglet álláspontját tudom felhozni. Éppen ezért, igen t. képviselőtársaim, én ennek az intézkedésnek kihagyását javasolom és hogyha már nem volna lehetséges annak az elvnek keresztülvitele, amelyet az előttem szóló Györki t. képviselőtársam hangoztatott, én a magam részéről inkább hajlandó volnék Buday t. képviselőtársam javaslatát megszavazni. (Helyeslés a bál- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik 1 Szabó Zoltán jegyző: Nincs senki feljegyezve. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván nyilatkozniScitovszky Béla belügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ehhez a szakaszhoz módosításokat nem adtak be, ezért én megmaradok az eredeti szöveg mellett és kérem annak változatlan elfogadását, mert sem én, sem az előadó úr nem vagyunk abban a helyzetben, hogy erre vonatkozólag módosítást terjeszthessünk elő. A helyzet a következőképpen áll. Mi a jelenlegi igazoló választmányt körülbelül a régi igazolóválasztmány és állandó bírálóválasztmány szisztémája alapján állítottuk össze. Az 1886 : XXI. te. 25. §-a szerint a régi igazolóválasztmány elnökét és annak három tagját a főispán nevezte ki, öt tagját pedig minden korlátozás nélkül a közgyűlés választotta tagjai sorából. Az állandó bírálóválasztmánynak az elnöke pedig a főispán volt, és öt tagját választotta a közgyűlés. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIX. A fővárosra nézve, ahol az érdekképviseleti rendszer bizonyos vonatkozásokban szintén keresztül van vive, az 1924 : XXVI. te. 8. §-a ugyanúgy rendelkezik, mint ahogy én a rendelkezéseket a 20. §-ba felvettem, azzal a különbséggel, hogy elnöknek én természetszerűleg a főispánt tettem meg, mert a vármegyéknél az igazolóválasztmányban a főispán által kinevezett tag volt az elnök, az állandó bírálóválasztmányban pedig maga a főispán volt az elnök. így tehát természetesen a főispánt tettem meg elnöknek és nem bifurkáltam a dolgot a főispáni kinevezéssel és közgyűlési választással, hanem az összes nyolc tagot a közgyűlés választja a maga tagjai sorából. Ugyanez a rendelkezés van a fővárosnál is, azzal a különbséggel, hogy itt az elnököt a főpolgármester nevezi ki, ellenben a nyolc tagot a közgyűlés választja minden korlátozás nélkül a maga tagjai sorából, azok oak minden kategóriájából. Én ebben nem látok semmi veszélyt abból a szempontból, hogy az igazoló választmány nem volna teljesen független és teljesen megbízható azoknak a kérdéseknek az elbírálásánál, amelyeket a törvény hozzá utal, még az összeférhetlenségi kérdéseknél sem, amelyekre nézve az előkészítést ő teljesíti, s amelyek ezen előkészítés után kerülnek ahhoz a bizonyos zsűrihez, amely a következő szakaszban nyer szabályozást. Ezek alapján kérem, méltóztassék a 20. §-t az eredeti szövegezésben megnyugvással elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 20. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 21. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 21. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Csák Károly előadó: T. Képviselőház! Tulaj donképen az indítványozó urak előterjesztései után kívántam szólani, miután nekem csak az indítványozó östör József t. képviselőtársam indítványainak átszövegezésére vonatkozólag volna indítványom. Tisztelettel kérem tehát, méltóztassék megengedni, hogy csak östör József képviselőtársam felszólalása után éljek a szólás jogával. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző : Buday Dezső! Elnök : A képviselő úr nem lévén jelen, töröltetik. Következik? Szabó Zoltán jegyző : östör József! Östör József: T. Képviselőház! A 21. §-hoz három módosításom van. Első módosításom a 21. § első bekezdésére vonatkozik. Ez t. i. nincs elég szerencsésen megfogalmazva. Tulaj donképen ennek a szakasznak az a célja, hogy rámutasson arra, hogy a törvényhatósági bizottsági tagság megszűnése esetében a dolog természete szerint megszűnnek mindazon jogok és egyéb bizottsági tagságok is, amelyek a bizottsági tagot ezen minőségéből kifolyólag illették meg. Ez a gondolat azonban a törvényjavaslat szövegében nem nyert elég szabatosan kifejezést, ennek az elérése végett terjesztettem be e szakasznak első bekezdéséhez azt a módosítást, amely a kinyomtatott szövegben a t. képviselő uraknak amúgy is rendelkezésükre áll. A második módosításom vonatkozik az ötödik bekezdésre. T. i. a törvényjavaslat szerint az összeférhetlenségi bizottságot a kijelölő bizottság által kijelölt negyven törvényhatósági bizottsági tagból sorsolnák ki. Az összeférhetlenségi bizottság, a jury csak nyolc tagból állana. Ha figye39