Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-280

Az országgyűlés képviselőházának 280. ülése 1929 április 19-én, pénteken. 259 nok, a bürokrácia és a vármegyei apparátus által irányított egységespárt; azonkívül minden egyes községben joga lesz Szabó Jánosnak, Zsindely Istvánnak vagy nem tudom kinek a maga részére külön csoportot felállítani. Ma a belügyminiszter úr ázom az állásponton van, hogy Magyarország és a külföld között a törvényhatóságok autonómiája tekintetében azért van különbség, mert külföldön az autonómiának nincs politikai joga, Magyarországon pedig van! (Scitovszky Béla belügyminiszter: Országos politikai joga!) Igen, országos politikai joga. A külföldön tehát, ahol az autónómiának nincs országos politikai joga, ott politikai pártok vannak az autonómiáiban; Magyarországon pediigj, ahol az autonómiának van országos politikai joga, itt a miniszter úr nem engedi be a pártokat az autonómiába. (Kun Béla: Csak az egvségespártot! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Ezt nem mondtam!) Én tudom, hogy a 'miniszter úr miért nem engedi be a pártokat az autonómiába és miért nem engedi be ebbe a törvényjavaslatba a «párt» kifejezést. Azért, mert ha Magyarországon erre a kétötödre vonatkozóan* is titkosan lehetne szavazni, ha nem volna ez az egész törvényjavaslat spanyollovasoknak, drótakadályoknak és tankoknak rendszere, abban az esetben ennek a kétötödnek, választás alkalmával is az autonómia választásainál kiderülne a képviselőválasztásokkal szembeni, hogy az egész ország hangulata ellenzéki és előfordulna az a helyzet, hogy nyilt szavazás mellett a Képviselőháziba egységespárti képviselőket választanának ugyanazok a vármegyék, amelyek titkosan az autonómiába kizárólag ellenzéki képviselőket ellenzéki bizottsági tagokat választanak, (Kun Béla: Ügy van!) Ennélfogva az egész vármegyei választás komoly, titkos szavazás mellett nem volna egyéb, mint kontrolja az országos választásnak, olyan kontrolja volna, amely az egész országos választási módszernek tejles kritikája és amelynek segítségével kiderülne az, hogy ez az egész szegény, nyomorult, gazdaságilag tönkretett, rettenetesen vergődő és kínlódó ország teljes mértékben ellenzéki politikát folytat és ellenzéki politikát akar inaugurálni a kormányzat politikájával szemben. Hogy ebben az országban ne lehessem megnyilvánulnia az autonómia választásai alkalmával a polgárság akaratának, erre való ez a paragrafus. Ebben a paragrafusban lehetetlenné van téve az, hogy a választók, a pártok azokat az embereket válasszák meg, akiket akarnak. (Meskó Zoltán: Miért?) Azért, t. képviselőtársam, mert azt az ötven embert, akinek a vármegyékben személyesen kellene megjelenruiö-k —i nem a városokról beszélek — az urnáknál, illetőleg a szavazatszedő küldöttségi elnöknél, egy községből — mert ki fogja azokat az embereket a szomszéd községből befuvarozni a küldöttségi elnökhöz — semmiféle hatalommal nem lesz lehetséges odahozni. Mert nem fogják magukat az emberek . . . (Meskó Zoltán: Nem komoly jelölt, akinek nincs ötven embere! Bocsánatot kérek!) T. képviselőtársam, nem fogják azok az emberek magukat deklarálni akként, hogy meg fognak jelenni ötvenem a községi szavazatszedő küldöttség elnökénél. (Meskó Zoltán: Akinek nincs ötven embere, az bukjék el!) Elnök: Kérem Meskó Zoltán képviselő urat, maradjon csendben. Fábián Béla: T. képviselőtársam, annak az ötven embernek egy községből nyíltan kell deklarálnia magát, míg ellenben a választásnál titkosan adhatja le a maga szavazatát. (Meskó Zoltán: Ugyan! ötven embere nincs valakinek*? A pártvacsorán kétszázam vannak! Ha pörköltre jön, elmegy oda jelölni is! Akkor is színt vall, amikor pörköltet kap!) Elnök: Ismételten figyelmeztetem Meskó Zoltán képviselő urat, hogy tartózkodjék a közbeszólásoktól. Fábián Béla: T. képviselőtársam, hogy a nyilt szavazás mellett az emberek milyen szépen deklarálják magukat... (Malasits Géza: Jó bizonyítványt állít ki a magyar ember mellett! Ez a nemzetgyalázás! — Meskó Zoltán: Ki mer állni a magyar ember!) Elnök: Meskó Zoltán képviselő urat rendreutasítom. Fábián Béla: Abban az esetben, ha a választás alkalmával nincs valamelyik pártnak ötven embere, ez úgy is ki fog derülni a szavazatok összeszámlálása alkalmával. De csak abban az esetben indulhatnak a pártok titkos szavazás mellet is egyenlő sánsszal, ha ott ülnek a szavazatok Összeszámlálása alkalmával a bizalmiférfiak azért, mert a bizalmiférfiak rendszerét azért hozták be, hogy a bizalmiférfiak a szavazatok összeszámlálása alkalmával kontrollálják a választási elnököt és a választási bizottságot, hogy tényleg helyesen történik-e a szavazatok összeszámlálása. Hogy mit jelent a deklarálás, azt láttuk a nyilt választásoknál az ajánlási rendszer mellett, amikor láttuk, hogy az ajánlásokat vagy nem sikerült összehozni e mellett a inai rendszer mellett, amikor a közigazgatási tamktól reszketnek a választók, vagy pedig, ha sikerült is az ajánlásokat összehozni, emlékezzünk csak a rétsági választásra, ahol azokat az embereket, akiknél az ajánlási ívek voltak, egészen egyszerűen lecsukták és csak akkor, amikor már az ajánlási íveket átadni nem lehetett, bocsátották őket szabadon. Ez az egész közigazgatási javaslat éppen ezen egy szakasz következtében is, azt a helyzetet állítja elő, hogy nálunk ugyan lesz titkos szavazás, de a pártoknak nem lesz lehetséges hozzájutniok ahhoz, hogy a maguk jelöltjeire a vármegyékben titkosan szavazhassanak, mert azt az ötven embert, aki a bizalmiférfiakat megjelöli, városokban könnyen, játszva meg fogják tudni szerezni a pártok, mert a városokban az óriási közigazgatási tank nem tud úgy ránehezedni a polgárságra és még sem bírja úgy letaposni a polgárok szabad véleményét, mint ahogyan letapossa azt a faluban, ahol teljes mértékben ki vannak az emberek szolgáltatva a vármegyének^ a jegyzőnek, az adótisztviselőknek, ahol tehát az ember nem mer a maga politikai meggyőződése mellett kiállani. Nincs itt semmiféle ok arra, hogy ezeknél a vármegyei választásoknál megakadályozzuk azt, hogy az emberek a maguk szavazatait azokra adhassák le, akik által tényleg akarják képviseltetmi a maguk érdekeit az autonómiában. Csak abban az esetben van ennek a szakasznak jelentősége és bizonyos befolyása a jövőre, ha tényleg ez a helyzet, hogy ez a szakasz ennek a törvényjavaslatnak és az egész választási eljárásnak ugrópontja, pedig az, mert ezzel akarja a javaslat korrigálni magát a titkos szavazást. Az egész • kormányrendszer korrektivumokra van beállítva: a^Képviselőház korrektivuma a Felsőház, a Képviselőháznak önmagának pedig korrektivuma maga az a rendszer, amely az ' ellenzéket a Képviselőházba nem engedte be, amely a magyar vidéken minden szabad választás lehetőségét teljes mértékben megakadályozta, amely keresztülvitte azt, hogy 37*