Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-280
252 Az országgyűlés képviselőházának Következik a 14. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 14. §-t). — Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! Ez a szakasz a választási ténykedésekre,^ a választási agitációra vonatkozik. A választás mindig harcok tüzében folyt le. A választási eljárásnak az a célja, hogy a polgárságot, a választó közönséget a választás anyagáról felvilágosítsa. Ez ellen csak nem lehet senkinek kifogása, mert hiszen a felvilágosodás, a haladás, a dolgoknak jobbról-b álról, különböző irányból való ismertetése csak azt jelenti, hogy politikai érettséget teremtünk. Ahol pedig a politikai érettség kitermeléséről, növeléséről van szó, ott erre az alkalmat minden körülmények között, mindenkinek meg kellene ragadni. Ez lehetne a célja minden politikai pártnak, hogy a maga eszméi számára minél nagyobb területet biztosítson és az államnak, mint amely igazgatja a társadalmat, biztosítania kellene ezt. Ez magától értetődik. Politikai érettség csak úgy alakul ki, a néptömegek csak úgy fognak a közügyek iránt érdeklődni és helyes felfogás bennük csak akkor alakul ki, ha minden irányban felvilágosítják őket. Természetes dolog, hogy azok a r pártok, amelyek a népből nőnek ki, magától értetődőnek tartják azt, hogy minél szélesebb propagandát fejtsenek ki a választás ideje alatt is. . Más pártok, amelyek nem . gyökereznek a népben, nem helyeslik ezt az álláspontot, ezek egyszerűen azt mondják, nem kell agitálni.^ De hogyan beszélünk civilizációról, kultúráról, hogyan tartjuk fenn azt az elvet, amelyet önök nemzeti szempontból állandóan hangoztatnak, — hogy a magyar nép érett, fogékony, jó, államhű — ha nem világosítjuk fel, ha nem adunk neki anyagot, hogy gondolkozzék, tanuljon, lásson, megismerje a közügyek iránti álláspontokat, meg tudja tehát ítélni azt, mi a helyes, mi a jó számára. Éppen ebből a szempontból, mert a választási agitáció nevelő, hajtóereje a lakosságnak, ezt minden demokratikus államban szabaddá teszik, mert ezzel és a sűrű választásokkal érik el, hogy tömegeik politikailag érettek legyenek, már pedig ahol politikai érettség van, ott nincs erupció, nincs baj, ott folyton fejlődő irányzat van, és ehhez alakul az új generáció is. Ez a rendelkezés azonban ennek teljesen elejét vágja. Hiszen azt látjuk ebben a rendelkezésben, hogy (olvassa): «a választással kapcsolatos falragaszok, plakátok és röpcédulák a legszükségesebb tárgyilagos tudnivalókon, a gyűléseket hirdető falragaszok, plakátok és röpcédulák pedig a gyűlések helyén, idején és a szónokok (jelöltek) személyének megjelölésén kívül semmi más szöveget és semmi más ábrát nem tartalmazhatnak.» Aki azután ezt átlépi, kétévig terjedhető fogházzal büntethető. Gondolkozzanak önök, t. uraim, akármiképpen a világ folyásáról, a világ mégis csak megy előre. A Duna folyását nem lehet felfelé irányítani, az mindig lefelé fog folyni. Akármilyen hosszú is a tél, a tavasz megjön utána, megjön a nyár is és az Ősz is. A társadalom fejlődésében is megvan a törvényszerűség. Uj irányzatokat, új felfogásokat termelnek ki, s az urak éppen azért akarják ezt a rendelkezést ide is bevinni, mint a választójogi törvénybe, ahol sajnos szintén megvan... ( Petrovácz Gyula: Láttuk a plakátokat 1918-ban és 1919-ben!) Akármi volt 1918-ban és 1919-ben, az uraknak is ugyanazt kellett volna csinálniok, amit mások csináltak, ugyanazzal a módszerrel. Arról van szó, hogy haladjunk a konszoli280. ülése 1929 április 19-én, pénteken. dáció felé. Bethlen szerint még nem értünk el a konszolidációhoz; nem is tudom mikor érünk el oda; ezzel a kormányzati rendszerrel valószínűleg sohasem érünk el a konszolidációhoz. Hiszen Bethlen úgy állítja be a kérdést, hogy sohase érjünk el oda, és gondoskodik^ arról, hogy ne érjünk el teljesen a konszolidációhoz. Azt csinálja, amit Penelope csinált; amit nappal szőtt, éjjel szétbontja. Hirdeti a demokráciát, a haladást, a konszolidációt, a másik oldalon azonban reakciót csinál a törvényekben és intézményekben. Nagyon kérem az urakat, ne higyjék, hogy ezzel tönkreteszik azokat az új gondolatokat, eszméket, amelyek a társadalmi tagozódásból fakadnak, vagy amelyeket az emberi agy kitermel. Ezek megvannak, meglesznek és sokkal jobb, ha a választások előtt és általában is teret adnak arra, hogy ezek szabadon megnyilvánulhassanak. Akkor a felszínen lesznek, mindenki látja őket, meg lehet őket cáfolni, szembe lehet velük szállni, lehet érvelni ellenük és lehet azután a közönséget meggyőzni új vagy régi felfogásokról, vagy az arany középútról vagy a konzervatívizmusról, de mindennek előfeltétele az, hogy választási szabadság legyen. Éppen ezért én ennek a 14. §-nak a teljes törlését indítványozom. Elnök: Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kíván-e valaki ehhez a szakaszhoz szólni 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólani. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Csak egészen röviden kívánok a felhozott észrevételekre reflektálni. Az országgyűlési választásokról szóló törvényjavaslatban igen helyes rendelkezés volt a választási eljárásra vonatkozólag, (Farkas István: Nem mondhatnám!) úgyhogy azt most a municipiális választásoknál is felhasználhatjuk és éppen ezért vettem be ebbe a törvényjavaslatba. Ha csak a közönségnek a felvilágosítása történnék ezeken a hirdetéseken, akkor ez ellen nem lenne kifogásom. A helyzet azonban az, hogy ezeket a plakáthirdetéseket mindenre felhasználják, csak éppen erre nem és éppen ezért helyes, hogy korlátozást állítsunk fel. Inkább ezt a módját engedjük meg a kortéziának, mint azt, hogy plakátharc indíttassák, amely azután rendszerint a bíróságoknál szokott befejeződni, mert ezek a plakátok többnyire rágalmazás és hasonló invektivákat foglalnak magukban. En teljesen indokoltnak és szükségesnek tartom ennek a rendelkezésnek a javaslatba való felvételét, ennélfogva kérem Farkas István képviselő úr törlési indítványának elvetését és az eredeti szöveg elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 15. §>-szal szemben Farkas István képviselő úr és társai a szakasz törlésére vonatkozó indítványt nyújtottak be. Amenyiben a t. Képviselőház az eredeti szöveget fogadja el, akkor Farkas István képviselő úr törlési indítványa elesik. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni szemben Farkas István képviselő úrnak és társainak törlési indítványával? (Igen!) A Ház a 14. §-t eredeti szövegében fogadta jel és így Farkas István képviselő úrnak és társainak törlési indítványát elvetette. Következik a 15. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 15. §-t.) • — Farkas István! Farkas István: T. Ház! Ez a szakasz következőképpen kezdődik. (Olvassa): «A választás