Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-280

Az országgyűlés képviselőházának 280. ülése 1929 április 19-én, pénteken. 251 1866-ban szükségesnek tartott időtartamot, a három évet öt esztendőre. Nyilvánvaló, hogy a törvényhatóságok életének ez a megmerevítése alkalmas a klikkrendszer megteremtésére, (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalóldálon.) amit elősegít az az általam különben helyeselt elv, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok létszámát a belügyminiszter úr leszállította, már pedig a klikkszerűségnek éppen az a sajátos sága, hogy minél kevesebben vannak, annál könnyebb a kialakulás lehetősége. Nagyon szeretném, ha a belügyminiszter úrnak méltóztatnék visszaállítani itt a régi állapotot, amely az 1886 : XXI. tcikkben van ... (Scitovszky Béla belügyminiszter: Ott öt év van!) Azután módosították. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Az 1892-ben volt!) 1892-ben már látták azt, hogy nem jó az öt esztendő s most 1929-ben megint azt látjuk, hogy jó az öt esztendő. Szeretném, ha a belügyminiszter úr ebben a tekintetben visszaállítaná a régi helyzetet, viszszaállítaná legalább a törvényhatósági városokban, ahol a lakosság zsebére megy az autonómia ügyeinek intézése. Másfelől pedig szeretném, ha a belügyminiszter úr haladást mutatna fel és a póttagválasztásnál a választott elemnek is megadná azokat a jogokat, amelyeket a viriliseknek biztosítani méltóztatott. Elnök: Szólásra kövekezik? Urbanics Kálmán jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kérdem a képviselő urakat, kíván-e valaki hozzászólani a szakaszhoz? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni! Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ha én egy törvényjavaslat előkészítésénél abból a feltevésből indulnék ki, hogy csak gonosz emberek vannak a világon, akkor sohasem vállalkoznék törvényjavaslat előterjesztésiére. Az én egyéniségemmel ez teljesen ellentétben van. Én egy törvényjavaslat megalkotásánál mindig az erkölcs és az etika bázisán állok. Ez az egyedüli, ami eliminálni tudja az emberi huncutságot és az emberi gonoszságot, mert emberi huncutságra és emberi gonoszságra törvényt alapítani nem lehet. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) Itt is nem azok az elgondolások vezettek engem, amelyekre Hegymegi Kiss Pál képviselőtársam hivatkozott, ezekre egyáltalában nem is gondoltam. A múlt tapasztalata, a szükségesség volt az, amely engem ennek a paragrafusnak megalkotásánál vezetett. Tudniillik az 1870-iki törvéúy ide vonatkozólag a választások időtartamát hat és három évben, az 1886-iki törvény ugyanezt az időt tíz és öt évben állapította meg. Ez utóbbi nem.is lépett életbe. Az 1892-es törvény helyreállította a 70-es törvény rendelkezését, de ennek indokolása az volt, hogy akkor hároméves volt az országgyűlés ciklusa is és népszámlálás és a törvényhatósági reform megalkotása előtt állottak. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ezek voltak az indokok, amelyek miatt akkor a tíz-, illetve ötéves ciklust nem hozták be. Ma az én elgondolásom szerint helyesek ebben a törvényjavaslatban a lefektetett időszámok, mert az országgyűlés öt évre valasztatik. Nem : rögzíttetik meg evvel az idővel a törvényhatósági bizottság választott tagjai révén sem, ha a bizottsági tagok tíz évre választatnak is, mert ötévenként újólag alakul felerésze, a póttagok pedig minden öt évben újonnan választatnak. Az összesek egyébként, a virilisek is, az érdekkéípviseletek is ötévenként választatnak. Megcsontosodásról megrögzítésről, megkövesedésről egyáltalában szó sem lehet tehát. Ezek voltak azok az elgondolások, amelyek engem ennek a törvényszakasznak ebben a formában való előterjesztésére indítottak. Farkas István képviselőtársam ettől a kérdéstől eltérő két más kérdést vetett fel. Egyik indítványában azt kívánná, hogy a közgyűlés munkaszüneti napra tűzze ki a választásokat. Ebben a tekintetben az autonómiát korlátozni nem kívánom, nem is kívántam, azért ebben a tekintetben rendelkezést nem tettem. Ellenben a végrehajtási utasításban fel kívánom hívni a törvényhatóságok figyelmét az országgyűlési képviselőválasztói törvényben levő rendelkezésre, amely ottan nem tudom, imperative van-e vagy talán csak lehetőleg mondja ki ezt, de itt is úgy akarom a végrehajtási utasításban a rendelkezést kiadni, hogy lehetőleg hétköznapra tűzessenek ki a választások. Ahol természetesen indokok vannak, amelyek ennek mellőzését kívánják, ott a törvényhatóságokat elbb en a tekintetben korlátozni nem kívánom. A másik kívánsága Farkas István képviselőtársamnak az, hogy a nyolcadik bekezdésnél szavazategyenlőség esetében a választási elnök sorshúzása döntsön. Ez benne van az én rendelkezésemben is, azonban csak, mint második lehetőség. Az első lehetőséggel én az intelligenciát, vagy a nagyobb képesítést akarom előtérbe tolni, ami ellen, azt hiszem, senkinek kifogása nem lehet. Ha ez nem lenne megállapítható, akkor kerülne csak a választási elnök sorshúzásos döntése f elé a kérdés. Mindezek alapján kérném, méltóztassanak az összes benyújtott indítványokat elvetni és a 13. §-t eredeti szövegezésében elfogadni. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás a 13. § felett. Az első bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. — Az első bekezdéshez házszabály szerűen pótlást nyújtottak be Farkas István és társai képviselő urak. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Farkas István és társai képviselő uraknak ezt a pótló indítványát elfogadni? (Nem!) A Ház a pótlást nem fogadta el. — A második és harmadik bekezdés meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. — Következik a negyedik bekezdés. Itt az eredeti javaslattal szemben állnak Pakots József és Farkas István és társainak indítványa. Kérdem, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni? (Igen!) Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, ezek az indítványok elesnek. A Ház az eredeti javaslatot fogadta el és így az indítványok elestek. — Az ötödik, hatodik és hetedik bekezdés meg

t nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. — A nyolcadik bekezdésnél az eredeti szöveggel szemben áll Farkas István és társai képviselő urak indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni? Ebben az esetben elesik Farkas István és társai indítványa. (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el és így Farkas István és társainak indítványa elesett. — A kilencedik bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. — Hegymegi Kiss Pál képviselő úr tizedik bekezdésként új bekezdést javasol. Kérdem a t. képviselő urakat, méltóztatnak-e a, Hegymegi Kiss Pál képviselő úr által tett új tizedik bekezdést célzó indítványt elfogadni? (Nem!) A Ház az indítványt nem fogadta el s ezzel a szakasz letárgyaltatott. 36*