Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-279

234 Az országgyűlés képviselőházának , előre biztosítja az ötévi időtartamra felemelt törvényhatóságban, hogy kihalás, kifogyás, vagy más^ egyéb folytán a helyzet még rossz választás esetén is lassanként a kormány javára billenjen. Ellenben a viriliseknél, ahol nagyon jól tudja a miniszter úr, (Scitovszky Béla belügyminiszter : Megfordítva: nem a viriliseknél, hanem az általános választásoknál!) hogy hiába minden kísérletezés, mert ennek a társaságnak nagy része már most benne van a törvényhatóságban, jól ki van dresszirozva és tudja a maga feladatát, ahol tudja, hogy oda nem fog bejutni ellenvélemény, tehát ott külön választatja a miniszter úr a póttagokat, hogy azok is jól nevelt és jól fésült emberek legyenek, akik, ha a törvényhatóságba bekerülnek, úgy fogják kötelességüket teljesíteni, ahogy azt az omnipotens főispáni hatalom előírja. De menjünk tovább. Hogy mennyire fél a miniszter úr, és hogy mennyire pártpolitika van a javaslatában, erre rámutathatok a tekintetben is, hogy különbséget tesz a javaslat a vármegyék és a törvényhatósági városok között A vármegyékben a javaslat szerint az egyes csoportba tartozók maguk közül választják képviselőiket. Itt tehát három kategória van, s így három kúriában választják ezeket. Ellenben a törvény ha jósági városokban mint diadalt állítják be, hogy nem három kúriában választják őket, hanem ellenkezőleg, együttesen választják, csak a három kúriából a megállapított arányszám szerint választják a tagokat. Első tekintetre azt gondolná az ember, hogy itt a törvényhatósági városokra nézve valami előny van. Dehogy ! Az első kúria, amely a legnagyobb számú hányadot adja, benn ül ma teljes számban a törvényhatósági bizottságban, a megbízható elem, míg ellenben a második, harmadik kúria nem ül bent a törvényhatóságban, ott lehet egy eloszlódás. Biztosítani kell tehát, hogy az első kúria is résztvegyen a második és a harmadik kúria választásában a maga nagy számával, hogy az ottani divergálódásokat el tudja nyomni és a virilis rendszer, virilis választás szerint egyáltalán ne jöhessen be ellenzéki ember. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Megfordítva is be lehet állítani!) Nem, miniszter úr! Jól van ez kigondolva; aki ezt megcsinálta, az nem jó közigazgatási ember, de jó pártember. Értjük mi a dörgést, nagyon jól tudjuk mi azt, hogy ha a harmadik kúriába beállunk, és ott nincs az első kúria, nincsenek a nagy virilisek, akkor abban a harmadik kúriában írmagja sem marad azoknak, akiket a miniszter úr a törvényhatóságba bevenni óhajtott, hanem gerinces emberek jönnek be. Résztvettünk mi, miniszter úr, ilyenben, ismerjük mi a választások technikáját; egyest érdemel, aki ezt csinálta, mert biztosítva van, hogy egyetlen egy szabadabb gondolkozású, gerinces ember se jöhessen be. Ilyen praktikák vannak ebben a javaslatban. (Mattá Árpád: Na! Na!) Kérem, ne méltóztassék a képviselő úrnak a fejét csóválni, mert erre nézve nagyon könnyű lesz az eredményt kimutatni akkor, amikor a törvényhatósági választások meglesznek, és mi is ki fogjuk adni a statisztikát, hogyan mentek ezek a törvényhatósági választások. Ezeket voltam bátor megemlíteni. Mi nagyon köszönjük a törvényhatósági városok részéről ezt a nagyszerű előnyt, hogy ott közösen, együttesen választhatnak, de arra kérem a miniszter urat, méltóztassék bennünket e tekintetben egyenlősíteni a vármegyével, válasszunk mi is csak kúriánként. Ha már bent van az első virilis csoport, hadd jöjjenek be azok a kevesebb adót fizető polgáremberek is, akiknek az adója 4—500 pengő körül ingadozik. Mert higyje el a miniszter úr, hogy nem a kétezer, meg a tízezer pengős adót fizető emberek tartják fenn az országot, (Ügy '9. ülése 1929 április 18-án, csütörtökön. van! balfelal.) hanem azok tartják fenn az országot, akik kevesebb adót fizetnek, de sokan fizetnek, és ezekre hárul a törvényhatóság fenntartása is. (Ügy van ! balt elől.) Elnök : Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző : Buday Dezső ! Buday Dezső : T. Képviselőház! A 10. § 2. bekezdése tulajdonképpen a lényeges része ennek a szakasznak és én mondhatom, hogy na.jyon sokan fordultak hozzám képviselőtársaim közül, — valamennyien kiváló törvényhozók és politikusok — hogy nem értik ennek a szakasznak szövegét. Méltóztassék elhinni, hogy ez tényleg olyan komplikált, hogy aki ezzel nem foglalkozik mélyrehatóan és így megbeszélésszerűen, vitatkozásszerűen, az nem tud rajta elmenni. Felesleges az ilyen komplikáció a legtöbb adót fizetők választásánál. Nincs semmi indoka annak, hogy a megyénél és a törvényhatósági városoknál egészen más rendszer szerint válaszszák a viriliseket. Maga az a dolog sem indokolt, amely a 9. §-ban nyert elintézést, hogy a vármegyében a virilisták háromszorosából, a törvényhatósági városokban pedig a virilisták hatszorosából történik a választás. Miután azonban itt már post festa vagyunk, kénytelen vagyok az adott helyzettel számolni és felvetem azt a kérdést, hogy miért kell itt különböztetni, miért kell a vármegyénél a választókat három kúriába beosztani és ezeket a kúriákat egymástól elválasztani | Én el tudom képzelni a miniszter úrnak azt az elgondolását, hogy ő garantálni akarja, hogy a legmagasabb kúriába kerülők közül is legyenek törvényhatósági bizottsági tagok, a középső kúriából és a legalsó kúriából is. De én ezért nem állítanék fel válaszfalat, erre nincs szükség. Egy lajstromos választással el tudnám intézni a^ kérdést úgy, hogy együttes kategóriában történjék a választás. Hiszen nem tételezhető fel, — ha a kisebbségi képviseletre gondolok — hogy akkor tisztán a harmadik kúriából kerülnek be az emberek. Egészen bizonyos, hogy a középső és legfelsőbb kategóriából is bekerülnek és nem volna itt egy ilyen felette nehéz komplikáció, amely az egész eljárást az én megítélésem szerint megnehezíti. A törvényhatósági városoknál egészen más rendszer szerint kívánja a miniszter úr a viriliseket megválasztatni. Ott t. i. az összes választók önmaguk közül választanak. Egészen bizonyos, hogy ha elfogadjuk alaptétel gyanánt, — hiszen a 2. §-nál volt erről szó, ott, sajnos, el kellett fogadnunk egy ilyen beállítást kvantitatív és nem kvalitatív szempontból nézve a dolgot — hogy a viriliseknek igazán ponderáns számban való jelenléte garantáltatott, akkor még mindig foglalkozni kell a kérdésnek azzal a részével, hogy vájjon indokolt-e a viriliseket • itt megkülönböztetni törvényhatósági városok és vármegyék szerint. Az én megítélésem szerint egyáltalában nem indokolt. Mindkettőre vonatkozólag az általános választók által való választást lehetne behozni. Ha elgondolok itt is egy ilyen választási módszert, amely lajstrommal a kisebbségi képviseletet biztosítja, akkor el tudom a kérdést úgy intézni, hogy a miniszter úr elgondolása szerint is képviseletet nyerne a legtöbb adót fizetőknek minden kategóriája, tehát a legmagasabb csak úgy, mint a legalacsonyabb. Azután különösnek tartom azt is, hogy olyan rendelkezést foglal magában az első bekezdés, hogy a megalakulás a vármegye székhelyén, illetőleg a törvényhatóság székházában történik. Én a városnál ezt el tudom képzelni, de amidőn egy megalakuláshoz, egy választáshoz az embereket rendeletileg kell Összehozni ott, ahol nem jár útiköltség, ahol nem jár semmiféle díjazás, én nagy