Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-279
Az országgyűlés képviselőházának 279 nehézségeket látok egy nagy vármegyében, például Pest vármegyében, ahol ennek a választásnak megejtése céljából a vármegye minden területéről kell összehozni a virilista jelölteket. Én szerintem ez nehézségbe ütközik. Ennek egy más megoldási módot is tudnék adni, és keresni is kellene ilyet. Mert a városnál, ahol együtt vannak azok a legtöbb adót fizetők, ez érthető és könnyen végrehajtható, ellenben megyei vonatkozásban én ezt nem tartanám indokoltnak. Én Petrovácz t. barátom javaslatához csatlakozom, mert ebben a javaslatban legalább enyhítése foglaltatik ennek a formulának, amelyet itt a második bekezdés túlságosan komplikáltán foglal magában. Ez az enyhítés annyiból állana, hogy vármegyei vonatkozásban az összes virilisták válasszák ki a háromszoros kategóriából a virilista bizottsági tagokat. Petrovácz t. barátom, tehát nem a kúriába való beosztásra gondol — azt hiszem, helyesen fogom fel intencióját — hanem azt kívánja, hogy a virilista bizottsági tagokat az összes virilista választók együttesen válasszák. A városokra vonatkozólag pedig azt gondolja — amit én általánosítanék — hogy a városi virilista bizottsági tagokat az összes választók válasszák. Városban ennek a végrehajtásában nincsen semmi különösebb nehézség. Ellőször is a választók száma nem olyan nagy, másodszor a helybenlakás egy adottság, amelynek következtében ezt az egész dolgot le lehet folytatni minden nagyobb nehézség nélkül együttes eljárással, az általános választással kapcsolatban. Ily módon nem két eljárás lenne, csak egyetemes eljárás, amelynek keretében talán egyszerű megjelenéssel le lehetne folytatni a választást, akár két lajstommal, akár más metódussal. Kétségtelen, hogy van olyan expediens, amelyet rendeletileg el lehetne intézni, hogy ezt a választást így lehessen lebonyolítani. Én a magam részéről helyeslem Petrovácz t. barátom javaslatát és egy minimumnak tartom, amellyel még reparálni lehetne a túlságosan, indokolatlanul komplikált eljárást. A magam részéről támogatom a Petrovácz-féle javaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik % Perlaki György jegyző : Nincsen senki sem feliratkozva. JElnök : Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Scitovszky Béla belügyminiszter : T. Ház ! (Ralijuk ! Halljuk !) A vita során elhangzott kritikák az egyes szakaszoknál természetszerűleg ismétlődnek. Én az ismétlésekben — sajnos — már két év óta benne vagyok (Halljuk! Halljuk!) s kénytelen vagyok magam is ugyanezeknél a kérdéseknél ismétlésekbe bocsátkozni. Két indítvány maradt meg: a Farkas Istvánf éte és Petrovácz Gyula t. képviselőtársamnak az indítványa, amely azonos Hegymegi Kiss Pál képviselőtársamnak ugyanilyen indítványával. Petrovácz Gyula t. képviselőtársam indítványának lényege az, hogy a viriliseket kategóriáikban nem a legtöbb adót fizetők válasszák, hanem a nagy választóközönség. (Buday Dezső : Ügy van!) Ha a törvényjavaslatot behatóan átméltóztattak tanulmányozni, (Petrovácz Gyula : Én csak elég behatóan átnéztem!) akkor a képviselő uraknak a törvényjavaslat szellemét is meg kellett ismerniök és magukévá tenniök. Mert ha azt egészében magáévá teszi az ember, a kiragadott részletekben attól eltérni bajos. (Györki Imre : Könnyebb ismerni a gyereket, ha tudjuk ki az apja !) És itt térek rá Kun Béla igen t. képviselőtársam beszédének arra a részére, amelyben egy felszólalásommal foglalkozott, egy kiragadott résszel, ' ülése 1929 április 18-án, csütörtökön. 235 amelyben azt mondottam, hogy a legtöbb adót fizetőket érdekképviseletnek tekintem és ők a maguk érdekeit fogják a közgyűlésen érvényesíteni. Ez így is van ; így mondottam és helyesen mondottam. De mondottam mást is- Azt mondottam, gondolatmenetem az volt, hogy az érdekképviseleten alapul az egész rendszer. Érdekképviseletnek tekintem a nagy választóközönséget is, amely hosszabb helybenlakással és bizonyos adófizetéssel bennegyökeredzik a törvényhatóság területében. A legtöbbadóíizetők is érdekeltségi alapon állnak, mint akik vagyonukkal a legközvetlenebbül vannak érdekelve a törvényhatóságokban. Azután jönnek a többi érdekképviseleti kategóriák, a szakszerűségi érdekeltség és végül a vármegyei tisztviselők. Az egész felépítés tehát egy ilyen szűkebb-tágabb érdekeltségi körön épül fel. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ott a törvényhatósági bizottságban az érdekképviseleti alapon benn levők elsősorban a saját érdekeiket képviselik. Képviselhetik, de határozathozatalnál sohasem ez lesz döntő, mert hiszen az Összesség fog dönteni és az összesség elhatározásának eredő jeképpen nem jelentkezhetik a magánérdekek érvényesülése, hanem mindig és kizárólag csak a közérdek érvényesülése. Ha behatóan átméltóztattak tanulmányozni a törvényjavaslatot és ha be méltóztatnak magukat ebbe,a gondolatmenetbe helyezni, akkor rá méltóztatnak jönni arra ie, hogy Petrovácz igen t. képviselőtársam indítványa ezzel az elgondolással homlokegyenest ellentétben van. Mert méltóztassanak megengedni, ha a virilisek közül mint érdekképviseleti csoportból az általános választóközönség választ, akkor hol marad a legtöbb adót fizetők érdekképviselet lehetősége? Mert bocsánatot kérek, az érdekképviselet képviselőjét az érdekképviselők küldik ki, nem az érdekképviseleten kívül állók. Magától értetődik és logikus dolog, hogy az érdekképviselet keretén belül az érdekképviselők küldjék ki képviselőiket. Ez a leglogikusabb és leghelyesebb dolog. Erre a logikára és konzekvenciára helyezkedett a törvényjavaslat igen helyesen, amikor az érdekképviseleti alapon áll. Hiszen nagyon értem én Kun Béla képviselőtársamnak azt az aposztrófálását, amikor engem avval akart aposztrofálni, hogy érdekképviseleteknek jelentettem ki a legtöbbadófizetők képviseletét, és amikor az imént felszólaltam, nem evvel a kérdéssel foglalkozva, más nomenklatúrát használtam, úgy látszik tehát, elejtettem a legtöbbadófizetők érdekképviseleti rendszerét. T. képviselőtársam erre támaszkodott. Nem tudom, így gondolta-e, de ha beleélte magát ennek a törvényjavaslatnak szellemébe, akkor ügyesen gondolta — ne vegye rossz néven, ha feltételezem róla, hogy evvel a kérdéssel egyébként behatóan foglalkozott — s akkor értem, hogy el akarja vonni alólam azt a bázist, amely bázison én szilárdan állok. (Kun Béla : Megmarad a virilizmus, de választ az egész !) Bocsánatot kérek, a virilizmus megmarad, de akkor nem lesz érdekképviselet. Én pedig azt mondom, érdekképviseletnek kell megmaradnia. (Zaj — Elnök csenget.) Ilyen argumentációval élek. Ez logikus, konzekvens és éppen azért kérem, méltóztassanak az eredeti szövegezést elfogadni, Petrovácz Gyula képviselőtársam indítványát pedig elvetni. Kénytelen vagyok most Hegymegi Kiss Pál képviselőtársam felszólalásával foglalkozni, ö egészen különleges elgondolásból indul ki, természetesen ellenzéki álláspontból és az egyes kategóriákból és kategóriákkal való választást úgy tünteti fel, hogy ez hatalmi szempontokból állíttatott be. (Hegymegi Kiss Pál : Nagyon ügyesen !) Ha el méltóztatott olvasni a megelőző javaslatot,
