Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-277
'Az országgyűlés képviselőházának 2\ gon olcsóbblett, vagy a régi áron maradt, csak Magyarországon emelkedett - ezt már én mondom, mint ahogy bebizonyítottam — 100%-kal. Azt hiszem, hogy ezeket állítottam én. Van egy tétel, amelyben talán Biró t. képviselőtársamnak igaza van. Nem tudom e pillanatban kontrollálni, hanem feltételezem, hogy ha ő mondja, okvetlenül igaz, hogy abban, hogy a vámot egyről felemelték nyolera, vagy hétre, ebben tévedésnek voltam kitéve. Bűnbánatosan bevallom, hogy ezekre névé tévedhettem, mert nem néztem utána. Megtörténhetik, hogy tévedtem. Nem vagyok vasgyáros, t. képviselőtársam, van azonban annyi bátorságom, hogy bevallom, hogy nincs igazam, és ha nekem be fogja bizonyítani t. képviselőtársam, hogy ezek az adatok nem helyesek, abban a pillanatban én leszek az első, aki azt fogom mondani: kérem, itt és ott tévedtem. Már máskor is tévedtem és tévedésnek mindenki ki van téve. Azt mondottam és bebizonyítottam — azt hiszem — hogy az árak teljes mértékben monopolizáltatnak a Rima révén. Mindaz amit elmondtam, a Rima részéről és a szénbányák részéről t. képviselőtársam állítása szerint a haza nevében, a haza felvirágoztatása nevében történt. Elsorolta itt nekünk t. képviselőtársam, hogy mennyi munkással foglalkoztatott többet. (Malasits Géza: ötven percent haszonnal szereti a kapitalista a hazát!) Én ezzel ellentétben bebizonyítottam, hogy 15.600 munkással van kevesebb a szénbányákban. Mindezt azonban én elhiszem neki becsületesen. De, hogy olyan szépen reüsszál ez a társulat, ez nem lehet ok arra, hogy itt az országban az életet tovább megnehezítse. Mert a vas és a szén elsőrendű szükségleti cikk, (Farkasfalvi Farkas Géza: Igaz! Igaz!) és azt indokolatlanul megdrágítani nem szabad senkinek sem. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Tisztességes haszon mellett meg tud élni a Rima anélkül, hogy dupla árakat szedne. Azt hiszem, hogy sikerült bebizonyítanom adatok alapján, hogy tényleg dupla árakat szed. Igenis azt mondtam, hogy ez kalózkodás. Én annak tartom, becsületesen. Az ilyen eljárást kalózkodásnak tartom. Ezzel nem bántottam meg t. képviselőtársamat, mégha vezérigazgatója is a társulatnak. Én a társulatról beszéltem és határozottan különválasztom személyét a vállalattól. A vállalatra szabad ezt mondanom, t. képviselőtársamra ebben a vonatkozásban nem mondhatok semmit sem. Azt mondja továbbá, hogy én a tömegek gondolkozását elmérgesítettem. Bocsánatot kérek, az, ha felvilágosítom az országot, ha nem hazudok, ha nem vagyok demagóg, ha nem megyek ki a népgyűlésekre (Kun Béla: A tömegek nélkülöznek! Nyomorognak! — Zaj.) és nem beszélek ott, hanem ha itt beszélek, ha még az újságokba sem írok ezekről a dolgokról, hanem itt az ország színe előtt beszélek, akkor csak azt mondhatom : ez nem demagógia, ez kötelesség. (Kun Béla: Képviselői kötelesség!) Azt hiszem, hazafias kötelességem ezt megtenni. Ezt demagógiának t. képviselőtársam nem mondhatja. Hogy t. képviselőtársaimat is befolyásoltam? Olyan emberek vannak itt, akik csak akkor engedik magukat befolyásolni, ha sikerült őket meggyőznöm arról, hogy nekem igazam van. Én nem bánom, hogy nekem igazam van-e vagy nem, t. képviselőtársam. Én nem akarok mást, mint a szénnek és a vasnak olcsóbbodását. Nekem ez nem kenyerem. Nekem nincs semmiféle hasznom abból, hogy ezeket a dolgokat idehozom, nekem ez irtózatos teher, felelősségteljes teher, amely elől nem akartam kibújni. Nekem nincs ahhoz módom, hogy a hírlapíróknak 20.000 pengőt adjak éppen KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIX. '. ülése 1929 április 16-án, kedden. 155 ilyen válságos pillanatban, hogy engem megvédjenek. (Zaj és élénk derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) Nekem nincs y állalatom, amelynek a pénzéből ezt adhatnám. Én azt mondhatom, amit Luther mondott, t. képviselőtársam: «Da stehe ich, ich kann nicht anders, Gott helfe mir. Amen.» Én csak egyszerűen, jóhiszeműleg megmondom az én nézetemet és véleményemet. Azt hiszem, azzal az ország üdvét szolgálom. (Farkasfalvi Farkas Géza: Helyes! — Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Eddig reám nem mondhatta senki sem, hogy mást akartam volna elérni, vagy a magam részére mást akartam volna megszerezni, mint azt, hogy az országot becsületesen szolgáljam. Ám ítéljenek önök, kinek van igaza. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Zaj. — Biró Pál szólásra jelentkezik.) Elnök : Biró Pál képviselő úr milyen címen kíván szólni 1 (Biró Pál : Félreértett szavaim helyreigazítása címén. — Rothen stein Mór: Menynyit fizetett a cikkekért ! — Erdélyi Aladár : Drágák azok! — Zaj.) A szó a képviselő urat megilleti. Biró Pál : Mélyen t. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy azokra, amiket Sándor Pál képviselőtársam most felhozott, a következő megjegyzést tegyem. (Halljuk! Halljuk!) Ö hivatkozott arra, hogy én a cső- és csavarkartellnak, valamint a szénárkérdésnek ügyeivel nem foglalkoztam. Méltóztattak látni, hogy a napirend előtti harminc perc alatt és a napirend utáni további harminc perc alatt is alig lehetett pontosan megmagyarázni azokat a kérdéseket, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem jó a házszabály! — Gr. Bethlen István miniszterelnök: Majd lehet a költségvetés tárgyalása alkalmával annyit beszélni, amennyit akarnak!) amelyek az én iparágamra vonatkoznak. (Gr. Bethlen István miniszterelnök : Még így sem leszünk kész az évi penzummal! — Rassay Károly : Sok a szünet, ez a baj ! — Gr. Bethlen István miniszterelnök : Számon kérik, hogy miért nem tárgyaltuk ezt, meg azt a törvényjavaslatot! — Rassay Károly : Bizony, számon kérjük!) Legyünk tisztában vele, hogy ezek olyan bonyodalmas, szövevényes kérdések, amelyeket sem interpelláció, sem napirendi vita, sem személyes kérdések alakjában tárgyalni nem lehet. Ezek olyan fontos kérdései a magyar közgazdaságnak, amelyekkel normális keretben a budgettárgyalás alkalmával vagy másmilyen keretben lehet foglalkoznunk. Ha én felszólaltam s a magam ipara és vállalata ellen intézett vádakra röviden felelni akartam, ezt azért tettem, mert nem akartam, hogy miután ezek a vádak itt a Házban elhangzottak, azokra itt ne tegyem meg minél hamarabb észrevételeimet, nehogy kifelé, a közönség előtt úgy lássék a dolog, mintha ezek a vádak meg nem cáfoltatván, Sándor Pál képviselő úr vádjai helytállóak volnának. Ez az egyetlen oka annak, hogy nem térek ki az egész kérdéskomplexumra, amelyre vonatkozólag már reggel kijelentettem, hogy ha módom van rá. a költségvetési vita folyamán szeretnék e kérdéskomplexumra bővebben kitérni. (Rassay Károly : Egy órán belül, ott is a házszabályok értelmében! Ne tessék elbizakodni!) Méltóztassék megengedni, hogy még két megjegyzést tegyek. Az egyik vonatkozik arra, hogy az igen t. képviselő úr azt kérdezte tőlem, hogy igaz-e ez, vagy igaz-e amaz. Csupa olyan dolgokról, amelyeket én soha, az első perctől fogva nem tagadtam, amelyek közismert dolgok s amelyeket az igen t. képviselő úr ide a Ház elé mint szenzációkat hoz, mint szenzációs dolgokat fúj fel, amelyek pedig minden újságolvasó előtt, 23